Előfizetés

Megerősítette a nacionalizmust a Covid-19

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.05.25. 19:17

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP/Sputnik
A "hazafiak" túl oroszbarátnak tartják az orosz anyanyelvű Zelenszkijt és hazaárulásnak tekintik minden, a kelet-ukrajnai konfliktust lezárni igyekvő diplomáciai törekvését.
Hazaárulással vádolták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a vasárnap harminc városban demonstráló ukrán szélsőségesek és a volt államfő Petro Porosenko nacionalista hívei. Kijevben az elnök otthona elé vonultak a tiltakozók, fittyet hányva a járványügyi korlátozásokra és rendőri készültségre. A Nép Szolgája tévésorozatból egyenesen az ukrán elnöki tisztségbe pottyanó komikus színészt tavaly május 20-án iktatták be hivatalába. Megkockáztatható, hogy ő a független Ukrajna legpechesebb elnöke, hiszen az azóta eltelt egy évben folyamatos válságokkal kellett szembenéznie. A megörökölt kelet-ukrajnai konfliktus mellett az ő hivatali idejében került az amerikai belpolitikai csatározások középpontjába országa a Biden-Trump botrány révén, ekkor lőtték le Iránban az ukrán utasszállító repülőgépet, s mindez megkoronázásaként jött a koronavírus-járvány, ami padlóra küldte az amúgy is gazdasági csőd szélén egyensúlyozó Ukrajnát. Elődjével, Petro Porosenkóval is egyre feszültebb a viszony, ami még inkább borzolja a nacionalisták kedélyeit. Ők túl oroszbarátnak tartják az orosz anyanyelvű Zelenszkijt és hazaárulásnak tekintik minden, a kelet-ukrajnai konfliktust lezárni igyekvő diplomáciai törekvését. A koronavírus-járvány egyelőre ezt a rendezési folyamatot is befagyasztotta, a járvány okozta gazdasági nehézségek, a korlátozások – Ukrajna június 22-éig fenntartja a karantén-intézkedéseket – pedig fokozzák az általános elégedetlenséget. Vélhetően az sem használt a közhangulatnak, hogy szombaton este hivatalában holtan találták Valerij Davidenko független parlamenti képviselőt. Az első médiajelentések szerint öngyilkosság történt, a rendőrség viszont gyilkosság gyanújával indított nyomozást, Dmitro Razumkov házelnök pedig arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól, várják meg a hivatalos vizsgálat eredményét. Az előzmények tükrében azonban jogos a találgatás, hiszen a 2014-es Majdant követő rezsimváltás óta Ukrajnában látványosan megszaporodtak a rejtélyes politikusi öngyilkosságok és újságíró gyilkosságok, több újságíró és politikus vesztette életét nyílt utcai kivégzésben. Minden eset felderítetlen maradt, az életüknek önkezükkel véget vető – általában az előző rezsim embereinek tartott – politikusok esetében titkosszolgálati állítólagos bizonyítékok támasztották alá az öngyilkosságot, amiket azonban a média, vagy legalábbis annak egy része, rendre megkérdőjelezett. De várat magára a 2014 május 2-i odesszai tömeggyilkosság felelőseinek, elkövetőinek felelősségre vonása is. Mint ismert, akkor máig ismeretlen tettesek, nacionalisták, felgyújtották a városi szakszervezetek székházát. A lángokban 48 személy életét vesztette és több mint kétszázan súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

A baltás gyilkos miatt Magyarországot is elmeszelhetik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.25. 19:13
Ramil Safarov a Fővárosi Törvényszék ítélethirdetésén 2006. április 13-án
Fotó: ATTILA KISBENEDEK /
Az áldozat családja nem kér kártérítést. Azt várnák, hogy Ramil Safarov töltse le Azerbajdzsánban a hazánkban kiszabott életfogytiglani büntetését.
Kedden hoz ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága az azeri „baltás gyilkos” Ramil Safarov ügyében – írta a hvg.hu. A portálnak az áldozat, a tizenhat éve Budapesten meggyilkolt örmény Gurgen Margarjan családját képviselő jogászprofesszor, Philiph Leach nyilatkozott. Ramil Safarov 2004-ben brutális módon gyilkolta meg Gurgen Margarjant. Mindkét katonatiszt egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon vett részt és közös szobában aludtak. Az azeri férfit Budapesten életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám 2012 augusztusában a magyar hatóságok átadták Azerbajdzsánnak, ahol őt ünnepelt hősként fogadták, kegyelemben részesítették, szabadon engedték. 
„Mindkét ország ellen erősek az érvek, bízom abban, hogy a bíróság Azerbajdzsánt és Magyarországot is elmarasztalja”

– mondta a keddi ítélethirdetés előtt Philiph Leach.

