A Magyar Teátrumi Társaság reméli, hogy szeptember 11-én meg lehet tartani az országos színházi évadnyitót

Publikálás dátuma
2020.05.23. 19:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Készítettek egy ajánlást az újranyitással kapcsolatban, melyet három szempont szerint dolgoztak ki.
Úgy tűnik, a fővárosban is kezd körvonalazódni, hogy mikor kezdhetnek próbálni a színházak. Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára az ATV Híradónak azt mondta: készítettek egy ajánlást az újranyitással kapcsolatban, melyet három szempont szerint dolgoztak ki.
  • Az első a közönség védelme: miképp lehet biztosítani a járványügyi intézkedések betartását, például a maszkviselést. Ezzel kapcsolatban ők azt tanácsolják, hogy színházban sötét színű maszkot viseljünk, ugyanis a világos maszk a világítás miatt zavarhatja a színészeket. Fontos kérdés a nézők beengedése illetve pénztár előtti sorban állás is.
  • A második szempont a színészek egészségének a védelme a próbaidőszakban, majd előadás közben. Szabó László úgy véli: nehéz elképzelni, hogyan lehetne betartani a másfél méteres távolságot ilyen helyzetekben a művészek között.
  • A harmadik szempont a színházban dolgozó műszaki szakemberek, háttérben dolgozók védelme.
Az ATV azzal kapcsolatos kérdésére, hogy lehet-e teltházas előadásokat tartani, Szabó László azt mondta: nem nagyon tudják elképzelni, hogy kis létszámmal menjenek előadások, mert ez elidegenítő hatású lenne, így ők azt remélik, hogy nem így lesz, noha a legfontosabb, hogy egyáltalán lehessenek előadások. Ezzel kapcsolatban pedig úgy tűnt bizakodó, hiszen elmondta azt is, hogy a színházak művészeti titkárai már egyeztetnek egymással az októberi, novemberi előadások kapcsán, amiből arra következtetnek, hogy legkésőbb szeptember közepén elkezdhetnek játszani a színházak normális körülmények között. A Magyar Teátrumi Társaság azt szeretné, ha meg lehetne tartani szeptember 11-én az országos színházi évadnyitót. Ajánlásaikat eljuttatják a színházaknak és a kulturális kormányzatnak is.
Szerző

Elhunyt Mory Kanté

Publikálás dátuma
2020.05.23. 15:16
Mory Kanté
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A zenész pénteken, hetven éves korában halt meg egy guineai kórházban.
Hetven éves korában meghalt Mory Kanté, akinek – például a Yéké Yéké című 1987-es dalával – nagy szerepe volt abban, hogy világszerte népszerűvé váljon az afrikai zene – írja a BBC. A zenész pénteken, Guinea fővárosában, Conakry egyik kórházában hunyt el. Fia, Balla Kanté az AFP hírügynökségnek azt mondta: édesapja krónikus betegségekben szenvedett, ami miatt gyakran járt Franciaországba kezelésekre, ám erre a koronavírus-járvány miatt az utóbbi időben nem volt lehetőség. Mory Kanté 1950-ben született, az 1970-es években pedig csatlakozott Mali legendás együtteséhez, a Rail Bandhez, mint gitáros és balafonos. Miután Salif Keita távozott az együttestől, a zenekar énekese lett. Világszerte akkor vált ismertté, amikor kiadta Akwaba Beach című albumát, melyen szerepelt a Yéké Yéké című szám.
Szerző
Témák
Mory Kanté

