Előfizetés

Orchidea- és madármegfigyelő túrára is lehet menni az európai nemzeti parkok napján

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.23. 10:10

Fotó: Nagy Melinda/robertharding / AFP
Országszerte számos ökoturisztikai és kirándulóprogram várja az érdeklődőket vasárnap.
Számos program, köztük tiszaalpári madármegfigyelő túra, az ősember festészetének nyomában induló geotúra, a Sas-hegyen pedig orchideatúra várja az érdeklődőket országszerte vasárnap az európai nemzeti parkok napján. A járványvédelmi intézkedések fokozatos enyhítésének köszönhetően az ökoturisztikai létesítmények és a kirándulóhelyek többsége már újra látogatható, a nemzeti parkok ezért hétvégére várják a kirándulni, kikapcsolódni vágyókat.
A programok többsége előzetes regisztrációhoz kötött. A programokról, a szabadon látogatható tanösvényekről és túraútvonalakról tájékozódni a nemzetipark-igazgatóságok központi elérhetőségein és weboldalain lehet.
1999 óta minden évben május 24-én, az első európai nemzeti park (Svédország, 1909) létrehozásának évfordulóján ünneplik az európai nemzeti parkok napját. A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nemzeti parkok és egyéb védett területek jelentőségére, illetve a környezettudatos gondolkodás fontosságára. 
Az Agrárminisztérium és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ a tíz hazai nemzetipark-igazgatósággal közösen ünnepli az európai nemzeti parkok napját. Az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosság nyereményjátékot indított Facebook-oldalán, ahol minden nap Magyarország egyik nemzeti parkjába kalauzolják el a játékosokat. A napi nyeremények mellett a főnyeremény egy hosszú hétvége lesz az Őrségi Nemzeti Park Keserűszeri Vendégházába.

Felgyorsította az erdőirtást a trópusokon a járvány

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:41

Fotó: LULA SAMPAIO / AFP
Márciusban 6500 négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe a vizsgált 18 országban.
A koronavírus-járvány idején jelentősen felgyorsult a trópusi erdők irtása – figyelmeztetett a Természetvédelmi Világalap (WWF). „Minden jel arra mutat, hogy az erdőirtás felgyorsulására hatással van a koronavírus-járvány. Sok országban az állam kihátrált az erdővédelemből a járvány idején, ami kedvez az illegális fakivágásnak és más források kifosztásának” – mondta Christoph Heinrich, a WWF németországi irodájának illetékese.
A WWF által közzétett tanulmány szerint, amelyet a Marylandi Egyetem műholdas felvételei alapján készítettek, márciusban 6500 négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe a vizsgált 18 országban.
Ez 150 százalékkal több az előző évinél

A legnagyobb mértékű az erdőirtás Indonéziában, ahol 1300 négyzetkilométernyi trópus erdőt pusztítottak el, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol ezer négyzetkilométerrel csökkent a trópusi erdők területe és Brazíliában, ahol 950 négyzetkilométerrel.
Az Imazon brazil kutatóintézet adatai szerint 
áprilisban 529 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki a dél-amerikai országban,

171 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A fakivágások többségét olyan „betolakodók végezték, akinek nincs földjük és reménykednek abban, hogy később törvényesíthetik a helyzetet” – idézte Carlos Souza kutatót a G1 hírportál.
A nemzetközi közösség segíthet megállítani az erdőirtást – véli a WWF, amely szerint az Európai Unióban kereskedelmi forgalomban lévő élelmiszerek egyhatoda hozzájárul a trópusi erdők elpusztításához.

Ötös mosómedveikrek születtek Debrecenben

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.21. 16:12

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Így már 11 tagú az ország legnagyobb állatkerti „banditamaszkos” csapata.
Mosómedve ötös ikrek születtek a debreceni állatkertben, a március 31-én napvilágot látott bocsokat csütörtökön mutatta be a sajtónak az állatkert igazgatója. Nagy Gergely Sándor azt mondta, a kicsik körülbelül két hónapos korukig anyjuk folyamatos gondoskodását élvezik. Születésükkel immár 11 tagja van az ország legnagyobb állatkerti mosómedvecsapatának.
A mosómedve (Procyon lotor) Észak- és Közép-Amerika víz közeli területein és erdőségeiben őshonos mindenevő ragadozó. Magyar elnevezését onnan kapta, hogy rendkívüli tapintóérzékű mancsával jellegzetes, mosásra emlékeztető mozdulatokat tesz, amikor a vízfenéken kutat táplálék után. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem mossa meg táplálékát. Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően még a városokban is megél, és az élelmiszerhulladékot is megeszi. További jellegzetessége a fekete-fehér csíkos farok és a fekete „banditamaszk”, tetszetős prémje miatt pedig Európába is áthurcolták tenyésztési célból.
A kontinens több országában, többek között Magyarországon is invazív fajnak számít, hazánkban azonban igen csekély számban van jelen a természetben. Mivel eredeti élőhelyén a túlvadászat és a közúti balesetek egyaránt veszélyeztetik, a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján – tette hozzá Nagy Gergely Sándor.