A korábbi látogatóforgalom fele tért vissza a budapesti plázákba a korlátozás feloldása utáni napokban

Publikálás dátuma
2020.05.22. 07:53

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint biztatóak az adatok.
A budapesti bevásárlóközpontok látogatószáma a veszélyhelyzet előtti szint mintegy 50 százalékát érte el a kijárási korlátozás fővárosi feloldását követő első napokban, hétfőn, majd kedden is – írta pénteki számában a Világgazdaság Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) közlésére hivatkozva. Az MBSZ értékelése szerint, bár a nyitás óta eltelt rövid idő miatt csak kevéssé részletes statisztika áll rendelkezésre, így is nagyon biztatóak az adatok – olvasható a lapban. Mint írták, a szövetség a vidéki plázáktól kapott visszajelzés szerint arra számít, hogy a fővárosban is másfél-két hétbe telik, mire a látogatószám visszaáll a korábbi mértékre. Az MBSZ kiemelte, hogy különbséget kell tenni a látogatók száma és a kereskedelmi forgalom alakulása között. Az előbbi viszonylag hamar helyrezökkenhet, az utóbbi talpra állása viszont inkább hosszabb távon várható. Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár az üzletek túlnyomó többsége – körülbelül 80-90 százaléka – már közvetlenül a feloldást követően újra kinyitott, az összes bérlő 8-10 százaléka továbbra is zárva tart – olvasható a lapban.
Nemrég lapunk írt arról, hogy hivatalos adatok még nincsenek a bedőlt boltok számáról, de vélhetően a többség túlélte a koronavírus okozta leállást. A csendessé vált plázák üzemeltetési osztályai ugyanakkor valósággal darázsfészekké váltak: kőkemény harc kezdődött a bevásárlóközpontok vezetése és a bérlők között. A plázák ugyanis annak ellenére is megpróbálták kisajtolni a bérlőiktől a borsos, fővárosi házak esetében négyzetméterenkénti akár havi 60-100 euró közötti bérleti díjat, hogy sokuknak hónapok óta nullás forgalma volt.

Száznyolcvan dolgozótól válik meg a Nemak győri gyára

Publikálás dátuma
2020.05.21. 19:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A cég gazdasági igazgatója közölte: a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt jelentősen csökkent a megrendelések száma az autóiparban, és ez az állapot tartósnak ígérkezik.
Elbocsátja dolgozói közel 20 százalékát a hengerfejeket gyártó Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. A mintegy ezer munkavállalót foglalkoztató, mexikói tulajdonú vállalat július végéig 180 munkatársától válik meg – tájékoztatta az MTI-t Mersich Gábor, a cég gazdasági igazgatója csütörtökön. Mersich Gábor közleményében azt írja, a csoportos létszámleépítést az indokolja, hogy
a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt jelentősen csökkent a megrendelések száma az autóiparban, és ez az állapot tartósnak ígérkezik.

Hozzátette: a leépítés a cég minden területét érinti, de mértéke alacsonyabb, mint amit a megrendelés-állomány 30-40 százalékos csökkenése indokolna. A gazdasági igazgató rámutatott, minden lehetőséget figyelembe véve, az üzemi tanáccsal és a humán erőforrás osztállyal szorosan együttműködve született meg a döntés a létszámleépítésről, és az érintett munkatársak számára nyújtott „gondoskodó elbocsátás programról”. A közlemény kitér arra is, hogy májustól 36 órás munkavégzést vezettek be a Nemaknál, de a megrendelések további visszaesése miatt júniustól 32 órás munkahét bevezetésére kényszerül a cég. Hozzátették azt is, működési sajátosságai miatt a vállalat a kormány által bevezetett gazdaságvédelmi programok egyikét sem tudja jelenlegi formájában alkalmazni. A társaság vezetősége a járvány kezdete óta több intézkedést is bevezetett a munkahelyek megóvása érdekében. A munkatársak felhasználhatták a munkaidőkeretben felhalmozott óráikat, szabadságokat vehettek ki, továbbá sok szellemi alkalmazott számára lehetséges volt az otthoni munkavégzés. Azoknak a dolgozóknak, akiknek a cég nem tudott munkát biztosítani, március közepétől bértámogatást nyújtottak. Az 1993-ban alapított győri alumíniumöntöde benzin és dízel motorokhoz gyárt hengerfejeket a világ legnagyobb autógyárai számára. Az elmúlt közel 30 évben globális szereplővé vált, megrendelői, az Opel, a Renault, az Audi, a BMW és a Volvo számára három kontinensre szállítja termékeit. A vállalat gyártási volumene elérte a hárommillió darabot évente. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. 2018-ban 196,8 millió euró árbevétel mellett 19,9 millió euró adózott eredményt ért el.
Szerző

