Előfizetés

Gócponttá tett zalai otthonok

Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Azt sem engedték ki az állami intézményből, akinek három tesztje negatív volt. A negyedik már pozitív lett. A hozzátartozók áldatlan állapotokról beszélnek. A fenntartó tagad.
– Mi akarnak!? Itt nem fotózhatnak! Tilos, értik! Fotózzák az erdőt vagy a virágokat, különben rendőrt hívok!

Meglepően harciasan lépett fel a zalaegerszeg-pózvai speciális otthon biztonsági őre. Pedig csak fotót készítettünk az utca felől a súlyos, halmozott fogyatékossággal élőket gondozó Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény Napraforgó Otthonáról. Indulatát talán az indokolta: a járvány kirobbanása óta reflektorfénybe kerültek a zalai szociális otthonok, amelyeket egyre élesebben bírálnak a gondozottak hozzátartozói. Zala megyében kiugróak a koronavírus adatok, a főváros, valamint Pest és Fejér után itt a legmagasabb a fertőzöttek száma. A szomszédos Vasénál 12-szer, Somogyénál 8-szor több a fertőzöttek száma. Arról már hetek óta lehetett hallani, hogy a zalai szociális otthonok „átfertőzöttsége” áll a kiugró adatok hátterében, aztán bizonyosság is vált ez. Az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos ismerte el, hogy a fertőzések nagyjából fele a szociális otthonokban történt, nagyobb részük pedig az állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) zalai intézményeihez köthető. A Népszavának nyilatkozó érintettek szerint különösen rossz a helyzet a kiskorú és felnőtt fogyatékkal élőket gondozó pózvai Napraforgó otthonban. Forrásaink szerint az intézményben annak ellenére is folyamatosan nő a fertőzöttek száma, hogy az SZGYF február elejétől lezárta az intézményt, vagyis a hozzátartozók azóta nem is láthatták beteg rokonaikat. – Ráadásul április közepe óta már a szabadba sem engedik ki a gondozottakat. Azokat sem, akiknek negatívak lettek a tesztjeik – mondta az egyik sérült fiú szülője. A hozzátartozók arra panaszkodnak, hogy alig tudnak kapcsolatba lépni a gondozottakkal, az intézményben rendszeresen nem veszik fel a telefont, nem kapnak semmilyen tájékoztatást. Akadt család, mely a vírus idejére hazavitte volna rokonát, ám hiába volt három tesztje is negatív a gyereküknek, nem engedték el az intézményvezetői ígéret ellenére sem – a negyedik tesztje aztán már pozitív lett beteg fiúknak. – Nem csoda, hogy egyre több a fertőzött – mondta az intézmény belső viszonyaira rálátó forrásunk. – Rendszeresen összezárják ugyanis a gondozottakat: a tesztelések előtti éjszakát a szobájuk helyett egy nagy közös helyiségben töltik. Köztük például autistákat, akiknek külön traumát okoz, hogy kiszakítják őket a megszokott környezetükből. Az egyik szülő állította, gyermeke arra panaszkodott, hogy a sok teszteléstől többeknek már vérzik az orra, a folyamatos bezártság miatt pedig rendkívül feszültek a gondozottak. Elkülönítik azokat, akiknek a tesztje pozitív lett, rájuk pedig a gondozók sokkal kevesebb figyelmet fordítanak, így vannak, akik még ruhát sem váltanak napokig. Másvalaki szerint annyit panaszkodtak a gondozottak a hozzátartozóiknak, hogy az intézményben korlátozzák az internethasználatot, minél kevesebb információ szivárogjon ki. Az otthonban uralkodó állapotokról megkérdeztük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is. A Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény 419 gondozottjából 79-en fertőződtek meg – válaszolta lapunknak az SZGYF, ám arra nem tért ki, mi a helyzet a Napraforgó otthonban, pedig kifejezetten erre kérdeztünk rá. Azt viszont közölték, hogy 37 embert az intézmény Covid-részlegén, hatot a megyei kórház fertőző osztályán, 36-ot a pszichiátriai rehabilitációs részlegen kezelnek. Az otthon 156 dolgozója közül 19-en fertőződtek meg. Az SZGYF cáfolta, hogy a gondozottakat összezárták volna közös helyiségekbe, szerintük erre csak kétszer akadt példa, amikor fertőtlenítés miatt kellett elhagyniuk szobáikat az ellátottaknak, ám a „mentális vagy autista spektrumzavarral élők esetében fokozott odafigyeléssel és empátiával történt meg a kiköltöztetés”. A fertőzés terjedésének megakadályozására izolációs részleget alakítottak ki, a fertőzött ellátottakat és a kórházból visszaérkezőket elkülönítik. Kiemelt figyelmet fordítanak a személyes higiénére, a védőfelszereléseket, egyszer használatos evőeszközöket, tányérokat használnak, többször történt az egész intézményt érintő fertőtlenítés. Március 8. óta kijárási és látogatási tilalom van érvényben – erősítette meg a hozzátartozói panaszokat az SZGYF. Mint írták, az ellátottakat csak akkor lehet hazaengedni, ha hozzátartozójuk vállalja, hogy a járványügyi veszélyhelyzet feloldásáig nem viszi vissza a gondozottat.

„Megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága”

A pózvai otthonban uralkodó állapotok, a gondozottak kezelése miatt az egyik szülő az Autisták Országos Szövetségéhez fordult. Megkerestük az AOSZ-t, melynek vezetője, Kővári Edit a Népszavának elmondta, egy autista számára már a karantén is borzalmas helyzetet jelent, hiszen megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága, a megszokott életritmus, rengeteg új impulzus éri. – A rugalmatlanság az egyik vezető tünet az autizmusban, vagyis egy ilyen változásra felkészülni komoly feladat egy intézmény számára – magyarázta. – És még akkor sem biztos, hogy sikeres, ha minden protokollt alkalmaznak. Az autista nem érti meg, miért van szükség új intézkedésekre, a megváltozott körülmények hatására a betegekben nő a feszültségérzet, s ekkor vagy magába fordul vagy agresszívvá válik. Az AOSZ a kidolgozta ajánlásait a koronavírus-járvány idejére, s ezt elküldte az SZGYF-nek is. Ebben többek között szerepel, hogy a stressz csökkentése, a nyugodt, érzelmileg biztonságos fizikai és társas környezet megteremtése most mindennél fontosabb. Kerülni kell a hosszas magyarázatokat, nyugodtan kell kommunikálni a betegekkel, akiknek személyre szabottan kell elfoglaltságot találni, lehetőleg minél több mozgással. Az ajánlás külön kiemeli a hozzátartozók folyamatos tájékoztatását, a gondozott és rokonaik közötti gyakori telefonos vagy videós kapcsolat biztosítását.

„A tranzit maga volt a pokol”

