Repülőszerencsétlenség Pakisztánban - Legalább egy ember túlélte a zuhanást (videó)

Publikálás dátuma
2020.05.22. 19:40

Fotó: Mazhar Abid / AFP
Megoszlanak az értesülések a túlélők számáról. Egy mentőcsoport azt közölte, hogy már több mint 40 holttestet találtak.
Legalább egy túlélője van a pénteken Karacsi mellett bekövetkezett repülőszerencsétlenségnek a pakisztáni hatóságok bejelentése szerint, noha a város polgármestere korábban azt mondta, mindenki meghalt a gép fedélzetén. Egyelőre megoszlanak az értesülések a túlélők számáról. A Reuters hírügynökség pakisztáni kormányzati forrásokra hivatkozva egy túlélőről adott hírt, aki Szind tartomány államminisztere, Murád Ali Sah szerint a Pandzsábi Bank (Bank of Punjab) elnöke, és jelenleg kórházban ápolják. Az AP és a dpa hírügynökség a polgári repülési hatóság bejelentésére hivatkozva két túlélőről tesz említést. Az AP egy helyi televíziós csatornát is megemlít, amely szerint a szerencsétlenséget három, az első sorban ülő utas élte túl. Szumejr Ali Nizámi, a pakisztáni légitársaság egyik munkatársa nem zárta ki, hogy további túlélőkre bukkannak. Egy mentőcsoport azt közölte, hogy már több mint 40 holttestet találtak, a mentési munkálatok jelenleg is folynak. A szerencsétlenség után nem sokkal a helyszínre érkezett a hadsereg több alakulata és a tűzoltóság is.
A pakisztáni légitársaság A320 típusú, Lahorból Karacsiba tartó utasszállító repülőgépe pénteken, nem sokkal landolás előtt zuhant rá a karacsi Dzsinnah nemzetközi repülőtér mellett lévő lakónegyedre, ahol tűz ütött ki. Egyelőre nem tudni, hogy a sűrűn lakott területen vannak-e áldozatai a balesetnek, több ház súlyosan megrongálódott. Noha korábban azt közölték, hogy a gépen összesen 106 ember volt, a pakisztáni légügyi hatóság bejelentése szerint 98 utas és hétfős legénység volt a fedélzeten. A téves információt Abdusz-Szattár Hokar, a pakisztáni polgári repülési ügynökség (PCAA) szóvivője a baleset nyomán kialakult káosszal magyarázta. A szerencsétlenség után nem sokkal Karacsi polgármestere közölte, hogy a gép fedélzetén mindenki meghalt. A pakisztáni légitársaság szóvivője, Abdullah Hán a CNN hírtelevíziónak azt mondta, hogy a baleset előtt a pilóta - miután megkapta a leszállási engedélyt - vészjelzéseket adott le. A PCAA egyik magas rangú tisztségviselője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy egyelőre nem tudják biztosan, mi okozta a szerencsétlenséget, de elképzelhetőnek tartotta, hogy a repülőgép futóművei nem nyíltak ki. Imran Hán pakisztáni miniszterelnök a Twitter közösségi oldalon részvétét fejezte ki a halálos áldozatok családtagjainak, és hozzátette, hogy vizsgálatot rendelt el. Pakisztán március közepén, a koronavírus-járvány terjedését lassítandó leállította a légi forgalmat. A belföldi járatokat ezen a héten, nem sokkal a ramadán böjti hónap végét jelző többnapos ünnep előtt indította újra, egyebek között azért, hogy az egymástól sokszor messze élő családtagok ezekben a napokban együtt lehessenek. A tragédiáról még több képet itt nézhet meg
Frissítve: 2020.05.23. 07:59

