Fokozatosan készülnek a nyitásra a könyvtárak és a múzeumok

Publikálás dátuma
2020.05.23. 09:00

Fotó: Népszava
A járvány csökkenésétől függ, pontosan mikortól fogadhatnak újra látogatókat a könyvtárak, illetve a nem szabadtéri múzeumok.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megkezdte az újranyitás előkészítését, amely fokozatosan, időben és térben korlátozottan valósul meg. Konkrét időpontot még nem tűztek ki, ám közleményben hangsúlyozzák, a tagságok, a kikölcsönzött könyvek és az egyéb dokumentumok lejárati idejét a könyvtár folyamatosan meghosszabbítja. Erre az időszakra késedelmi díjat nem számol fel, és a nyitást követően további egy hónap türelmi időt adnak az olvasóknak a kölcsönzött anyagok visszavitelére.
A tervek szerint az első ütemben – a Központi Könyvtár mellett – tizenöt másik könyvtár kezdi meg a visszavételt és a kölcsönzést. Ezt követően tizenegy könyvtár nyitását tervezik, a harmadik fázisban húsz bibliotéka nyit ki. Az olvasók értesítést kapnak majd, mikorra várják őket, és milyen szabályok betartását kérik tőlük. Ez azért is fontos, mert jelenleg több mint kétszázezer kötet van hatvanháromezernél is több olvasónál. Noha az intézmény két és fél hónappal ezelőtt bezárt, nem hagyták magukra a látogatókat, és a háttérbeli munka sem állt le. Végzik a leltárakat, áttekintik az állományt, és ahol lehet, átrendezik a tereket: többek közt megújul a Török utcai könyvtár és bővül a Csertő parki ideiglenes könyvtár alapterülete. Megvásárolják a legfrissebb könyveket, hogy a nyitást követően minél több újdonsággal találkozhassanak az olvasók. Emellett aktív online jelenléttel igyekeztek könnyebbé tenni a karantén időszakot: a tagkönyvtárak Facebook-oldalán folyamatos ajánlókkal, online játékokkal várták az érdeklődőket, és teszik azt a továbbiakban is.
Egyelőre a nem szabadtéri múzeumok és kiállítóhelyek újranyitására sincs még konkrét időpont, ennek meghatározása szintén a járvány csökkenésétől függ – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkárságának lapunk kérdéseire adott válaszából. „Minden intézmény kidolgozta az újranyitás menetét, melyet az érvényben lévő korlátozásokhoz és óvintézkedésekhez igazítanak, és mindent megtesznek az emberek biztonságáért” – írták. Arra a kérdésünkre, becslésük szerint az elmúlt két hónapban milyen látógatószám- és bevételkiesést szenvedtek el a múzeumok, a következő választ adták: „Nem csak bevételkiesések, hanem megtakarítások is keletkeztek az elmúlt hónapok alatt, a kárfelmérés folyamatos, pontos adatok később állnak majd rendelkezésre.”
Szó szerint ugyanezeket a válaszokat kaptuk a Magyar Nemzeti Múzeumtól (MNM), amely több szabadtéri kiállítóhelyét is megnyitotta az elmúlt időszakban. A járványügyi szabályok betartása mellett május 15-től a látogatók előtt nyitva áll az MNM Vértesszőlősi Kiállítóhelye, a nemesvámosi Villa Romana Baláca Kiállítóhely, valamint Balassagyarmaton a ​Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteménye, a Palóc Ház. Május 19-től a visegrádi Mátyás Király Múzeum is újra megnyitotta a királyi palota kertjét és udvarait, valamint a Mátyás Király Játszóparkot. Kormányrendelet alapján a szabadtéri múzeumok május 4-től nyithatnak újra. Mától a szentendrei Skanzen fogad ismét látogatókat, továbbá az Aquincumi Múzeum régészeti parkja, a Fürdő Múzeum és a Hercules Villa. (A múzeum belső terei és az ott lévő kiállítások csak később lesznek ismét látogathatók.) Bár hétfőn a kulturális államtitkárság a nem szabadtéri múzeumok vezetőit levélben értesítette, milyen biztonsági intézkedések mellett nyithatnak újra, a tájékoztatás egy majdani – a bizonytalan jövőben esedékes – újranyitásra vonatkozott, derült ki Fekete Péter kulturális államtitkár szerdai online konferenciáján. (A szomszédos Ausztriában a múzeumok újra kinyithattak, a New York-i Metropolitan Múzeum kedden jelentette be, már augusztus közepén, vagy legfeljebb néhány héttel később kinyithat.) Több magyar múzeum lapunkat arról tájékoztatta, e hónapban biztos nem nyitnak ki újra. Van, amelyik csak szeptemberre valószínűsítette ezt az időpontot, van, amelyik nyáron csak a nagyobb kiállítóhelyeit nyitja meg.