Törékeny világ – Ritkított színházi széksorok Berlinben

Publikálás dátuma
2020.05.23. 11:00

Fotó: BRITTA PEDERSEN - DPA / AFP
Színház a távolságtartás idején címmel rendezett online beszélgetést a Goethe Intézet. Szó esett tanácstalanságról, lemondásokról, de az újrakezdés esélyeiről és pozitív felhajtóerőről is.
Sokként ért minket, amikor kiderült, hogy egyik percről a másikra nem játszhatunk – mesélte Márkus Virág, a Berliner Ensemble munkatársa a Színház a távolságtartás idején című, a Goethe Intézet által rendezett beszélgetésen. A Berliner Ensemble a német főváros egyik legjelentősebb, nagy múltú és jelenű színháza. A leállás előtti utolsó estén Günter Grass A bádogdob című regényéből készült egyszemélyes előadást adták. A monodráma, melyet Oliver Reese intendáns rendezett, két évvel ezelőtt a budapesti MITEM-en is szerepelt. A német társulat készült többek között Sanghajba, de oda és más európai turnéhelyszínre sem jutottak el. Az első dermedtségből aztán hamar felocsúdtak és ma már az újrakezdés feltételeit próbálják megteremteni. A nézőtér minden második sorát kivették, a jelenlegi tervek szerint szeptember másodikán tartják az első premierjüket, de egy előadásra az új körülmények között hétszáz helyett csak kétszáz jegyet tudnak eladni. Ez komoly bevételkiesést jelent, így hosszútávon semmiként nem megoldás. Nyáron szintén a nyitás jegyében a színház udvarán rendeznek heti kétszer-háromszor egy-két szereplős minielőadást. Márkus Virág szerint e helyzetben példás a német színházak összefogása, mindent egyeztetnek, igyekeznek a közös protokoll kialakítására. 
Závada Péter költő, drámaíró arról beszélt, hogy nálunk egyelőre inkább a tanácstalanságot tapasztalja. Ő a járvány előtti időszakot Stuttgartban töltötte ösztöndíjasként. Miután hazajött, a Katona József Színházban még megtartották a premiert amiben dolgozott, de az Örkény Színház stúdiószínpadán már nem. Most otthon szövegátírásokkal, dalszövegírással foglalkozik. Mundruczó Kornél rendező épp egy héttel a járvány ottani kitörése előtt fejezett be egy filmforgatást Kanadában. Aztán Genfben még elkezdett egy operát rendezni, de a premier előtt két héttel leállították a próbákat. Először az előadás megmentése érdekében a nézőteret lecsökkentették hatszázról ötvenre, de amikor kiderült, hogy a zenekari árokban sem ülhet zenész, akkor elálltak a bemutatótól, amit 2023-ra halasztottak. A rendezőnek elmaradt egy lengyelországi rendezése is, amely nyáron több európai fesztiválon, illetve helyszínre utazott volna. De elmaradtak a Mundruczó által vezetett Proton Színház tervezett európai vendégelőadásai is. 
Szó esett arról is, miként hathat ez a helyzet a színházakra, illetve a társadalomra. Mundruczó Kornél úgy látja: ez az új helyzet alkalmat adhat arra, hogy az alkotók ösztönösebben, kreatívabban, őszintébben gondolkodjanak. Az nagy kérdés szerinte, hogy a szabályok hogyan hatnak a színház szabadságfokára, lehet-e majd csókolni, ölelni, verekedni a színpadon. A rendező úgy fogalmazott: ez a helyzet jól mutatja, hogy mennyire törékeny a világ, mennyire ki vagyunk szolgáltatva egy univerzális erőnek és kérdés, ez az erő képes-e minket megmozdítani, illetve ezt a mozdulatot mire használjuk majd. Másrészt a legváratlanabb helyeken lehet tapasztalni, hogy szolidárisabbak az emberek. A létezés örömének lehet egy pozitív felhajtóereje, de ebbe párhuzamosan beépül a kényszerű távolságtartásból eredő bizalmatlanság. Ennek az ellentmondásnak a tapasztalata Mundruczó szerint létrehozhat új, a színpadokon is megjelenő történeteket. Infó: Színház a távolságtartás idején - a Goethe Intézet online beszélgetése,  2020. május. 21. Résztvevők: Márkus Virág, a Berliner Ensemble munkatársa; Mundruczó Kornél rendező;  Závada Péter költő, drámaíró; moderátor: Kricsfalusi Beatrix
Szerző