Mégsem adják el a balatoni kikötőket

Publikálás dátuma
2020.05.23. 06:00

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Két hete fogadták el a Bahart reorganizációs tervét, de máris eltérnek ettől: nem értékesítik a négy kijelölt Bahart-létesítményt, hanem inkább átadják a településeknek.
A korábbi tervekkel ellentétben nem adja el a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart Zrt.) a balatonkenesei, a csopaki, a balatonudvari és a balatonakali kikötőjét - írta csütörtök esti Facebook-posztjában Kontrát Károly. Az észak-balatoni térség kormánypárti országgyűlési képviselője alig két héttel azután jelentette be, hogy a kikötőket ingyenes használati joggal átadják az érintett településeknek, hogy a Bahart online közgyűlése elfogadta a cég reorganizációs tervét. Ebben még az szerepelt, hogy értékesítik a négy kikötőt, eladnak még két kempinget, szállodát, hajókat, s bérbe adják a vitorláskikötőket. A tervezetet a Balatoni Szövetség (BSZ), a civilek és a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok sem támogatták, de Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) - amely a tavaly augusztusi tőkeemeléssel többségbe került államot képviseli a cégben - megszavazta a változtatásokat. A Nők a Balatonért Egyesület petíciót indított, amelyet kétezer aláírással nyomatékosítva küldenek el a térség országgyűlési képviselőinek, míg a négy, kikötőjét féltő önkormányzat felajánlotta: akár Bahart-részvényeikért cserében is átvennék a kikötőket.
A Balatoni Szövetség még a tervezet elfogadása előtt egyeztetést kezdeményezett az MTÜ-vel, ám akkor erre nem reagált Guller Zoltán, a szervezet vezérigazgatója. Végül csütörtökön találkozott Lombár Gáborral, a BSZ elnökével, s jelezte, sikerül megoldást találni a kikötőkérdésre. - Miután eljöttem, utána szóltak, hogy vélhetően ingyenes használatba kapják majd meg a kikötőket az önkormányzatok – mondta a Népszavának Lombár Gábor. – Természetesen a többi vitatott kérdés is szóba került, s úgy vélem, további egyeztetések lesznek. A vitorláskikötők bérbe adását például szintén sokan ellenzik, de Guller Zoltán szerint a Bahart fejlesztéséhez belső forrásokra is szükség lesz. Azt is jeleztem, sok vitát el lehetett volna kerülni, ha még a szavazás előtt egyeztetnek, ám most úgy gondolom, más kérdésekben is sikerül majd megoldást találnunk - fogalmazott.
Lombár Gábor szerint az eredeti elképzelések megváltoztatása egyértelműen a balatoni önkormányzatok közös fellépésének köszönhető. És persze a négy, kikötőjét féltő önkormányzat erős lobbijának, ahogyan ezt polgármestereik is kiemelték. Az átadás pontos részletei még nem ismertek, a tárgyalások ugyanis majd csak a jövő héten kezdődnek meg a települések és a Bahart között. Koncz Tibor, Balatonakali polgármestere lapunknak mindenesetre hangsúlyozta, hogy mindenképpen megpróbálják megtartani az eredeti hajózási funkciót is. - Gondolkodunk egy Kenese-Akali járatban, ehhez persze forrást kell találni, s jó lenne, ha megmaradna a hajókapcsolat a déli parti Szemessel is. - Már akkor mondtuk, akár meg is vennénk a kikötőt, amikor megkaptuk a tervezetet – mondta Ambrus Tibor, Csopak polgármestere.  A cég vezérigazgatóját, Kollár Józsefet lapunk is megkereste. Arra voltunk kíváncsiak, miért változtatta meg alig két héttel az elfogadása után a reorganizációs terv egy igen fontos részét a Bahart, valamint hogy várhatók-e további módosítások. A kikötők eladásából befolyó pénzt a tervek szerint a Bahart fejlesztésre fordították volna: honnan pótolják a kieső összeget vagy milyen fejlesztéseket lesznek kénytelenek elhagyni? Kérdéseinkre – amelyeket az MTÜ-nek is feltettünk. de a Baharthoz irányítottak – cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Szerző