Konkrét számok

A Network of European Museum Organisations (NEMO) – Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata nemzetközi felmérése szerint az európai és tengeren túli nagyobb múzeumoknál heti száz- és hatszázezer euró közötti veszteséget okoztak a járványügyi korlátozások – számolt be az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK). A Magyar Távirati Iroda szerdán adta hírül: a csehországi műemlékek fenntartója, a Nemzeti Műemlékvédelmi Hivatal mintegy 125-130 millió korona (1,7-1,8 milliárd forint) bevételtől esett el, miután a koronavírus-járvány miatt március 10-től május 25-ig zárva tartottak a látnivalók.

59 millió került át a Demeter Szilárd által vezetett PIM kasszájába

Publikálás dátuma
2020.05.22. 13:09
Demeter Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Három ösztöndíjat ezentúl a Petőfi Irodalmi Múzeum bonyolít le.
Az Alkotóművészeti Kft.-től elveszik, és a Demeter Szilárd által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) adják három ösztöndíj szervezését – írja a hvg.hu. A portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj, a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj és az Örkény István drámaírói ösztöndíj szakmai lebonyolítója eddig is a PIM volt, de a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. hirdette meg a pályázatokat, és kapta hozzá a költségvetési támogatást. Ez egy szintén állami szervezet, amelynek tulajdonosi jogait az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyakorolja. Egyebek közt hat alkotóházzal, két művészteleppel és két szentendrei kiállítótérrel rendelkezik. Támogatja a Hangfoglaló Programon keresztül a könnyűzenét, működteti a Kultúra.hu kulturális hírportált és a Cseh Tamás Archívumot.
A kormány döntése alapján azonban június 1-től a három ösztöndíj lebonyolítása teljesen a PIM feladatkörébe kerül.

Ennek megfelelően 59 millió forintot át is tettek a MANK-tól az egyébként is bőségesen ellátott PIM kasszájába, amelynek főigazgatója az önmagát „megveszekedett orbánistának” valló Demeter Szilárd. Amint azt tavaly nyáron a 168 Órának nyilatkozta, a kormány politikáját száztíz százalékig támogatja. 
Szerző

„A költői tartalom a legfontosabb”