Borongós lett a Nyitott Égbolt: orosz riposzt az amerikai felmondásra

Publikálás dátuma
2020.05.22. 19:34
Orosz légi felvonulás a náci Németország elleni győzelem 75. évfordulóján a krími Szevasztopolban
Fotó: Konstantin Mihalchevskiy / AFP
Magyarországnak és Kanadának, a két letéteményes államnak két hónapon belül kell összehívnia a fegyverzet-ellenőrző egyezmény tagországait. A
Oroszország kész tárgyalni a Nyitott Égbolt szerződéssel kapcsolatban felmerült kifogásokról, de nem a Washington által diktált feltételek alapján - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy pénteki moszkvai videokonferencián. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja a szerződést, a döntés hat hónap múlva lép hatályba. Indoklásul Trump azt állította, hogy Oroszország megsértette az egyezményt. Az orosz külügyminisztérium a moszkvai amerikai nagykövetségtől pénteken megkapta az erre vonatkozó hivatalos jegyzéket. – Azok a feltételek, amelyeket az Egyesült Államok velünk szemben támasztottak, teljesen elfogadhatatlanok, kategorikusan elfogadhatatlanok, értelmetlenek és minden alapot nélkülöznek – hangoztatta Rjabkov, aki szerint hazánknak fontos szerepe van a konfliktusban. Közölte: Kanadának és Magyarországnak, mint a Nyitott Égbolt szerződés letéteményeseinek 60 napon belül össze kell hívniuk a részes országok konferenciáját. Ugyanakkor az orosz külügyminiszter-helyettes visszavágott az amerikaiaknak, és ő Washingtont vádolta meg a szerződés durva megszegésével.  

Az elnökválasztás része lehet Trump lépése?

Oroszország a történtek miatt „nagyon feszültnek” tartja a viszonyt az Egyesült Államokkal, és szerintük egyre aktuálisabb az ENSZ BT öt állandó tagjának csúcstalálkozója. – Washington hiába reménykedik abban, hogy Pekinget Moszkva fogja rávenni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról folytatandó egyezkedéshez való csatlakozásra – mondta az orosz diplomata, aki attól tart, hogy az amerikai elnökválasztás évében az oroszellenes retorika újabb fellángolására lehet számítani.    A Népszava is megírta, az ügyben a NATO nagyköveti tanácsának ülését sürgősséggel hívták össze péntekre. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a megbeszélést követő nyilatkozatában kijelentette: „Oroszország a szerződéssel ellentétes módon évek óta korlátozta az ellenőrző repüléseket egyes területei felett, ideértve Kalinyingrádot, valamint a Georgiával közös határszakaszát.” Emlékeztetett: a szövetségesek évek óta többször is felszólították Oroszországot, hogy térjen vissza a szerződésben foglaltak teljesítéséhez.
„A NATO ismételten kapcsolatba lép Moszkvával annak érdekében, hogy Oroszország a lehető leghamarabb visszatérjen a szerződéshez”

– mondta Jens Stoltenberg.

  A NATO főtitkára szerinte valamennyi NATO-szövetséges maradéktalanul teljesíti a Nyitott Égbolt szerződés rendelkezéseit. Hozzátette: a NATO továbbra is elkötelezett a felelős és ellenőrizhető fegyverzetellenőrzés és leszerelés, valamint az atomfegyverek terjesztésének tilalma mellett. Az 1992-ben aláírt és 2002-ben hatályba lépett Nyitott Égbolt szerződésnek 34 részes állama van, és a rendelkezései alapján az utóbbi másfél évtized során több mint 1200 ellenőrző repülést hajtottak végre, amelyek egyik fő célja a bizalomerősítés, a fegyverzet-leszerelési egyezmények betartásának ellenőrzése.
Frissítve: 2020.05.22. 20:24

