Folytatódik a zacskóbotrány

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Lapunk egyelőre nem lelt olyan érdekképviseletre vagy cégre, amely vállalta volna, hogy a törvénytervezet múlt heti beterjesztése után olyan új, perdöntő érvekkel szembesítette a kormányt, ami érthetővé teszi a szokatlan, az ipar által üdvözölt, a környezetvédőkből és az ellenzékből viszont éles tiltakozást kiváltó lépést.
A kormány szándéka változatlanul az egyszer használatos műanyagok betiltása – igyekezett megmagyarázni Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt a kínos fordulatot, hogy a kabinet kedden egy mondattal visszavonta a tilalomról szóló javaslatát. Önkritikusan megjegyezte, hogy az Orbán-kormányra szerinte nem jellemző lépés okot adhatott az ezzel kapcsolatban megjelent, szerinte téves állításokra. – Már csak azért sem változhatott a kabinet álláspontja, mivel ez EU-s kötelezettség – tette hozzá. A jelenlegi járványhelyzetben a döntéssel mégis várnak addig, amíg nem tudnak biztosítékokkal szolgálni az érintett cégek felé az összes munkahely megtartására. Ráadásul várnak egy júliusi brüsszeli tájékoztatóra is. Gulyás Gergely nem részletezte, konkrétan mely vállalkozások munkahelyeit féltik, illetve mennyiben változott a munkaerőpiaci helyzet, a műanyagipari vállalkozások informáltsága, valamint az uniós döntéshozatali rendszer a múlt hét óta, amikor a lépésnek még semminemű akadályát nem látták. Úgyszintén nem tért ki arra, hogy így csúszik-e az eddig január 1-re tett bevezetési időpont, illetve lemondanak-e a vékony zacskók és az összes műanyagpohár uniós irányelvnél szigorúbb betiltásáról.  A kancelláriaminiszter a múlt héten – amikor a mostani esettel szemben még elhangzott a kérdésünk – az akkor még hatályos törvénytervezet kapcsán hangsúlyozta, hogy arról „nem feltétlenül jószándékukban” döntöttek, hanem mert az EU-s elvárás miatt „erre kényszerültünk”. Igaz, láttak emögött méltányolható környezetvédelmi szempontokat is. Lapunk egyelőre nem lelt olyan érdekképviseletre vagy cégre, amely vállalta volna, hogy a törvénytervezet múlt heti beterjesztése után olyan új, perdöntő érvekkel szembesítette a kormányt, ami érthetővé teszi a szokatlan, az ipar által üdvözölt, a környezetvédőkből és az ellenzékből viszont éles tiltakozást kiváltó lépést. A hír nyomán Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja aláírásgyűjtést indított azért, hogy a világ több mint 60 államához hasonlóan nálunk is tiltsák be az egyszer használatos műanyagokat. A könnyen helyettesíthető eszközök betiltásával az Orbán-kabinet több száz tonna újrahasznosítatlan hulladéktól mentette volna meg az országot – fogalmaz a politikus. Tegnap pedig a Demokratikus Koalíció jelentette be, hogy újra benyújtják az Országgyűléshez a kormány által visszavont javaslatot.
Szerző

348,14 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A forint az euróhoz képest kissé erősödött, a svájci frankkal és a dollárral szemben gyengült péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró árfolyama 348,14 forint volt röviddel hét óra után a csütörtök esti 348,23 forinttal szemben.
Eközben a dollár 317,97 forintról 318,81 forintra drágult, a svájci frank jegyzése pedig 327,57 forintról 327,99 forintra emelkedett.
Az eurót 1,0921 dolláron jegyezték péntek reggel, alacsonyabban a csütörtök esti 1,0952 dollárnál.
Szerző

Orosz kézben a járműjavító, az üzletben Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége is megjelenik