Publikálás dátuma
2020.05.22. 10:45
Hollós Máté a felismerhetőségre törekszik, nem a zenei feltalálók közé
Fotó: GRAMOFON
Before Farewell (Búcsú előtt) címmel jelent meg Hollós Máté zeneszerző portrélemeze. Pályájáról kérdeztük a szakmai közéletben is aktív művészt.
Hollós Máté a lemezre az elmúlt tizenöt évben komponált művekből – termékeny szerzőként bőséges kínálatból – válogatott. „Minthogy ritkán készít portré-CD-t a zeneszerző, műfaji többszínűségre törekedtem. Így került a műsorba magyar és angol nyelvű dal, szólódarabok, zongorakettős, trió és vonósnégyes” – mondja. Első vonóskvartettjét 2018-ban írta, vagyis viszonylag későn került közeli kapcsolatba e sokak által konvencionálisnak, szinte kizárólag klasszikus-romantikusnak képzelt műfajjal. „A vonósnégyes sok zeneszerző számára komoly próbatétel. Különös ez az érzet, hiszen korábbi mesterek szimfonikus vagy akár zongoramunkássága is szerénységre intheti az utódot. Három éve kaptam a kollegiális felkérést Bánkövi Gyulától, hogy a következő ArTRIUM sorozatára vonósnégyest írjak, s mindjárt a közel húszperces terjedelmet is megadta” – meséli a keletkezés körülményeit Hollós Máté. „A mai hallgató számára talán már Bartók kvartettjei is bonyolultnak vélt alkotások, de ez ugyanannak a fetisizálásnak másik vetülete, mint amiből a szerzők félelme fakad. Ha valaki átadja magát Első vonósnégyesem hallgatásának, dramaturgiát, lírát, talán katarzist élhet meg – s mire való a zene, ha nem éppen erre?”
Írók, költők családjából származik, így nem meglepő, hogy Hollós Máté számára a zenében a költői tartalom a legfontosabb. A formai építkezés is lényeges, de szerinte ennek feladata a poézis „porhüvelyének” biztosítása. „Jó zenét ma alighanem többen tudnak írni, mint szépet” – jegyzi meg arra a kérdésre: nem tart-e attól, hogy finom szövésű kamarazenéjét retrográdnak bélyegzik. „Sohasem foglalkoztatott az előremutatás – tudnom kell magamról, hogy nem a feltalálók sorát gyarapítom. A személyes hang, a felismerhetőség a fontos. Ha valaki meghallgatja három darabomat, s egy negyedikben nem ismer rám, elbuktam. Ahhoz pedig már hozzászoktam, hogy – nagyapám, Tóth Árpád versét felidézve – „szelíd dalom lenézi a garázdán káromkodó és nyersdalú jelen”. Mégis mindig megtalálta azokat, akik játsszák, illetve szeretik alkotásait. „Mivel az én zeném mégiscsak új, nem csúszik le úgy a fülön, mint a klasszikusoké, romantikusoké. De azokat is csak az odaadó hallgató tudja kellő falatokban magához venni, a felületes csak nyalogatja. Az előadókkal szerencsém van: általában megtalálják a zenémmel a hangot, s nagyon sokan következő darabot kérnek” – vallja.
Hollós Máté a szakmai közéletben is aktív: a rendszerváltáskor egyik alapítója volt, s több mint két évtizede elnöke a Magyar Zeneszerzők Egyesületének. Hogyan sikerült elérni, hogy ezt a szervezetet – számos jó szándékú kezdeményezéssel szemben – nem tette tönkre a politikai megosztottság? – kérdezem. „Másfél évtizeden át partnerséget tapasztaltunk a minisztériumtól, önkormányzatoktól, médiától, aztán fokozatosan leértékelődni látszottak a szakmai, társadalmi szervezetek. Holott ki látná jobban a szükségeket és megoldásokat, mint a legszélesebb szakmai közösség? Természetesen mindenféle világnézetű tagjaink vannak, és más személyes ellentétek is fennállhatnak közöttük. De ez nem elvbaráti társaság vagy klub, hanem olyan szerveződés, amelyben minden motivációjú kolléga a közös szakmai érdekek képviseletében vesz részt. Remélem, hogy ez a szellem és szerep a jövőben még visszatér” – mondja, hozzátéve, hogy jövőre már végképp átadja az elnöki stafétát.

Névjegy

Hollós Máté 1954-ben született Budapesten. Erkel Ferenc- és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas zeneszerző. A Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója, az Akkord Zenei Kiadó művészeti vezetője. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság elnöke, a Magyar Zenei Tanács alelnöke, az Artisjus vezetőségi tagja. Az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaországból, Japánból, Lettországból kapott megrendelései közül kiemelkedik egy angol zenekaré, amely az ENSZ alapításának 50. évfordulójára zongoraverseny írásával bízta meg.

Infó

Hollós Máté: Before Farewell Korvin Művészeti Kkt. KCD 00100