Ki emlékszik már arra botrányra, amit az egyik piaci baromfiárus okozott a 2800 forintos csirkemellfilével? Ma jó, ha 1500-ért el tudja adni. De véget ért sertéshús árának megállíthatatlannak tűnő emelkedése is, és a csúcson túljutva, megindult lefelé. A zöldség és a gyümölcs még tartja magát, s ezek húzzák fölfelé az élelmiszerárakat.
Amiben nincs különbség az ágazatok között, az az, hogy bajban vannak. A kormány a koronavírus megjelenésekor jó ideig úgy vélte, az agráriumot nem, vagy sokkal kevésbé érintik a járvány hátrányos hatásai, mint az ipart, a szolgáltatást. Nem így történt. Végül csak május elején született döntés arról, hogy a mezőgazdaság szereplőinek is kidolgoznak egy 25 milliárd forintos segély csomagot.
A Központi statisztikai Hivatal legfrissebb, 2018-as adatai szerint a mezőgazdaságnak 2720 milliárd forint volt a teljesítménye és 4,8 százalékkal járult hozzá GDP-hez. A nagyságrend érdemben tavaly sem változott, tehát jóindulattal is az ágazat teljesítményének alig 1 százalékát szánja a kormány a mentőprogramra.
A program kicsit elkésett és a teljes agrárágazat számára valószínűleg nem lesz elegendő – nyilatkozta a Népszavának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese.
Leginkább a fagykárt szenvedett gyümölcstermesztőknek és sertéstartóknak van szüksége érdemi és gyors beavatkozásra. Más ágazatok esetében is a szociális hozzájárulási adókedvezmény, munkáltatók által fizetett közterhek elengedése, foglakoztatási támogatás nyújtása jelenthetne segítséget. Egyelőre ezek a támogatások többnyire csak az iparban és a szolgáltatásban igényelhetők, igaz, az érintett ágazatok szerint meglehetősen csekély eredménnyel.
A MOSZ még március végén javasolta, hogy átmeneti jelleggel el kell törölni az idény és alkalmi munkához kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségeket. Ez azonban már eső után köpönyeg lenne például az eper-, vagy a spárgatermesztőknek. Még nem késő mentesíteni a bajba jutott kistermelőket az adófizetési kötelezettség alól, fel kell gyorsítani a kifizetéseket, fel kell tölteni a kárenyhítési alapot, a Vidékfejlesztési Program visszamaradt, több mint 70 milliárdos forrásait diszkriminációmentesen, azonnal meg kell hirdetni.
Idén a mezőgazdaságra csőstül szakadt a baj, a koronavírus, az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a fagykár és a fenyegető aszály. Becslések szerint csak a fagykár több mint 15 ezer hektár gyümölcsösben, elsősorban a kajszi és őszibarackban, helyenként 70-100 százalékos virágkárt okozott. A termesztők egy része termés és jövedelem nélkül marad. Az ültetvény fenntartása azonban jelentős összegeket emészt föl - jelezte a MOSZ.
A sertéságazatot az afrikai sertéspestis, illetve az idegenforgalom, a vendéglátás és a közétkeztetés tetszhalála sodorta nehéz helyzetbe. A sertéshús folyamatos emelkedése megtorpant, majd március eleje óta 25-30 százalékkal csökkent.
Ebben szerepet játszott egyebek mellett az is, hogy hasonló okok miatt az uniós versenytársaknál is jelentős készletek halmozódtak föl, s mindenki igyekszik megszabadulni a fölöslegtől. Így a magyar piacokra is olcsó sertéshús érkezik – figyelmeztetett Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A hazai termelőket segíthetné, ha a rendeletnek megfelelően a 200 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltokban kitennék a húsokra a származási országot jelölő zászlócskákat és akkor a vevő dönthetné el, hogy a magyar, vagy a külföldi, gyakran ezer kilométerről érkező terméket vásárolja-e meg. A VHT titkára szerint a jelölést és annak valóságtartalmát a hatóságnak kellene ellenőrizni.
Sok más országhoz hasonlóan nálunk is támogatni kellene a hűtőtárolást, hiszen a készletek növekednek. Ez egyébként lenyomta a felvásárlási árakat is, és míg az élősertés felvásárlási ára kilónként még néhány hete is 550-600 forint volt, mára ez 400 forintra, sőt, az alá zuhant. A szakemberek szerint sok termelő már önköltség alatt kínálja a jószágot. A tárolási költségeket pedig akkor is fizetnie kell a gazdának, ha értékesítési gondjai vannak.
Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az új intézkedések tartalmáról, a szükséges tudnivalókról a Magyar Államkincstár is folyamatosan tájékoztatni fogja az ágazat szereplőit. Egyelőre az érintettek erre várnak. Az idő pedig sürget.
Támogatás-felosztásA Népszava május 20-án küldött kérdéseire ugyan lapzártáig nem érkezett válasz az Agrárminisztériumból, ám május 22-én közleményt jelentetett meg honlapján a szaktárca, benne a részben válaszolva kérdéseinkre, amelyekben a válság miatt az ágazat várható támogatásáról kértünk információt.
A közlemény szerint a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére a Gazdaságvédelmi Alap terhére 25 milliárd forintnyi támogatási programot dolgoz ki. A mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június végétől két héten keresztül tartó - kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartóknak 3 milliárd forintos, a sertéstartóknak 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazatnak 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos keret.Augusztus első felében nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatoknak mentőövet jelentő 1,8 milliárd forintos keretű támogatási konstrukciók. Mindezekről a rendeletek a következő hetekben jelennek meg.
