Hazaárulással vádolták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a vasárnap harminc városban demonstráló ukrán szélsőségesek és a volt államfő Petro Porosenko nacionalista hívei. Kijevben az elnök otthona elé vonultak a tiltakozók, fittyet hányva a járványügyi korlátozásokra és rendőri készültségre. A Nép Szolgája tévésorozatból egyenesen az ukrán elnöki tisztségbe pottyanó komikus színészt tavaly május 20-án iktatták be hivatalába. Megkockáztatható, hogy ő a független Ukrajna legpechesebb elnöke, hiszen az azóta eltelt egy évben folyamatos válságokkal kellett szembenéznie. A megörökölt kelet-ukrajnai konfliktus mellett az ő hivatali idejében került az amerikai belpolitikai csatározások középpontjába országa a Biden-Trump botrány révén, ekkor lőtték le Iránban az ukrán utasszállító repülőgépet, s mindez megkoronázásaként jött a koronavírus-járvány, ami padlóra küldte az amúgy is gazdasági csőd szélén egyensúlyozó Ukrajnát.
Elődjével, Petro Porosenkóval is egyre feszültebb a viszony, ami még inkább borzolja a nacionalisták kedélyeit. Ők túl oroszbarátnak tartják az orosz anyanyelvű Zelenszkijt és hazaárulásnak tekintik minden, a kelet-ukrajnai konfliktust lezárni igyekvő diplomáciai törekvését. A koronavírus-járvány egyelőre ezt a rendezési folyamatot is befagyasztotta, a járvány okozta gazdasági nehézségek, a korlátozások – Ukrajna június 22-éig fenntartja a karantén-intézkedéseket – pedig fokozzák az általános elégedetlenséget.
Vélhetően az sem használt a közhangulatnak, hogy szombaton este hivatalában holtan találták Valerij Davidenko független parlamenti képviselőt. Az első médiajelentések szerint öngyilkosság történt, a rendőrség viszont gyilkosság gyanújával indított nyomozást, Dmitro Razumkov házelnök pedig arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy tartózkodjanak a találgatásoktól, várják meg a hivatalos vizsgálat eredményét. Az előzmények tükrében azonban jogos a találgatás, hiszen a 2014-es Majdant követő rezsimváltás óta Ukrajnában látványosan megszaporodtak a rejtélyes politikusi öngyilkosságok és újságíró gyilkosságok, több újságíró és politikus vesztette életét nyílt utcai kivégzésben.
Minden eset felderítetlen maradt, az életüknek önkezükkel véget vető – általában az előző rezsim embereinek tartott – politikusok esetében titkosszolgálati állítólagos bizonyítékok támasztották alá az öngyilkosságot, amiket azonban a média, vagy legalábbis annak egy része, rendre megkérdőjelezett. De várat magára a 2014 május 2-i odesszai tömeggyilkosság felelőseinek, elkövetőinek felelősségre vonása is. Mint ismert, akkor máig ismeretlen tettesek, nacionalisták, felgyújtották a városi szakszervezetek székházát. A lángokban 48 személy életét vesztette és több mint kétszázan súlyos égési sérüléseket szenvedtek.
