Újabb szakmai szervezet képviselőjét, Békássy Szabolcsot, a Háziorvosok Online Szervezetének (HaOSz) vezetőjét fogadta Pintér Sándor belügyminiszter a múlt csütörtökön. A mintegy félórás találkozón a háziorvoslás és az alapellátás jövőjéről kért szakmai koncepciót a szervezettől. Bár a hétvégén több lap is lehozta a MedicalOnline információját, miszerint Pintér Sándor az alapellátás államosításán gondolkodik – a tárcavezetőnél vizitált Békássy Szabolcs lapunknak azt mondta: a megbeszélésen ilyenről nem volt szó. - A miniszter azt kérte, hogy készítsünk egy szakmai anyagot szerdára arról, hogyan képzeljük el a háziorvoslás következő tíz évét. A megbeszélésen pedig főként az eszközfejlesztésről, illetve arról esett szó, hogy milyen szakdolgozókkal kellene, lehetne kiegészíteni a praxisokat - mondta.
- Még nem lehet tudni, hogy Pintér Sándor az egészségügy jövőjéről, benne a praxisok sorsáról mit gondol, mit tervez velük, mert a miniszter még csak az állapotfelmérésnél tart - fogalmazott az egyik forrásunk. Szerinte a belügyminiszter egyelőre tájékozódik, széles körben információt gyűjt. Ez utóbbit erősíti, hogy a múlt heti vendégeinek sorában ott volt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke is, aki lapunk érdeklődésére a találkozóról nem kívánt nyilatkozni. Arra hivatkozott, megteheti, mert már nem tölt be közhivatalt, „csupán mentőorvos.”
Az orvosi szakportálok nyilvános fórumain a háziorvosi rendszer államosításáról szóló cikkeket meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadták. Volt, aki szívesen szabadulna a szinte forgalomképtelen praxisától, mások pedig hallani sem akarnak ilyesmiről, mondván: egy ilyen lépés nem jelentene megoldást a háziorvoslás problémáira.
A kórházakban ezen a hétvégén inkább Kásler Miklós humánminiszter újabb levele keltett izgalmakat. A tárca vezetőjének legújabb utasítását a MedicalOnline szakportál ismertette. E levél lényegében megtiltja, hogy az állami fenntartású kórházak a jövőben önállóan szerződhessenek magántulajdonú társaságokkal.
Lapunknak az intézkedésről az egyik kórházi vezető azt mondta: bár az utasítás hátteréről nincsenek ismeretei, csak arról, ami a levélben szerepel, de aszerint egy főigazgató a jövőben önállóan nem köthet semmilyen szerződést, nem vállalhat kötelezettséget. Azaz lényegében már semmilyen jogköre nincs, csak a számon kérhetőségét hagyták meg neki. Egy kórházban jelenleg van költségvetési felügyelő, kórházparancsnok, akiknek az aláírásuk nélkül még egy szöget sem verhet be az igazgató. Az új utasítással viszont még egy hosszú bürokratikus út végigjárásába is belekényszerítik. Szerinte ezzel működésképtelenné válhat a betegellátás, hiszen egy kórház napi beszerzéseihez, apróbb-cseprőbb kötelezettségvállalásaihoz szükséges aláírásokkal naponta megtelik egy postakönyv.
Lapunk a miniszteri utasítással kapcsolatban több kérdést is feltett az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Egyebek mellett arról érdeklődtünk, mi szükség van a kórházak szerződéskötési korlátozására. Mi értelme van lassítani, akadályozni járványhelyzetben az ellátórendszer működését, a betegek ellátását? Milyen elemzés előzte meg ezt az intézkedést? Az Emmi sajtóosztályának válasza szerint az intézkedés lényege az, hogy a kórházak csak abban az esetben köthetnek új szerződést magántulajdonban lévő gazdasági társasággal, egyéni vállalkozóval, vagy magánszeméllyel, ha azt szakmailag kellően megindokolják, és a kérelmet az Emmi háttérintézményén, az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül jóváhagyásra felterjesztik az operatív törzs vezetőjéhez. Az operatív törzs véleménye alapján pedig végül az Emmi minisztere dönt az adott kérdésben. Az intézkedés legfőbb célja a betegellátás biztonságának fenntartása, hogy a mostani járványkészültségben a kórházi rendszert ne terheljék hosszútávú szerződések. Mint azt írták: az Emmi vezetőjének rendelkezése a napi ellátásban nem okoz időkésedelmet, nem érinti a munkaszerződéses dolgozókat, és egybevág a kormány azon szándékával, hogy megakadályozza a kórházak újbóli eladósodását. A rendelkezés nem érinti a már megkötött, hatályos szerződéseket sem, azok alapján a teljesítések továbbra is biztosítottak.
- Kötve hiszem - mondta egyik forrásunk arra a felvetésre, hogy az operatív törzs vezetőjének naponta lesz-e annyi ideje, hogy a százvalahány kórház ilyen jellegű engedélykéréseit átnézze és érdemben döntsön ezekről.
Érdeklődtünk a Magyar Kórházszövetségnél is, hogy a miniszteri utasítással kapcsolatban mi a szervezet álláspontja, szerintük maradt-e még kompetenciájuk a főigazgatóknak. Kérdéseinkre lapzártánkig nem tudtak válaszolni.
