Négy uniós ország szembemegy a német-francia helyreállítási alappal

Publikálás dátuma
2020.05.23. 15:50
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot.
Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia alternatív javaslatot nyújtott be a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak ellensúlyozására a hét elején ismertetett, német-francia kezdeményezésű helyreállítási alappal szemben – írta a dpa német hírügynökség szombaton. A magukat takarékos négyeknek nevező országok egy olyan rendkívüli alap létrehozását javasolták két évre, amely olcsó hitelekkel lendítené fel a koronavírus hatásait szenvedő európai gazdaságot. A pénz – amelynek összegét nem pontosították – az Európai Bizottság pénzpiaci közvetítésével kerülne a tagállamokhoz alacsony kamatozású hitelek formájában. A hiteleket a gazdaság és az egészségügy jövőbeli ellenállóképességének javítására, illetve gazdasági újjáépítésre lehetne fordítani. A négy ország megerősítette: ellenzi a német-francia javaslatot, amely az adósságok közösségi megosztásával és az uniós költségvetés emelkedésével járna. Németország és Franciaország hétfőn egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását ajánlotta a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. A német-francia felvetés szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában. A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis a válságot leginkább megszenvedő tagországok és ágazatok kapnák a legtöbb támogatást, amelyet esetenként vissza sem kellene fizetniük. A terv megvalósításához mind a 27 európai uniós tagállam beleegyezése szükséges. Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan bírálta a francia-német felvetést. „Időbeni korlátozást követelünk, hogy valóban korona-gyorssegélyről legyen szó, ne pedig a hátsó ajtón besurranó adósságunióról” – mondta Kurz a német közszolgálati rádiónak szombaton. Az Európai Bizottság feladata az, hogy egy mindenkinek megfelelő modellt alkosson a javaslatokból. A bizottság május 27-én ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszak újratervezett verzióját, amely magában foglalja majd a koronavírus-járvány miatt mélyrepülésbe került gazdaság beindítására vonatkozó terveket.
Szerző

Egy nap alatt 432 koronavírus-fertőzöttet jelentettek Ukrajnában

Publikálás dátuma
2020.05.23. 14:31

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Az elhunytak száma újabb 17 halálos áldozattal 605-re emelkedett az országban.
Továbbra sem lassul a fertőzés terjedése Ukrajnában, szombatra egy nap alatt 432 új esetet azonosítottak, velük együtt az azonosított fertőzöttek száma elérte a 20 580-at – derült ki Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szokásos napi online tájékoztatójából. Az elhunytak száma újabb 17 halálos áldozattal 605-re emelkedett, miközben eddig 6929-en gyógyultak fel a betegségből, köztük előző nap 344-en. Az egészségügyi dolgozók körében regisztrált fertőzöttek száma szombatra elérte a négyezret, az elmúlt napban közülük 93 új beteget jegyeztek fel. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester egyik helyettese, Valentin Mondrijivszkij szombaton közölte, hogy aznap déltől elindítják korlátozások nélkül a felszíni tömegközlekedést, hétfőn pedig a metrót is újra megnyitják. Adataik szerint ugyanis Kijevben 100 ezer lakosra most kevesebb mint 12 fertőzött jut (pontosan 11,7 fő), s ez lehetővé teszi, hogy az ukrán főváros belépjen a korlátozások enyhítésének második szakaszába. Ezt később az egészségügyi miniszter is megerősítette, korrigálva korábban közzétett adatait, amelyek alapján még az mondta, hogy Kijev nem léphet a könnyítések második szakaszába, mert a fertőzöttek száma túllépi az ehhez megengedett mértéket. Klicsko szombaton a Telegram üzenetküldő portálon arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban 47 új fertőzöttet azonosítottak a fővárosban, amely változatlanul az ország második legfertőzöttebb régiója a romániai határnál lévő Csernyivci megye után. Kijevben eddig 2569 ember szervezetében mutatták ki a Covid-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírust. Kijevben – éppúgy mint Harkivban és Dnyipróban – március közepe óta nem jár a metró. A felszíni tömegközlekedési eszközökön pedig csak egészségügyi dolgozók és más kulcsfontosságú intézmények, vállalatok alkalmazottai utazhatnak külön igazolvánnyal. Az egészségügyi tárca előző éjjel kiadott közleményében tudatta, a kritériumok alapján nem tartja lehetségesnek, hogy máris a könnyítések második szakaszába lépjen az ország nyolc régiója: Kárpátalja, Csenyivci, Voliny, Rivne, Poltava, Donyeck, Luhanszk és Kijev megye. A fertőzöttek már említett meghatározott maximális száma mellett előírás még az enyhítések életbe léptetéséhez megfelelő számú PCR-, illetve immunológiai teszt végzése a régióban, valamint az, hogy a kórházi ágyak leterheltsége nem haladhatja meg az 50 százalékot.
Szerző

Engedélyezik a 100 fős rendezvényeket Szerbiában, Montenegróban továbbra sincs új fertőzött

Publikálás dátuma
2020.05.23. 11:11

Fotó: Milos Miskov / AFP / Anadolu Agency
Észak-Macedónia háromnapos kijárási tilalmat rendelt el.
Szerbiában a járvány csendesedésével 50-ről 100 főre emelték a tömeges rendezvényeken engedélyezett részvételt, az ország ezzel a választási kampányrendezvényeket készíti elő. Az országban péntekről szombatra 10 919-ről 11 024-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Péntektől szabadtéren és zárt helyiségekben is engedélyezték a legfeljebb százfős rendezvényeket. Korábban ötven főben maximálták az egy helyen tartózkodók számát. A munkaügyi miniszter a koronavírus-járvány gazdasági következményeit elemezve elmondta, március és május közepe között a hétmilliós Szerbiában közel 16 ezren vesztették el a munkájukat. Koszovóban az utóbbi 24 órában 1004-ről 1025-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Az új fertőzöttek száma ismét megugrott, egy nappal korábban csak egyetlen fertőzöttet regisztráltak. Az ország közegészségügyi hivatala mindenkit az elővigyázatossági intézkedések betartására kért. Mint felhívásukban írták: lazultak az előírások, de a vírus nem tűnt el, továbbra is mindenkinek meg kell védenie magát. Észak-Macedóniában egy nap alatt 1898-ról 1921-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. A kormány döntése értelmében a hétvégi muszlim ünnepen a tömeges rendezvények és az átfertőződések megakadályozása érdekében vasárnap 11 és kedd hajnali 5 óra között teljes kijárási tilalom lesz érvényben az országban. Korábban a katolikus és az ortodox húsvét hétvégéjén is kijárási tilalmat vezettek be. Észak-Macedóniában egyébként még hétköznap is esti és éjszakai kijárási tilalom van érvényben 19 és 5 óra között. Montenegróban továbbra sincs új fertőzött, a járvány kezdete óta összesen 324 fertőzöttet regisztráltak, és már csak egy aktív eset van. A válságstáb vezetője közölte, napokon belül ez az egy beteg is meggyógyul, és Montenegró koronamentes övezetként hirdetheti magát a turisták számára. Bosznia-Hercegovinában szombatra 2350-ről 2372-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Vitát váltott ki az ország döntően szerbek lakta országrészében, hogy megszűnt a kijárási tilalom, az éjszakai szórakozóhelyek működését azonban még nem engedélyezték. A boszniai Szerb Köztársaság vezetése szerint a nyitvatartási idő megváltoztatásáról külön is döntenie kell az illetékes szerveknek, addig pedig a klubok és a diszkók zárva maradnak.
Szerző