menekültek;tranzitzónák;Röszke;

2020-05-23 07:00:00

Jogsértő "kiszervezés" váltja a tranzitzónákat

Akár pénzbüntetést is kaphat Magyarország, ha a tranzitzónák bezárása után ismét a nemzetközi jogba ütközően kezeli a menekültkérelmeket. Márpedig a külföldre kihelyezett ügyintézés biztosan jogsértő.

- A magyar kormány az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása után pénzbírság kiszabását kockáztatja, ha a jogsértő állapotot egy újabb, de ugyancsak jogsértő megoldásra cseréli le. Naponta súlyos eurómilliókat szabhatnak ki büntetésül, ha nem számolja fel Magyarország a jogsértő gyakorlatot – fogalmazott a Népszavának Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, akit a déli határon felhúzott tranzitzónák felszámolásáról kérdeztünk. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön ugyanis bejelentette, a tranzitzónák megszűnnek, a menedékkérelmeket pedig a magyar külképviseleteken lehet majd benyújtani.

Nagy Boldizsár ugyanakkor rámutatott: a nemzetközi jog szerint a külképviseleteken beadott menedékkérelmek esetében a magyar államnak nem kell gondoskodnia az oltalmat kérők szállásáról, élelmezéséről, orvosi ellátásáról, a gyermekek oktatásáról, valamint arról, hogy a családok együtt lehessenek. Azaz, ha a magyar kormány valóban kihelyezi a kérelmek befogadását, például a belgrádi vagy szófiai nagykövetségre, akkor a szerb vagy a bolgár kormánynak kellene gondoskodnia a menedékkérőkről, miközben ezeknek az országoknak semmilyen beleszólásuk nem lenne abba, hogy meddig húzódik a kérelmek elbírálása. Nagy Boldizsár szerint ráadásul nehezen elképzelhető, hogy megfelelő szakmai feltételeket teremtsen az Orbán-kormány a kérelmek elbírálására a nagykövetségeken, sokkal inkább azt a szándékot véli felfedezni a tervezett változtatásban, hogy a menedékkérőket rábírja: ne Magyarországtól próbáljanak oltalmat kérni, hanem a balkáni országoktól. Hozzátette, hogy amíg a pontos jogszabály nem ismert, csak elvi szinten lehet a kormány szándékait vizsgálni.

Arra felvetésre, hogy mi történhetne jogszerűen a tranzitzónák bezárása után azt mondta: A határon a kérelmek befogadását a menedékjogi egyezmények szerint nem lehet megtagadni. Legfeljebb annyit tehet meg Magyarország, hogy bizonyos kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánít. Ilyen indok lehet, ha az illető már máshol rendelkezik menekültstátusszal, valóban biztonságos országon keresztül érkezik, valamint ha a most is érvényben lévő dublini rendelet szerint máshol lépte át az EU határát.

Hasonlóan látja a helyzetet Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország (AIM) jogásza is. - Az Európai Unió irányelvei kötelezik a tagországokat, hogy biztosítani kell az ország határán a menedékkérelmek beadásának lehetőségét – fogalmazott. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormány azért változtat az eddigi rendszeren, hogy Belgrádban automatikusan visszautasíthassák a menedékkérelmeket, mondván: a menekültek biztonságos ország területén vannak. Hozzátette, hogy az Európai Unió Bírósága múlt héten határozott arról, hogy a biztonságos országra való hivatkozás nem lehet alapja a menedékkérelmek alapos kivizsgálás nélküli, automatikus visszautasításának. Problémásnak látja azt is az AIM jogásza, hogy egy nagykövetség logisztikai, infrastrukturális és személyi állományát tekintve sem alkalmas a menedékkérelmek elbírálására. - Az ügymenet idejére sem szállást, sem védelmet nem tud nyújtani tömegeknek egy nagykövetség. Ez is azt támasztja alá, hogy inkább az automatikus elutasításra próbál ráállni a kormány – fogalmazott Demeter Áron. 

UNHCR: Biztosítani kell a menedékkérők belépését az ország területére

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) üdvözli Magyarország döntését, amellyel kiengedte az ország határán felállított két tranzit zónából az ott fogva tartott menedékkérőket és hagyományos befogadó állomásokra szállította őket — áll az UNHCR pénteki közleményében. A szervezet ugyanakkor “felszólítja a magyar kormányt, hogy biztosítsa a háborúk, erőszak és üldöztetés elől menekülő emberek belépését az ország területére, és hozzáférését Magyarországon a menekültügyi eljáráshoz”.

“A megfogalmazás azt jelentené, hogy a menedékkérőket ezután is a határon kell fogadni, és nem a magyar külképviseleteken, ahogyan azt Gulyás Gergely miniszter előrejelezte? — kérdeztük Simon Ernőt, az ENSZ szervezet magyarországi szóvivőjét.

“A második világháború óta működő menekültügyi rendszer arról szól, hogy az erőszak, a háború, az üldöztetés ellen menekülőket be kell engedni az országba és el kell indítani a menekültügyi eljárást az ügyükben. A területhez és az eljáráshoz való hozzáférés része az 1951-es Genfi menekültügyi konvenciónak, amelyhez Magyarország 1989-ben csatlakozott” — válaszolta Simon, aki jogszabály híján nem kívánta kommentálni azt a miniszteri bejelentést, hogy a menedékkérőknek ezen túl majd a magyar külképviseleteken kell benyújtaniuk a kérelmeiket. Mivel a nemzetközi jog szerint a menedékkérelmek elbírálásának ideje alatt a fogadó országnak szállást és ellátást kell biztosítania a kérelmezőnek, elég nehéz elképzelni, hogy ezt a kötelezettséget hogyan tudnák teljesíteni a külképviseletek, mutatnak rá szakértők.

A szóvivő mindenesetre leszögezte: az nem járja, hogy Magyarországon mostantól nem lehet menedékkérelmet benyújtani. “Az UNHCR egyértelműen fogalmaz, amikor felszólítja a magyar hatóságokat, hogy engedje be területére a menedékkérőket és indítsa meg a törvényesség, az átláthatóság és a korrektség feltételeinek megfelelő menedékügyi eljárást”.

A tranzitzónák megszüntetéséről született kormányzati döntés következtében a Röszkén fogva tartott családok most olyan befogadó állomásokra kerültek, amelyekből elméletileg szabad a kijárás. “Két olyan család is kiszabadult a tranzit zónákból, ahol a 6-9 éves gyerekek majdnem két évig nem jártak iskolába, és ez alatt egy 30x30 méteres kavicsos terület jelentette számukra a játszóteret. Pótolható-e az életükből az így kiesett idő?” — fogalmazott lapunknak Simon Ernő.

Halmai Katalin (Brüsszel)