Agrárkamara: Nem hárítható át a beszállítókra a különadó

Publikálás dátuma
2020.05.22. 11:31
Illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A NAK arra hívta fel az áruházláncok figyelmét, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több áruházi beszállítótól kapott jelzéseket: azt tapasztalják, hogy egyes áruházláncok az általuk fizetendő különadót a mezőgazdasági- élelmiszeripari beszerzési árak letörésével akarják ellensúlyozni – írta közleményében a NAK, és arra hívta fel az áruházláncok figyelmét, hogy törvényesen, tisztességesen járjanak el beszerzéseik során. „Kérjük a beszállítókat, hogy aki tisztességtelen magatartást észlel, azt haladéktalanul jelentse a Nébih felé, és jelezze egyúttal a kamara felé is, a tisztességtelen piaci magatartás elleni azonnali fellépés érdekében” – fogalmaztak, hozzátéve: ehhez a kamara készített a beszállítók számára egy, az őket védő jogszabályokról szóló tájékoztató anyagot is. Kiemelték, hogy Magyarországon már több mint tíz éve törvényben is szerepel a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma, szabályozva a kereskedelmi gyakorlatokat a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tekintetében azért, hogy a beszállítók és a kereskedelmi csoportok között kiegyensúlyozott alkupozíciót biztosítson, etikus üzleti magatartási normák érvényesüljenek. A járványügyi veszélyhelyzet és a kialakult gazdasági nehézségek miatt több gazdaságvédelmi intézkedést is bevezettek az elmúlt két hónapban, így többek között a kiskereskedelmi láncokra kiszabott különadót is. A különadó kihirdetése után pedig – a stratégiai ágazatok védelme érdekében – megjelentek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályai. Ezen jogszabályi módosítás azt célozza, hogy az adó költségeit a kiskereskedelmi láncok ne tudják áthárítani a beszállítóikra: a szereplők relatív méretének függvényében védik a szállítót egy gazdaságilag erősebb vevő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben. A kormányrendelet értelmében tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti; vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót fenyegeti a szerződéses kapcsolat megszüntetésével; terméke rendelésének lemondásával; a rendelésállomány csökkentésével; eladásösztönző tevékenységek (pl. akciók és promóciók) lemondásával; vagy bármilyen, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel. A jogszabály-módosításnak köszönhetően, ha a beszállító bejelentése alapján kerül sor a jogsértés miatti eljárás megindítására, a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a leírtak alapján került sor. A kamara fontosnak tartja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító tagjai legyenek tisztában a törvényi szabályozókkal, továbbá ügyeljenek a szerződések módosításával kapcsolatos kereskedői megkeresések jogszerűségére, hogy ne kerüljenek kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe – tették hozzá. 
Szerző

Folytatódik a zacskóbotrány

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:50

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Lapunk egyelőre nem lelt olyan érdekképviseletre vagy cégre, amely vállalta volna, hogy a törvénytervezet múlt heti beterjesztése után olyan új, perdöntő érvekkel szembesítette a kormányt, ami érthetővé teszi a szokatlan, az ipar által üdvözölt, a környezetvédőkből és az ellenzékből viszont éles tiltakozást kiváltó lépést.
A kormány szándéka változatlanul az egyszer használatos műanyagok betiltása – igyekezett megmagyarázni Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt a kínos fordulatot, hogy a kabinet kedden egy mondattal visszavonta a tilalomról szóló javaslatát. Önkritikusan megjegyezte, hogy az Orbán-kormányra szerinte nem jellemző lépés okot adhatott az ezzel kapcsolatban megjelent, szerinte téves állításokra. – Már csak azért sem változhatott a kabinet álláspontja, mivel ez EU-s kötelezettség – tette hozzá. A jelenlegi járványhelyzetben a döntéssel mégis várnak addig, amíg nem tudnak biztosítékokkal szolgálni az érintett cégek felé az összes munkahely megtartására. Ráadásul várnak egy júliusi brüsszeli tájékoztatóra is. Gulyás Gergely nem részletezte, konkrétan mely vállalkozások munkahelyeit féltik, illetve mennyiben változott a munkaerőpiaci helyzet, a műanyagipari vállalkozások informáltsága, valamint az uniós döntéshozatali rendszer a múlt hét óta, amikor a lépésnek még semminemű akadályát nem látták. Úgyszintén nem tért ki arra, hogy így csúszik-e az eddig január 1-re tett bevezetési időpont, illetve lemondanak-e a vékony zacskók és az összes műanyagpohár uniós irányelvnél szigorúbb betiltásáról.  A kancelláriaminiszter a múlt héten – amikor a mostani esettel szemben még elhangzott a kérdésünk – az akkor még hatályos törvénytervezet kapcsán hangsúlyozta, hogy arról „nem feltétlenül jószándékukban” döntöttek, hanem mert az EU-s elvárás miatt „erre kényszerültünk”. Igaz, láttak emögött méltányolható környezetvédelmi szempontokat is. Lapunk egyelőre nem lelt olyan érdekképviseletre vagy cégre, amely vállalta volna, hogy a törvénytervezet múlt heti beterjesztése után olyan új, perdöntő érvekkel szembesítette a kormányt, ami érthetővé teszi a szokatlan, az ipar által üdvözölt, a környezetvédőkből és az ellenzékből viszont éles tiltakozást kiváltó lépést. A hír nyomán Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja aláírásgyűjtést indított azért, hogy a világ több mint 60 államához hasonlóan nálunk is tiltsák be az egyszer használatos műanyagokat. A könnyen helyettesíthető eszközök betiltásával az Orbán-kabinet több száz tonna újrahasznosítatlan hulladéktól mentette volna meg az országot – fogalmaz a politikus. Tegnap pedig a Demokratikus Koalíció jelentette be, hogy újra benyújtják az Országgyűléshez a kormány által visszavont javaslatot.
Szerző

348,14 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.22. 08:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A forint az euróhoz képest kissé erősödött, a svájci frankkal és a dollárral szemben gyengült péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró árfolyama 348,14 forint volt röviddel hét óra után a csütörtök esti 348,23 forinttal szemben.
Eközben a dollár 317,97 forintról 318,81 forintra drágult, a svájci frank jegyzése pedig 327,57 forintról 327,99 forintra emelkedett.
Az eurót 1,0921 dolláron jegyezték péntek reggel, alacsonyabban a csütörtök esti 1,0952 dollárnál.
Szerző