Szárnyalás után zuhannak a húsárak

A koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés mellett fagykár, aszály, afrikai sertés pestis és madárinfluenza is sújtja a hazai gazdákat. A támogatás itt is késik.

Ki emlékszik már arra botrányra, amit az egyik piaci baromfiárus okozott a 2800 forintos csirkemellfilével? Ma jó, ha 1500-ért el tudja adni. De véget ért sertéshús árának megállíthatatlannak tűnő emelkedése is, és a csúcson túljutva, megindult lefelé. A zöldség és a gyümölcs még tartja magát, s ezek húzzák fölfelé az élelmiszerárakat.

Amiben nincs különbség az ágazatok között, az az, hogy bajban vannak. A kormány a koronavírus megjelenésekor jó ideig úgy vélte, az agráriumot nem, vagy sokkal kevésbé érintik a járvány hátrányos hatásai, mint az ipart, a szolgáltatást. Nem így történt. Végül csak május elején született döntés arról, hogy a mezőgazdaság szereplőinek is kidolgoznak egy 25 milliárd forintos segély csomagot.

A Központi statisztikai Hivatal legfrissebb, 2018-as adatai szerint a mezőgazdaságnak 2720 milliárd forint volt a teljesítménye és 4,8 százalékkal járult hozzá GDP-hez. A nagyságrend érdemben tavaly sem változott, tehát jóindulattal is az ágazat teljesítményének alig 1 százalékát szánja a kormány a mentőprogramra.

A program kicsit elkésett és a teljes agrárágazat számára valószínűleg nem lesz elegendő – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese.

Leginkább a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek és sertéstartóknak van szüksége érdemi és gyors beavatkozásra. Más ágazatok esetében is a szociális hozzájárulási adókedvezmény, munkáltatók által fizetett közterhek elengedése, foglakoztatási támogatás nyújtása jelenthetne segítséget. Egyelőre ezek a támogatások többnyire csak az iparban és a szolgáltatásban igényelhetők, igaz, az érintett ágazatok szerint meglehetősen csekély eredménnyel.

A MOSZ még március végén javasolta, hogy átmeneti jelleggel el kell törölni az idény és alkalmi munkához kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségeket. Ez azonban már eső után köpönyeg lenne például az eper-, vagy a spárgatermesztőknek. Még nem késő mentesíteni a bajba jutott kistermelőket az adófizetési kötelezettség alól, fel kell gyorsítani a kifizetéseket, fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, a Vidékfejlesztési Program visszamaradt, több mint 70 milliárdos forrásait diszkriminációmentesen, azonnal meg kell hirdetni.

Idén a mezőgazdaságra csőstül szakadt a baj, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a fagykár és a fenyegető aszály. Becslések szerint csak a fagykár több mint 15 ezer hektár gyümölcsösben, elsősorban a kajszi és őszibarackban, helyenként 70-100 százalékos virágkárt okozott. A termesztők egy része termés és jövedelem nélkül marad. Az ültetvény fenntartása azonban jelentős összegeket emészt föl - jelezte a MOSZ.

A sertéságazatot az afrikai sertéspestis, illetve az idegenforgalom, a vendéglátás és a közétkeztetés tetszhalála sodorta nehéz helyzetbe. A sertéshús folyamatos emelkedése megtorpant, majd március eleje óta 25-30 százalékkal csökkent.

Ebben szerepet játszott egyebek mellett az is, hogy hasonló okok miatt az uniós versenytársaknál is jelentős készletek halmozódtak föl, s mindenki igyekszik megszabadulni a fölöslegtől. Így a magyar piacokra is olcsó sertéshús érkezik – figyelmeztetett Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A hazai termelőket segíthetné, ha a rendeletnek megfelelően a 200 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltokban kitennék a húsokra a származási országot jelölő zászlócskákat és akkor a vevő dönthetné el, hogy a magyar, vagy a külföldi, gyakran ezer kilométerről érkező terméket vásárolja-e meg. A VHT titkára szerint a jelölést és annak valóságtartalmát a hatóságnak kellene ellenőrizni.

Sok más országhoz hasonlóan nálunk is támogatni kellene a hűtőtárolást, hiszen a készletek növekednek. Ez egyébként lenyomta a felvásárlási árakat is, és míg az élősertés felvásárlási ára kilónként még néhány hete is 550-600 forint volt, mára ez 400 forintra, sőt, az alá zuhant. A szakemberek szerint sok termelő már önköltség alatt kínálja a jószágot. A tárolási költségeket pedig akkor is fizetnie kell a gazdának, ha értékesítési gondjai vannak.

Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az új intézkedések tartalmáról, a szükséges tudnivalókról a Magyar Államkincstár is folyamatosan tájékoztatni fogja az ágazat szereplőit. Egyelőre az érintettek erre várnak. Az idő pedig sürget.