Lapunk folytatja sorozatát, amelyben arra keresi a választ, hogyan juthatott el odáig a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hogy 3,5 milliárd forintos extra állami segítségre szoruljon, amelynek elmaradása esetén a felszámolás és megszűnés várna rá.
Amint az ismert, a magyar kormány számára a sport kiemelt stratégiai ágazat, a politikai vezetés a korábban soha nem látott mértékű anyagi támogatásért cserében saját embereit tette a szövetségek élére. Így lett a teniszezők első embere 2011-ben Szűcs Lajos, fideszes parlamenti képviselő, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese.
Szűcs neve és kapcsolatrendszere volt a garancia a kiemelt állami támogatásokra, a 2010-es évek előtt 150-200 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező szervezet büdzséje jelenleg eléri az évi 3 milliárd forintot is. Ekkora forrásnak a kezelése, a kiadások kordában tartása, ellenőrzése folyamatos jelenlétet igényelt volna, vagy olyan ember kiválasztását, aki a napi szintű elnöki felügyelet hiánya ellenére sem okoz kárt az MTSZ-nek.
Szűcs nem vett részt az MTSZ napi munkájában, előfordult, hogy hetekig sem látták a szövetségben. Nem voltak rendszeres elnökségi ülések, melyek a jogszerű működés elengedhetetlen feltételei. Ideális esetben havonta ül össze a testület, de minimum negyedévente elkerülhetetlen a tanácskozás a zavartalan működés biztosítása érdekében. Az elnökség dönt minden szövetségnél többek között a költségvetésről, szakmai programokról, az állami források felhasználásáról, klubok, játékosok támogatásáról. Szintén a testület hatáskörébe tartozik a döntés a versenynaptárról, részvételről külföldi sporteseményeken, majd az ezekről készülő szakmai beszámolók elfogadása, utóbbi azért fontos, mert ez igazolja, hogy az állami forrást arra használták, amire kapta a szövetség.
Az MTSZ-ben nem voltak rendszeresen elnökségi ülések, úgy tudjuk, az is előfordult, hogy kilenc hónapig nem ült össze a testület. Szűcs távollétében a februárban távozott főtitkár, Richter Attila volt a mindennapokban a szövetség irányítója. Mivel nem volt sem elnöki, sem elnökségi kontroll, de a napi ügyeket vinni kellett, nagyon sokszor Richter döntött olyan kérdésekben is, melyekről egyeztetni kellett volna az elnökséggel.
Az atlatszo.hu 2018. novemberében azt írta, egy tagszervezet feljelentése nyomán a NAV vizsgálatot indított az MTSZ gazdálkodása miatt, mert felmerült a gyanú, hogy magáncégek részesültek a szövetség részére biztosított állami támogatásból, amit a törvény tilt. A feljelentés szövege szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ saját feladatainak az ellátására olyan céggel szerződött, amelynek tulajdonosa a szövetség fizetett alkalmazottja és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.
A feljelentésben szerepelt az is, hogy az edzőkkel egyéni vállalkozói szerződéseket kötött az MTSZ, a szakemberek a fizetésük egy részét számla nélkül, zsebbe kapták. Illetve azt is leírták a feljelentésben, hogy a szövetségben sok döntés született az elnökség megkérdezése nélkül.
Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át.
Richtert rengeteg bírálat érte kívülről, majd az idő előrehaladtával már a szövetségen belülről is. Szűcs, mivel nem látott rá a napi ügyekre, de azt sem akarta beismerni, hogy hibázott, amikor nem ellenőrizte rendszeresen az MTSZ-nél zajló folyamatokat, illetve a tévedését sem Richter kiválasztásával, nagyon sokáig védte a főtitkárát.
Richter bukását végül az idén februárra Budapestre tervezett, ám helyszín és kormánygarancia hiányában elmaradt WTA-torna okozta. Az MTSZ sosem vállalta fel ezt a versenyt, a WTA honlapján mégis Richter szerepelt versenyigazgatóként, miután ő arról tájékoztatta a női profi játékosok szervezetét, hogy nem lesz akadálya a torna lebonyolításának. Ehhez jött, hogy februárban derült ki az is, komoly, önerőből kezelhetetlen anyagi problémái vannak az MTSZ-nek, amelynek mértékét, az Emmi-nek áprilisban írt 3,5 milliárdos konszolidációs kérelem után ismerte meg konkrétan az elnökség, amelynek tagjai Szűcs Lajos elnök és Bohács Zsolt alelnök kivételével lemondtak.
A konszolidáció feltétele a kormány részéről Szűcs távozása és a rendkívüli közgyűlésen a politikai vezetés által kiválasztott elnökjelölt megválasztása. A közgyűlés június 12-én lesz, erről hétfőn született döntés.