Pintér most a rezidensekkel tárgyalt

Publikálás dátuma
2020.05.22. 21:15

Fotó: Népszava
A Magyar Rezidens Szövetség a jövő hét közepéig készíti és juttatja el az operatív törzs vezetőjéhez saját „rendszerjobbító” javaslatait.
Miután fogadta a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Kórházszövetség elnökét, pénteken a Magyar Rezidens Szövetség vezetőjével is egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszter. – A szervezet a jövő hét közepéig készíti és juttatja el az operatív törzs vezetőjéhez saját „rendszerjobbító” javaslatait – tájékoztatta a Népszavát Vámosi Péter, a Magyar Rezidens Szövetség budapesti regionális elnöke. Azt is elmondta, hogy a belügyminiszternek készülő javaslataik a korábbi anyagaikra támaszkodnak, és mindezt kiegészítik járványhelyzet alatt észlelt problémákkal is. Példaként említette: bizonyos intézmények nem biztosították a teljes bért azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik karanténba kényszerültek. A Népszava elsőként számolt be arról, hogy Pintér Sándor felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az egészségügy átvilágítására, az állapotok felmérésére, és a kórházszövetség, valamint az orvosi kamara elnöke mellett több egészség-gazdaságtanban is jártas ágazati szaktekintéllyel egyeztetett. A rezidens szövetség budapesti elnöke nem találta furcsának, hogy a szakorvosképzés problémáiról a belügyminiszterrel egyeztetnek. Mint mondta, teljesen természetes, hogy Pintér Sándor, mint az operatív törzs vezetője, miniszterelnök-helyettes tájékozódik az ágazat problémáiról, köztük a fiatal-szakorvos jelöltek gondjairól. A félórás találkozón az egészségügyben szükséges átalakításokról Pintér Sándor Báthori Gergővel, a Magyar Rezidens Szövetség elnökével egyeztetett. A tárgyaláson az operatív törzs vezetője megköszönte a rezidensek képviselőjének a fiatal orvosok járvány alatt végzett munkáját. A szövetség közleménye szerint a miniszter arról beszélt: a rezidensek munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna a védekezés, hiszen ők jelentik az orvosok legmobilisabb rétegét, sokukat mozgósították a kijelölt koronavírus centrumokba. Ez pedig elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a folyamatos betegellátás biztosított legyen fertőzöttek számára. A rezidensszövetség elnöke szerint Pintér Sándor meghívása a több mint négyezer rezidens orvos teljesítményének szól. Az egyeztetésen Báthori Gergő felhívta a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket a rezidensek a saját bőrükön tapasztalnak. A szervezet közleménye szerint Pintér meghallgatta a fiatal orvosok képviselőjét az egészségügyi rendszer általános problémáiról is. A szövetség szerint sem halogatható tovább az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása, és a szükséges feltételek megteremtése a hálapénzrendszerű egészségügy elhagyásához.
Szerző

Senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e

Publikálás dátuma
2020.05.22. 18:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nemzetbiztonsági törvény friss módosítása megkönnyíti a telefon- és internetszolgáltatók forgalmának megfigyelését, de nem ez az igazi baj - véli a TASZ.
Ahogyan arról tegnap írtunk, veszélyes irányba növeli a titkosszolgálatok hatáskörét az a törvénymódosítás, amit kedden fogadott el az Országgyűlés. A Semjén Zsolt által benyújtott jogszabály a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében. A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”. Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” időtartama akár 90 nap is lehet, amit a két említett titkosszolgálati szervezet még egyszer ugyanekkora időtartamra meghosszabbíthat. Az intézkedés praktikusan azt jelenti, hogy valamely online tartalmat, szolgáltatást elérhetetlenné tesznek, vagyis szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
A kommunikáció tartalmát ugyan nem ismerheti meg a Nemzetbiztonsági Szolgálat, mert a felhatalmazás csak a metaadatokra, vagyis a kommunikáció körülményeire terjed ki, de ez is épp elég információt jelent. Ugyanis a metaadatokból kiderül, hogy kik vettek részt a kommunikációban és ők hol voltak, mennyi ideig tartott és mekkora adatforgalommal járt. Pusztán a beszélgetések tényéből és hosszából feltérképezhető a kapcsolati hálónk és követhető a hollétünk, amiből rengeteg következtetést lehet levonni a magánéletünkre is - hívja fel a figyelmet a törvénymódosítással járó lehetőségekre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).   A törvény egyébként arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. Azt sem tisztázza pontosan, hogy mit jelent a „fenyegetés” és a „honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”, amivel a jogalkotó egy tipikus gumiparagrafust hozott létre, amely az illetékes hatóság kénye kedve szerint alkalmazható.

Mit tehet, aki úgy érzi, hogy a megfigyeléssel megsértették a jogait?

Több szervhez is fordulhat jogorvoslatért, azonban ezek közül egyik se igazán hatékony – és ez a valódi baj, mert ez a helyzet már évek óta fennáll és azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok lényegében következmények nélkül tevékenykedhetnek - mutat rá a TASZ. Komoly probléma, hogy senki sem tudja meg, hogy egyáltalán megfigyelték-e. Ennek nem kellene így lennie - teszi hozzá a társaság - : a nemzetközi gyakorlat az, hogy – amint ez nemzetbiztonsági szempontból már nem kockázatos – az érintetteket értesítik arról, hogy megfigyelték őket. Persze ha nem is kapunk ilyen értesítést, akkor is lehet – pusztán a megérzéseinkre alapozva – panaszt tenni, ezeket azonban vagy a szolgálatot irányító miniszternek kellene elbírálnia – akitől nyilván nem várható objektív értékítélet –, vagy a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának, amelyet azonban a kormánypárti képviselők előszeretettel bojkottálnak, amivel ellehetetlenítik a működését. Az ombudsman és az adatvédelmi hatóság pedig kevés jogosítvánnyal rendelkezik, érdemi jogorvoslatot nem tudnak nyújtani.  A Társaság a Szabadságjogokért szerint a jogvédelemben csak akkor lesz érdemi változás, ha lesz, aki független ellenőrzést gyakoroljon a szolgálatok felett. 
Szerző