Trianon igazságtalan békediktátuma száz évvel ezelőtt mély sebet ejtett hazánkon, mely talán soha nem fog begyógyulni. Bár a végleges felépülés nem jöhet el számunkra, de némi gyógyírt jelenthet – legalábbis nekünk Csongrád megyeieknek –, hogy Trianon századik évfordulóján szűkebb otthonunk neve immár Csongrád-Csanád megye lesz – mondta a kormánymegbízott sajtótájékoztatóján.
Juhász Tünde hozzátette: a döntés történelmileg indokolható, eszmeileg pedig érthető, hiszen a Trianonban szétszakított Magyarország egyesítésének és összefogásának vágyát szimbolizálja. Mint mondta, a megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás miatt. A megyei kormányhivatal honlapja és elektronikus levelezési címe nem változik meg, a hatóságok bélyegezőit, a névjegykártyákat lecserélik, ez összességében egy-két millió forintos költséggel jár.
Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter még 2017. szeptemberében nyújtott be parlamenti javaslatot, melyben az állt, Csongrád-Csanád megyévé neveztetné át Csongrád megyét. Lázár János a határozati javaslat indoklásában azt írta: a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos – esetenként sok száz éves – emlékét őrizték meg, és a történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni. Ebből kiindulva merült fel Csongrád megye nevének megváltoztatása – tette hozzá, és emlékeztetett arra, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozatában támogatta a névváltoztatást.
Miklós Péter történész, a Tornyai-múzeum igazgatója hétfőn kifejtette, a magyar államisággal egyidős megyerendszer az önkormányzatiság és az autonómia egyik legrégebbi megnyilvánulása. A mai Csongrád megye területén három eltérő entitás létezett a modern korban: Csongrád, Csanád és Torontál megye, s az előbbi kettő egyidős a magyar államisággal. Ez az ezeréves múlt is indokolja az 1950-ben megszüntetett Csanád vármegye nevének újbóli felvételét – mondta a szakember. A megye mai területének jelentős része az egykori Csongrád megye adja. 1950-ben ehhez csatolták a modern korban makói székhelyű Csanád megye mintegy felét, valamint a csaknem 10 ezer négyzetkilométeres egykori Torontál vármegye egy kis részét – közölte a történész.
Gémes László, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke elmondta, a megyei önkormányzat egy hat centiméter átmérőjű bronzérmével emlékezik meg a névváltásról. Az érme előlapján Csongrád-Csanád megye címere látható a régió elnevezésével, hátlapján pedig a megye korvonala szerepel az egykori és mai megyeszékhelyekkel, valamint a megyék pajzsaival. Egy térkép is készül, amelyen a mai megye mellett a korábbi megyehatárok is láthatók – tette hozzá.