Kevés a friss pénz a támogatásban A koronavírus járvány a mezőgazdaságban elsősorban a szállodáknak, vendéglőknek szállító és a közétkeztetésben érdekelt cégeket ütötte meg – válaszolta a Népszava kérdésre Raskó György agrárközgazdász, lajoskomáromi agrárvállalkozó.
Mely szegmensek váltak a járvány gazdasági áldozatává?
Sajnálatos, hogy éppen egy igényes, nem tömegterméket előállító termelői kör a legnagyobb vesztese a járványnak. A magas minőséget előállító, és a hoteleknek, éttermeknek közvetlenül beszállító zöldség-, gyümölcstermesztők, pincészetek, és főleg a víziszárnyas tenyésztők körében kézzel fogható és mérhető a kár.
Volt-e egérút a számukra?
A bevétel elmaradása, illetve ha romlandó terméket állítottak elő, rákényszerültek arra, hogy jóval a korábbi árszint alatt értékesítsék a termékeiket. Ezeknél a cégeknél szerintem összességében több milliárdos veszteséggel kell számolni.
Miért csökkent a sertés felvásárlási ára, amikor még néhány hete az afrikai sertéspestis okozta hiány magasba lökte az árakat?
Ugyanazért, amiért több más ágazat esetében is történt. Az idegenforgalom gyakorlatilag megszűnt, a vendéglátás is, így a kereslet alaposan lecsökkent, a készletek nőttek. A hazai árakat amúgy a árutőzsde mozgatja, s az nagyot esett. Az első negyedévben még a 600 forintot is meghaladta az élő sertés kilója, most 400 körül mozog.
Sok termelőnél már az önköltséget sem fedezi ez az összeg. Számít csődhullámra?
Nem. A korábbi ár kiugró volt. Aki jól sáfárkodott a többlet bevétellel, az megúszhatja a járvány időszakát nagy bukta nélkül és kihúzhatja addig, amíg a turizmus is újraindul, hiszen a vendéglátás már ébredezik. A nagyobb kereslet feljebb húzz majd az árakat. Az pedig a kezünkre játszik, hogy a takarmányárak is lejtmenetbe kapcsoltak. A kukorica felvásárlási ára is esett, mert a bioetanolkereslet drámaian csökkent. Az exportőröknek viszont sokat segített a gyenge forint.
A bajba jutott termelőkön segíthet a kormányzat 25 milliárd forintos mentőcsomagja?
Csepp a tengerben. Ráadásul a nagy része nem új forrás, hanem a termelőknek járó kifizetéseket hozzák előrébb. De plakátokon jól eladható szöveg. Más ágazatokban sem sokat lendített. Bezárt majd’ 1500 kisbolt, több tízezer vállalkozó pedig tönkre ment.
A legnagyobb vesztes a baromfi ágazatA baromfiágazatot a koronavírus járvány mellett a H5N8-as madárinfluenza járvány is sújtja. Európában a koronavírus miatt leállt az idegenforgalom, a vendéglátás és a közétkeztetés. Az ágazat forgalma mintegy 25 százalékkal esett vissza. Ez pedig egy relatív túltermelést okozott – mondta a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. A csirkehús szegmensben ez nagyjából 20 százalékos áresést idézett elő. Az árcsökkenés sem gerjesztett azonban nagyobb keresletet. Az unióban jelenleg 500 ezer tonna fagyasztott baromfihúskészlet halmozódott fel és tovább nő. Magyarországon is ezek a tendenciák érvényesültek, s 25 ezer tonna fagyasztott készlet nyomja a piacot. Mindezek 15 százalékos termelés csökkenést okozhatnak.
Eközben jelentős brazil, thaiföldi, ukrán import keseríti tovább az uniós és a magyar termelők életét. Az ágazat kérésére Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottságnak javasolta ennek az importnak ideiglenes felfüggesztését, vagy legalább a mennyiség újragondolását. Eközben a madárinfluenza miatt Japán, Dél-Korea és több arab ország regionális, vagy országos behozatali tilalmat rendelt el. Ez is növeli a készleteket. A nagyrészt exportra termelő víziszárnyas telepeket - főleg a dél-alföldi régióban - érintette a legsúlyosabban a járvány. Míg a 2016-17-es időszakban 3,2, a mostani járvány miatt a kényszer levágott állatok száma elérheti az 5 milliót, s 90 százalékuk liba, kacsa. A koronavírus az exportot tette tönkre, a madárinfluenza mellékhatásaként több nagy vágóhíd-feldolgozó üzem is leállt.
A BTT számításai szerint az ágazat a hazai élelmiszeriparnak 15-17 százalékát adja. Ha a kormány arányosan osztja el a 25 milliárdos csomagot, a baromfi ágazatnak 4 milliárdos szelet juthatna, ám egyelőre nincsenek információink az elosztás részleteiről – tette hozzá Csorbai Attila.
A BTT javasolta az agrártárcának a magántárolás, a relatív túltermelés lassításához a keltetőtojás megsemmisítés, a korai szülőpárkivágás támogatását. Várják a visszajelzést.
A veszélyhelyzeti korlátozások enyhítése, a járvány kifulladása az idegenforgalomban és vendéglátásban jelentkező keresletben optimista becslések szerint augusztusra érheti el a korábbi időszak 50 százalékát és év végére a 100 százalékot.