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A megszűnésre ítélt röszkei tranzitzónából nyolcvan menekültet szállítottak át az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság balassagyarmati közösségi szállására.
Az utcáról könnyen be lehetett látni tegnap a város központjában lévő épületbe: a folyosókon főleg gyerekek és asszonyok jöttek-mentek. Egy család tagjai barátságosan intettek a kitárt ablakból. Mint megtudtuk, ide került Abouzar Soltani is, akit híressé tett a hírhedt magyar tranzit. A menekült iráni férfi a kisfiával töltött el több mint egy évet a röszkei tranzitzónában, megpróbáltatásairól a BBC is forgatott. Mivel naponta csak két órára és csak turnusonként jöhetnek ki, neki pedig ottjártunkkor már nem volt kimenője, telefonon adott helyzetjelentést: – A kisfiam úgy mondta, a tranzit olyan volt mint a börtön ez pedig most olyan, mint a szabadság. Itt már kapunk rendesen élelmet és nincsenek mindenütt rendőrök meg megfigyelőkamerák. Az épület előtt találkoztunk egy fiatal, tizenéves lánnyal, aki szintén Röszkéről került át Balassagyarmatra. A Diaként bemutatkozó – és angolul jól beszélő – lány azt mesélte: menekültként született Görögországban, de megjárta szülei otthonát, Kurdisztánt is, mielőtt onnan elmenekülve Európába indult a családjával. Angolul – mondta büszkén – az egyik szerb menekülttáborban tanult meg egy Afganisztánból jött menekülttanártól. A magyar határon, a röszkei tranzitzónában majd egy évet töltött el. – Az a hely maga volt a pokol. Ha csak egy órát eltöltesz ott, megőrülsz. Nem tudom, hogy hogyan bírtam ki ennyi időt – fogalmazott. Mint mondta, néhány négyzetméter jutott csak a családjuknak, és volt egy kis udvar. – Az őrök hidegek és érzéketlenek voltak velük, egyedül a bejáró szociális munkások tartották bennük a lelket – idézte fel. Ezzel együtt szerinte nem is a bezártság, hanem a bizonytalanság volt a legszörnyűbb. – Azt mondták, nem tudják megmondani, hogy mennyi ideig kell várnunk. Az első meghallgatásuk is csak tíz hónappal az érkezésünk után volt. Ő is úgy látja, hogy a tranzit után a balassagyarmati szállás „maga a szabadság”. Kijárhatnak az utcára, beszéltek egy ügyvéddel és a menekültkérelmet intéző hivatalnokkal is. S hogy ez szóba került, megkérdeztük, itt mi történik majd velük. A lány csak annyit mondott: – Abban bízunk, hogy most végre valóban foglalkoznak menedékkérelmünkkel. A Balassagyarmat utcáin megkérdezett járókelők azt mondták, csak a hírekből hallottak a menekültcsaládok érkezéséről. „Nem örülök neki” – mondta egy idősebb hölgy, ám hosszas kérdezősködésünkre sem derül ki, hogy voltaképpen miért aggódik, hiszen még soha nem találkozott menekülttel. – Hát kérem, minden attól függ, hogy honnan nézzük a dolgot – kezdett bele körülményesen véleménye kifejtésébe egy másik helybeli, aki, bár állítása szerint korábban önkormányzati képviselő volt, kérte, nevét ne írjuk le. Aztán végül kibökte, maga sem feltétlenül örül a tranzitból átszállított menekülteknek: – Egyelőre nincsenek sokan, ám ha többen jönnek, akkor már lehet ebből feszültség. Meg azért abnormális ez a helyzet, mindnél telefon van, meg Nike cipő. Ez azért majd irritálja az embereket.

Meghalt hat beteg, 3713-ra nőtt az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.23. 07:16

Fotó: Komka Péter / MTI
Egy nap alatt 35 embernél mutatták ki a betegséget. Az aktív fertőzöttek száma 1576-ra csökkent.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3713 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 6 idős krónikus beteg. Ezzel 482 főre emelkedett az elhunytak száma, 1655-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1576 főre csökkent – közölték szombat reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 61 százaléka, a gyógyultak 49 százaléka budapesti. Az aktív fertőzöttek harmada, 462 fő igényel kórházi kezelést, közülük 21-en vannak lélegeztetőgépen.  A közzétett adatok alapján jelenleg 11 704 ember van hatósági házi karanténban, és 159 260 mintavétel történt eddig. Kiemelték, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a vírus továbbra is terjed. Az a cél, hogy fokozatosan, szigorú menetrend szerint újraindítsuk az életet. Hétfőtől vidéken és Pest megyében újabb enyhítések léptek életbe, és a fővárosban is megszűnt a kijárási korlátozás, de továbbra is fontos az általános óvintézkedések betartása. A kórházi ellátások is fokozatosan újraindulnak. Hétfőtől az óvodák is fokozatosan nyitnak, az iskolákban pedig a tanév végéig marad a digitális munkarend.