Trump már nem térhetett ki a veszteségek nyomasztó súlya elől

Publikálás dátuma
2020.05.22. 18:41

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A Ford michigani üzemében az elnök egy kis időre normálisan viselkedett, aztán gyorsan visszavedlett politikussá. Amerika készül a százezredik halálra.
Félárbocra eresztették a Fehér Ház és az amerikai közintézmények felett a nemzeti zászlót. A gesztust Donald Trump a koronavírus áldozatai feletti gyász miatt rendelte el. Az elnököt hónapok óta bírálták, amiért nem sok szót vesztegetett a járványban elhunytakra, inkább saját érdemeiről és az általa nagyon sikeresnek mondott kormányzati intézkedésekről beszélt. Most azonban, amikor már több mint 1.6 millió amerikai kapta el a Covid 19-et, a halottak száma pedig a százezerhez közeledik, többé nem térhetett ki a veszteségek nyomasztó súlya elől. Az elnök egy másik kérdésben is kénytelen volt engedni a közvélemény nyomásának. A Fordnak a michigani Ypsilantiban lévő gyárában az arcát eltakaró maszkot húzott – legalábbis amikor úgy gondolta, hogy senki sem látja. Trump eddig rendre megtagadta maszkviselést, helyette maga és környezete sűrű tesztelésében bízott. Az autógyári előírás szerint mindenkinek maszkot kell viselnie és ezt eleinte Trump is megtette. A fehér házi tudósítók őt kísérő csoportjának később már azt mondta, nem akarta megszerezni a sajtónak azt az örömöt, hogy maszkban lássák. Utóbb mégis kiszivárogtak ilyen fotók, aminek sokan örültek, mert a példán felbuzdulva talán többen fognak így védekezni a fertőzés ellen. A demokrata párti Gretchen Whitmer kormányzó hivatala szerint az elnöki látogatás ellenkezik a kormányzói utasítással, de legalább megmutatja, milyen fontos Michigan a járvány és a gazdaság újjáépítése szempontjából.  Az elnök szerepét feszegeti a Columbia Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya is. A bonyolult számításokkal alátámasztott konklúzió az, hogy 36 ezer emberrel kevesebben haltak volna bele a járványba, ha márciusban egy héttel korábban vezetik be a távolságtartási és otthonmaradási ajánlásokat. Ha két héttel korábban lépnek, akkor ez a szám még nagyobb, 54 ezer lenne. Trump azokban a hetekben még azt állította, hogy az Egyesült Államoknak nem fog súlyos gondot okozni a Covid 19, a járványt tudják kezelni, a vírus pedig magától el fog tűnni. Az időt azonban itt emberéletekben mérték. A kutatást vezető Jeffrey Shaman epidemiológus szerint „Nagy, nagy különbség (hogy mikor lép a kormányzat). A halálesetek számának csökkentésében hihetetlen szerepe van annak a kis időnek, annak, hogy még a növekedési időszakban kapjuk el (a vírust).” New Yorkban, Massachusettsben és Kaliforniában a helyzet fokozatosan javul. Viszont egy sor déli és középnyugati államból, ahol erőltetik a nyitást, a megbetegedések számának növekedéséről érkeznek adatok. Ez ellen néhol azt a módszert alkalmazzák, hogy többé nem közlik a gócpontokon, így a húsfeldogozó üzemekben észlelt esetek számát. Máshol megtévesztő, lefelé mutató infografikákat tesznek közzé, amelyekről csak figyelmes vizsgálat után derül ki, hogy az adatok pont az ellenkezőjét bizonyítják.   

Elsötétül a nyitott égbolt

Amerika felmondja a fegyverzetkorlátozási egyezmények ellenőrzésére szolgáló „nyitott égbolt” megállapodást. Donald Trump a szövetségesekkel sem egyeztetett. Németország máris kéri a döntés felülvizsgálatát, Brüsszelben pedig rendkívüli tanácskozást tart a NATO. A Fehér Ház Moszkvának az egyezményt sértő lépéseire hivatkozik – nem engedélyezik például az átrepülést Grúzia orosz fennhatóság alá vont részei vagy egyes hadgyakorlatok felett. A nagyhatalmak műholdjaikkal meg tudja oldani a felderítési feladatok nagy részét, de a kisebb államok ragaszkodnak a szerződéshez, az oroszok pedig így is át tudnak majd repülni az Európában lévő amerikai támaszpontok fölött. Az amerikai felmondás csak hat hónap múlva, tehát már a november 3-i elnökválasztás után lép életbe.