Tíznapos nemzeti gyászt rendel el a járvány áldozatainak emlékére a spanyol kormány

Publikálás dátuma
2020.05.23. 17:22
Pedro Sánchez spanyol kormányfő
Fotó: ANDRES BALLESTEROS / AFP
Félárbocra engedik a közintézményekre kihelyezett zászlókat, és amikor a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagyszabású hivatalos megemlékezést tartanak.
A koronavírus-járvány áldozatainak emlékére tíznapos nemzeti gyászt rendel el a spanyol kormány jövő keddi ülésén – jelentette be a spanyol kormányfő szombati online sajtótájékoztatóján Madridban. Pedro Sánchez elmondta:
a gyász ideje alatt félárbocra engedik a közintézményekre kihelyezett zászlókat, és amikor a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása befejeződik az országban, az uralkodó részvételével nagyszabású hivatalos megemlékezést tartanak az áldozatok tiszteletére.

A legutóbbi, pénteken közölt adatok szerint a dél-európai országban 28 628 ember halálát okozta eddig a SARS-CoV-2 nevű vírus és 234 824 fertőzöttet regisztráltak. A járvány legsötétebb napja április másodika volt, amikor 950-en hunytak el. Pénteken 56 áldozatról adott hírt az egészségügyi minisztérium. „A neheze már elmúlt” – fogalmazott a miniszterelnök, köszönetet mondva az állampolgároknak példamutató magatartásukért, és hangsúlyozva, hogy „a spanyol nép fékezte meg a vírust” azzal a közös áldozatával, amit a karantén jelent. Pedro Sánchez kiemelte, hogy
„a győzelem egy lépésre van”, de a vírus még nem tűnt el, és amíg nem születik meg a védőoltás vagy más gyógymód, addig minden cselekvést az óvatosságnak kell vezérelnie.

Hozzátette: a koronavírus kimutatására eddig 3,5 millió szűrővizsgálatot végeztek el az országban. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kabinet jövő heti ülésén elfogadja a létfenntartáshoz szükséges alapjövedelem bevezetését, amely mellett a kormányprogramban kötelezték el magukat a koalíciós pártok. Az első támogatásokat júniustól fizetik a rászoruló 850 ezer háztartásnak, amelynek mintegy felében él gyerek is. Az intézkedés éves költségvetési vonzata 3 milliárd euró. A kormányfő bejelentései között elhangzott:
mintegy három hónapos szünet után június 8-tól folytatódhat a spanyol labdarúgó-bajnokság és júliustól az ország ismét fogadja a külföldi turistákat.

„Spanyolországnak szüksége van a turizmusra, a turizmusnak szüksége van biztonságra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szaktárca dolgozik azokon az irányelveken, amelyek alapján garantálható, hogy
a turistákat ne fenyegesse veszély Spanyolországban és a beutazók se jelentsenek kockázatot a helyiekre.

Spanyolország 2019-ben a világ második leglátogatottabb országa volt, 83,7 millió külföldi turistát fogadott. A turizmusból származik a bruttó hazai termék (GDP) 12,3 százaléka. Az ágazat mintegy 2,5 millió embernek ad munkát. Pedro Sánchez érvelt a március 15-én bevezetett, és június 7-ig meghosszabbított szükségállapot mellett. Szavai szerint ez az egyetlen törvényes eszköz az állampolgárok szabad mozgásának korlátozására, amely a járvány megfékezése miatt szükséges. Egyebek mellett épp ennek az intézkedésnek a fenntartását bírálja az ellenzéki VOX párt, amely kormányellenes autós tüntetésre hívta támogatóit szombaton. Országszerte ezrek ültek autóba, motorra, és hangos dudálással, nemzeti színű zászlót lobogtatva vonultak több nagyváros, például Barcelona, Sevilla, Madrid útjain, követelve a baloldali koalíciós kormány lemondását. Santiago Abascal, a bevándorlásellenes, ultranacionalista párt elnöke a fővárosi felvonulás kezdetén mondott beszédében azzal vádolta a kormányt, hogy információkat titkolt el, amelyekkel életeket menthetett volna. A spanyolok egészségével, jólétével, szabadságával szemben elkövetett bűncselekménye nem maradhat büntetlen – jelentette ki. Az autós felvonulásokat a hatóságok mindenhol engedélyezték, kivéve Katalóniát, valamint Kasztília és Leónt, ahol megrendezésüket bíróság hagyta jóvá.
Szerző