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az orosz metrógyártó vásárolná meg a MÁV egykori járműjavító cégét. Az üzletben megjelenik a friss kaszinótulajdonos cége is.
Az elmúlt napokban az orosz metrógyártó a Transmasholding, illetve Metrovagonmash azzal került reflektorfénybe, hogy a Budapest számára gyártott/felújított 3-as metrókocsik újabb, immár sokadik gyártási hibáira derült fény. Az orosz cégcsoport a héten szintet lépett, amikor is bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy megvásárolta a MÁV és az állam tulajdonában lévő Dunakeszi Járműjavító Kft.-t. A GVH-nál indított irányításszerzési eljárás iratai szerint az orosz állami tulajdonban lévő TMH International AG és a Magyar Vagon Zrt. azt közölte, hogy egy általuk közösen irányított vállalkozás, az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. révén vásárolják meg a Dunakeszi Járműjavító Kft. üzletrészeinek 90 százalékát a MÁV Zrt.-től és a magyar államtól. Az üzletben a vevői oldalon megjelenő Magyar Vagon Zrt. tulajdonosa az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki korábban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, majd londoni nagykövet volt. Az üzletember kormányzati beágyazottságát jól jelzi, hogy Garancsi Istvánnal közös cégéhez kerültek a napokban Andy Vajna kaszinói, miután ezt a Pénzügyminisztérium fenntartások és versenyeztetés nélkül jóváhagyta. Vagyis a Dunakeszi Járműjavító a magyar államtól egy orosz állami cég és egy magyar politikus-üzletember tulajdonába kerülhet, ha az ügyletet a GVH jóváhagyja. A kormány még 2017-ben határozott a Dunakeszi Járműjavító oroszoknak való értékesítéséről egy kétszereplős pályáztatás után. A MÁV-cégért az oroszokon kívül a hazai vasúti járműépítő piacon vezető svájci Stadler is indult, ám hoppon maradtak a versenyben. A kormány kezdetektől az orosz vonalat preferálta, a téma legalább egyszer napirenden volt a szokásos éves Putyin-Orbán találkozókon is, a cél egy zsíros egyiptomi vasúti kocsi megrendelés megszerzése volt. Az oroszok megnyerték az egyiptomi, egy milliárd eurót meghaladó személykocsi tendert, azt a magyar állami Eximbank részben meg is finanszírozta, ám a gyártásból végül kimaradt a Dunakeszi Járműjavító. Így véső soron magyar állami hitelből az orosz állami cég üzletét finanszírozzák a magyar adófizetők. Ezek után kerülhet az Transmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe a járműjavító kft. A dunakeszi cégre sokáig a Stadler is ácsingózott, ugyanis szüksége lett volna rá számtalan – részben magyar – megrendelésének teljesítéshez. Sőt egy időben a Duna parti kisvárosban bérgyártást is végeztetett a svájci cég, ám ennek az oroszok megjelenésével véget vetettek. A járműjavító szerepe a következő hónapokban felértékelődhet, ugyanis több magyar kormányzati tenderen is elindulhat a cég. Már eldöntött, hogy az állami közlekedési cégek több nagy értékű – egyenként több száz milliárd forintos megrendelésre írnak ki közbeszerzést az idén. Az első ilyen idei pályázat a MÁV-Start beszerzése: a személyszállító cég húsz 200 és harminc 150 ülőhelyes új, zéró emissziós hibrid azaz kettős üzemelésű (felsővezetékes és akkumulátoros üzemű) villamos motorvonat beszerzésére írt ki tendert a napokban. Az idén várhatóan még a MÁV-HÉV Zrt. is kiírja a maga motorvonat tenderét új hév-szerelvények beszerzésére, ez az üzlet is önmagában több mint 140 milliárdos megrendelést jelenthet a nyertesnek. Hazai közlekedéspolitikusok szerint minőségben két elfogadható gyártó jöhetne számításba: a Szolnokon megtelepült Stadler, illetve a német Siemens, bár ez utóbbi járművei jóval drágábbak. A Népszava információ szerint közlekedési szakértők körében felmerült az a verzió, hogy a Dunakeszi Járműjavító orosz kézre kerülésével az oroszok is beszállhatnak a versenybe. Ez elvileg jót tenne egy tiszta versenynek, de ha az erős magyar kormányzati kötődés miatt az oroszok nyernének, az az M3-as botrányos metrókocsi beszerzés megismétlődését vetíthetné előre.
Szerző