Éves szinten 100 milliárd forintnál is kevesebb privát pénzt áramoltat át a határokon a gazdasági elit. Ez az összeg a csúcson, 2012-ben megközelíthette a 400 milliárd forintot is.
A következő években még tovább csökkenhet a határokon átnyúló privát vagyonáramlás, ami elsősorban a jelentősen fehéredő hazai gazdaságnak és a kedvező hazai befektetési adókörnyezetnek tudható be. Egyre kevesebb vagyonos visz összességében egyre kevesebb pénzt a határokon túlra. Míg a 2012-es devizaválság időszakában néhány ezer eurót is megérte sok tízezer honfitársunknak külföldi számlákon elhelyezni, addig most főként a Top1000 leggazdagabb végez vagyontranszfert - igaz, ők lényegesen nagyobb összegeket áramoltatnak - mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója.
Megváltozott a vagyonáramlás motivációja is: már nem csupán az adóoptimalizáció és a földrajzi diverzifikáció szándéka hajtja a folyamatot, hanem az is, hogy egyre több vagyonos fektet külföldi vállalkozásokba. A becsült fekete- és a szürkegazdasághoz köthető vagyontranszfer összege is visszaesett az elmúlt években. Összesített arányuk azonban a teljes vagyonkiviteli egyenlegben a lanyhuló privát kiutalások miatt mégis enyhén nőtt és 50-70 százalék körüli szinten stabilizálódott.
Magyarországon 1994 és 2004 között elsősorban a privatizációból és alkalmi bevételekből származó összegeket vitt külföldre egy szűk eleit. A kétezres évek közepén a vagyontranszfer éves összege 200-300 milliárd forintra nőtt, majd 2012-ben rekordszintre ért. Ekkor csaknem 400 milliárd forintnyi vagyon áramlott a határokon át. A folyamatban meghatározó, hogy ezekben az években a hazai – kormányközeli - gazdasági elit a korábban népszerű külföldi tőkepiaci befektetések helyett inkább a magyarországi reálgazdasági befektetésekre koncentrál, talán nem mellesleg a kormányzat belföldi piacszerzést nyíltan preferáló elvárásától – olvasható az elemzésben.