Négy uniós ország szembemegy a német-francia helyreállítási alappal

Publikálás dátuma
2020.05.23. 15:50
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.
Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben – írta a dpa német hírügynökség szombaton. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz – amelynek összegét nem pontosították – az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenállóképességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani. A négy ország megerősítette: ellenzi a német-francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna. Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A német-francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges. Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia-német felvetést. „Időbeni korlátozást követelünk, hogy valóban korona-gyorssegélyről legyen szó, ne pedig a hátsó ajtón besurranó adósságunióról” – mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton. Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.
Szerző

Egy nap alatt 432 koronavírus-fertőzöttet jelentettek Ukrajnában

Publikálás dátuma
2020.05.23. 14:31

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Az elhunytak száma újabb 17 halálos áldozattal 605-re emelkedett az országban.
Továbbra sem lassul a fertőzés terjedése Ukrajnában, szombatra egy nap alatt 432 új esetet azonosítottak, velük együtt az azonosított fertőzöttek száma elérte a 20 580-at – derült ki Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szokásos napi online tájékoztatójából. Az elhunytak száma újabb 17 halálos áldozattal 605-re emelkedett, miközben eddig 6929-en gyógyultak fel a betegségből, köztük előző nap 344-en. Az egészségügyi dolgozók körében regisztrált fertőzöttek száma szombatra elérte a négyezret, az elmúlt napban közülük 93 új beteget jegyeztek fel. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester egyik helyettese, Valentin Mondrijivszkij szombaton közölte, hogy aznap déltől elindítják korlátozások nélkül a felszíni tömegközlekedést, hétfőn pedig a metrót is újra megnyitják. Adataik szerint ugyanis Kijevben 100 ezer lakosra most kevesebb mint 12 fertőzött jut (pontosan 11,7 fő), s ez lehetővé teszi, hogy az ukrán főváros belépjen a korlátozások enyhítésének második szakaszába. Ezt később az egészségügyi miniszter is megerősítette, korrigálva korábban közzétett adatait, amelyek alapján még az mondta, hogy Kijev nem léphet a könnyítések második szakaszába, mert a fertőzöttek száma túllépi az ehhez megengedett mértéket. Klicsko szombaton a Telegram üzenetküldő portálon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban 47 új fertőzöttet azonosítottak a fővárosban, amely változatlanul az ország második legfertőzöttebb régiója a romániai határnál lévő Csernyivci megye után. Kijevben eddig 2569 ember szervezetében mutatták ki a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírust. Kijevben – éppúgy mint Harkivban és Dnyipróban – március közepe óta nem jár a metró. A felszíni tömegközlekedési eszközökön pedig csak egészségügyi dolgozók és más kulcsfontosságú intézmények, vállalatok alkalmazottai utazhatnak külön igazolvánnyal. Az egészségügyi tárca előző éjjel kiadott közleményében tudatta, a kritériumok alapján nem tartja lehetségesnek, hogy máris a könnyítések második szakaszába lépjen az ország nyolc régiója: Kárpátalja, Csenyivci, Voliny, Rivne, Poltava, Donyeck, Luhanszk és Kijev megye. A fertőzöttek már említett meghatározott maximális száma mellett előírás még az enyhítések életbe léptetéséhez megfelelő számú PCR-, illetve immunológiai teszt végzése a régióban, valamint az, hogy a kórházi ágyak leterheltsége nem haladhatja meg az 50 százalékot.
Szerző