   A védő, aki a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselője is, leszögezte:  Budapestnek megfelelő biztosítékokat kellett volna kérnie Bakutól arra, hogy Ramil Safarov valóban letölti a rá kirótt életfogytiglani börtönbüntetést. Az áldozatok családjai azért indított eljárást Azerbajdzsán és Magyarország ellen, mert szerintük a két ország megsértette Margarján élethez való jogát, az azeriek a Safarovnak nyújtott kegyelem révén, Magyarország pedig azzal, hogy úgy adta át Safarovot, hogy nem kért garanciát arra, hogy odakint betartják a magyar bíróság által kiszabott bünettés leülését. Philip Leach, aki egyben a londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója hangsúlyozta, az államoknak kötelességük megfelelő időben és függetlenül kivizsgálni a bűncselekményeket, valamint ítéletet hozni az ügyekben és szavatolni, hogy az elkövetők letöltik büntetésüket. A jogászprofesszor egyben emlékeztetett arra is:
„2012 végén Szabó Máté, aki akkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt, kimondta, hogy a magyar kormány hibázott Ramil Safarov kiadásakor.”

Szerinte ugyanis a magyar kormánynak tisztában kellett lennie azzal, hogy az azeriek szemében az elítélt úgynevezett "hazafias tettet" követett el, amikor Budapesten "brutálisan meggyilkolta védtelen örmény NATO-szemináriumi társát". Az azeriek és az örmények között a karabahi válság miatt romlott meg végletesen a korábban sem jó viszony, a „baltás gyilkos” ügyének magyar kezelése nemzetközi diplomáciai botrányt okozott. Leach szerint a teljes igazságszolgáltatás az lenne, ha az emberi jogok bírósága utasítaná Azerbajdzsánt arra, hogy a nemzeti hősént kezelt Safarovval letöltesse a Magyarországon kiszabott életfogytiglani büntetést. „A testületnek erre is lenne joga, ám eddig még egyszer sem hozott ilyen döntést” – magyarázta az EHRAC igazgatója, majd azt is hozzátette, hogy az érintett örmény polgárok – a meggyilkolt tiszt családtagjai, valamint a támadást túlélt katona – már közölték, nem tartanak igényt anyagi természetű kártérítésre.
A francia örmény közösség párizsi tiltakozása Ramil Safarov azerbajdzsáni szabadon engedése ellen 2012. szeptember 18-án
Fotó: JOEL SAGET / JS2

A romániai bíróság szerint nyugodtan lehet a lovak nyelvének nevezni a magyar nyelvet

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.25. 18:40

Fotó: Népszava archív
Legalábbis az egykori kolozsvári polgármester büntetlenül tehette ezt, sőt.
Az első fokon eljáró Kolozsvári Táblabíróság eltörölte azt a bírságot, amelyet Gheorghe Funarra, Kolozsvár korábbi szélsőségesen nacionalista polgármesterére róttak ki azért, mert egy 2014-es televíziós vitában a lovak nyelvének nevezte a magyart. Gheorghe Funar független jelöltként indult 2014-ben a romániai elnökválasztáson, és a román közszolgálati televízió egyik választási műsorában szerepelt meghívottként Tánczos Barnával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorával együtt. Miután Tánczos románul és magyarul is köszöntötte a nézőket, Funar arra kérte a műsorvezetőt, utasítsa rendre a szenátort.
Közölje a jobb oldalamon ülő beszélgetőtársunkkal, hogy Romániában élünk (...), és ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román. Budapesten beszélhet magyarul, itt beszéljen románul. Ha én leszek Románia elnöke, biztosíthatom, hogy nem fog magyarul beszélni senki. A román televízióban sem

– jelentette ki Gheorghe Funar az élő adásban.

A politikust Tánczos Barna panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD). A CNCD 2015 márciusában úgy döntött, Funar kijelentése "etnikai és nyelvi alapon teremt ellenséges, megfélemlítő légkört", és nem járul hozzá "az emberi kapcsolatok fejlődését szolgáló közvitához". Ezért a testület úgy határozott, Funarnak 2000 lejes (150 ezer forint) büntetést kell fizetnie. Funar megtámadta a bíróságon a döntést, és ötévi pereskedés után a kolozsvári táblabíróság múlt héten a panaszos javára döntött, arra kötelezve az alpereseket - a CNCD-t, illetve Tánczos Barnát -, hogy fizessék ki Funar 300 lejes perköltségét. A pénteken hozott ítélet 15 napon belül megfellebbezhető. Gheorghe Funar 1992 és 2004 között volt Kolozsvár polgármestere, a 2014-es elnökválasztáson a voksok 0,47 százalékát szerezte meg.