Kockázatos hitelezés – Felszámolási- és csődeljárások sora indulhat el

Publikálás dátuma
2020.05.21. 18:58
Illusztráció
Fotó: Népszava
A külföldi kölcsönökre, szállítói és egyéb vállalati körbetartozásokra nem vonatkozik a törlesztési moratórium.
Mind a lakossági, mind a vállalati hitelállomány harmada sérülékenynek tekinthető a koronavírusjárvány hatásai miatt. A válság által leginkább érintett ágazatokban – a turizmusban, a szállításban, a raktározásban, az utazásszervezésben, a kiskereskedelem gépjármű- és egyéb tartós cikkekre szakosodott részén – működő vállalatok adóssága összességében 700–800 milliárd forintot tesz ki. A legsúlyosabban érintett szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat hitelállománya például mintegy 200 milliárd forintra, a szállodafejlesztést és -vásárlást finanszírozó kölcsönöké pedig 147 milliárd forint rúg. A közvetetten, de szintén érintett személyautó-gyártás és annak beszállítói hálózata, illetve az építőipar és az ingatlanügyletek ágazat együttesen mintegy 1500 milliárd forint potenciálisan sérülékeny hitelállománnyal rendelkezik. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett Stabilitási jelentéséből derül ki, amely alapján a teljes vállalati hitelállomány 9 százaléka közvetlenül, 23 százaléka pedig közvetetten sérülékenynek tekinthető. Ezek fele ráadásul – a cég likviditási helyzete vagy erőteljes eladósodottsága miatt – kiemelten kockázatos. Az MNB szerint ebben a helyzetben a törlesztési moratórium komoly támogatást jelent a vállalatoknak, becsléseik alapján akár 2500-3000 milliárd forint többletlikviditást is eredményezhet. A cégek 30-50 százaléka ugyanakkor továbbra is fizeti adósságát. Ezek zömmel a nagyobb vállalatok, a kis és középvállalkozások viszont inkább élnek a törlesztés felfüggesztésének lehetőségével – mondta el online sajtótájékoztatóján Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. Az egyéb adósságokra – a külföldről felvett hitelekre, a szállítói vagy a vállalati szektoron belüli egyéb körbetartozásokra – viszont nem vonatkozik a moratórium, ami kiemelt kockázatot jelent. E tartozások behajtási kísérletei felszámolási- és csődeljárásokat indíthatnak el, ami a termelési láncok tartós felbomlásával, és így körkörös, kedvezőtlen reálgazdasági hatás kialakulásával fenyeget – áll a jelentésben. Márpedig a számviteli mérlegek alapján a nem hitelintézetektől származó nettó kötelezettségállomány a bankoktól származó kölcsönök kétszeresét is kiteheti. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hitelekből tervezett beruházások közel kétharmada elmaradhat az idén, a cégek csaknem 40 százaléka viszont kész hitelből finanszírozni a dolgozók bérét. Mindez hatással van a lakossági hitelekre is, hiszen a koronavírusjárvány miatt a fenti ágazatokban a jövedelmek csökkenése vagy kiesése szinte azonnal bizonytalanná tette a fizetőképességet. Az MNB vizsgálata szerint a lakossági hitelek harmadát olyan munkavállalók vették fel, akik a védekező intézkedések által leginkább érintett foglalkozások valamelyikében dolgoznak. A turizmusban, feldolgozóiparban, építőiparban, ingatlanügyekben munkát vállalók hiteleinek közel 80 százaléka tartozik ide. A sérülékeny foglalkozásúnak tekintett jelzáloghitel-adósok között ráadásul eleve többen vannak az alacsony jövedelműek: a mediánnál kevesebbet keresők aránya körükben 30 százalék, miközben a nem sérülékeny foglalkozásúak esetében csak 26 százalék. A jegybank szerint a fizetési moratórium megvédi az adósokat. Igaz, mivel a törlesztőrészletek annak lejártát követően sem emelkedhetnek (kivéve, ha változó kamatozású hitelről van szó), az MNB számításai szerint a kölcsönök többségénél – a lakáshitelek és személyi hitelek 60, a szabad felhasználású jelzáloghitelek 70 százalékánál – legfeljebb 14 hónappal meghosszabbodik a futamidő. Ebből 9 hónapot a moratórium miatti törlesztés-felfüggesztés, 5 hónapot pedig a felgyűlt kamat visszafizetése magyaráz. A szükséges futamidő-hosszabbítás nagysága elsősorban a hitel kamatlábától és a moratórium előtt hátralévő futamidő nagyságától függ. Emiatt a pénzügyi vállalkozásoktól felvett, magas kamatozású – tipikusan 22 százalékos ügyleti kamatlábbal nyújtott – személyi hitelek esetében nagyobb mértékben nőhet a futamidő. Ezek az adósok ugyanakkor már eleve nagyobb mértékben vannak kitéve a jövedelmi kockázatoknak. A pénzügyi vállalkozások ügyfeleinek negyede ugyanis a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó rétegből kerül ki, a bankok viszont ezeknek az embereknek szinte nem is adnak hitelt.    

Szigorúbb feltételek

A hitelezési veszteségek mérséklése érdekében a bankok jellemzően szigorítanak feltételeiken. Az MNB felmérése alapján a pénzintézetek mintegy 30 százaléka a vállalati hitelek esetében ezt már az első negyedévben megtette, 87 százalékuk pedig további szigorítást tervez a második és harmadik negyedévben mind az ár, mind a nem ár jellegű feltételekben. A lakossági lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök esetében a bankok több mint fele szigorított már az első negyedévben, és ezt tervezi a következő félévben is a 40-44 százalékuk.  

Szerző