Javul a levegő. Ja, nem, csak papíron

Jelen formájában értékelhetetlennek tartják civilek az évtized több mint egy éves késéssel közzétett, uniós követelmények szerinti légszennyezés-csökkentési kormányprogramját.

A most kezdődő évtizedben 13 százalékkal, 2030 után pedig további 55 százalékkal csökkentené levegőben keringő, 2,5 mikronnál kisebb szállópor-részecskék (PM2,5) mennyiségét a kabinet - derül ki a kormányhonlapra feltöltött, uniós szabványok szerint elkészített Országos Levegőterhelés-csökkentési Programból (OLP). A nitrogén-dioxid esetében a cél 2029-ig 34, azt követően 66 százalékos mérséklés. Az ammónia tíz és 32, a kén-dioxid 46 és 73, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek pedig 30 és 58 százalékkal csökkennének 2029-ig és azután.

A szennyezés eddigi változásáról közzétett grafikonjaik ugyanakkor kijózanítók. A légszennyezés szempontjából legfontosabb, 10 mikronnál kisebb részecskék (PM10) kibocsátása 2000 és 2017 között alig változott, bár 2013 óta némi csökkenés látszik. Bár a PM2,5 hasonló ívet mutat, ezen belül a lakossági szennyezés szinte töretlenül nő. Ez elsősorban a fűtésre, kisebb részt pedig az iparra és a mezőgazdaságra vezethető vissza. Annál is inkább, mert a háztartásokban felhasznált tűzifa mennyisége 2005 és 2013 között több mint kétszeresére ugrott és azóta sem változott jelentősen. A légszennyezés és az általa okozott betegségek szempontjából szintén kiemelt szerepű, elsősorban a közlekedés által kibocsátott nitrogén-dioxid mennyiségének örvendetes visszaesése viszont épp 2013 körül fékeződött le. Bár 1990 óta a kén-dioxid-kibocsátás a töredékére esett, 2005 és 2016 között már bizonytalanabb a csökkenés, 2017 pedig emelkedést mutat.

Az anyagból kevéssé derül ki, hogy ezek az értékek milyen eltérést mutatnak a határértékektől. Az agrártárca egy tavaly novemberi jelentése ugyanakkor a PM2,5 esetében nagyon jelentős, az ammónia és a metántól eltérő illékony szerves vegyületek tekintetében pedig kis mértékű elmaradást mutat.

Érzékletes táblázatban mutatják be viszont, hogy bár - a PM2,5 kivételével - a légszennyező anyagok mennyisége 2005 és 2017 között csökkent, addig az még mindig jelentős elmaradást mutat a 2020-as, pláne a 2030-as céloktól. "Látható, hogy a 2020-tól illetve 2030-tól érvényes kibocsátás-csökkentési kötelezettségek teljesítéséhez további hatékony intézkedések szükségesek" - fogalmaznak.

Az agrártárca jegyezte program nem közöl a levegőminőség-javításra pontos és számon kérhető ütemtervet. Ugyanakkor a jó szándékú általános elköteleződések szintjén részletgazdag. Stratégiai cél a jó levegő megtartása és a rossz javítása - fogalmaznak például. Céljuk, hogy a légszennyezés az ország egész területén határértékek alatt maradjon. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásainak viszont csak hosszú távon felelnének meg.

Elsődleges fontosságúnak nevezik a lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és ipari szennyezés csökkentését. Mérsékelnék az épületek energiafogyasztását, korszerűsítenék a tüzelőberendezéseket, kiterjesztenék a távfűtést, támogatnák a szemléletformálást, a tudatos városfejlesztést, a közlekedési igények terelését és a kevésbé környezetszennyező áruszállítást, növelnék a kevésbé és egyáltalán nem szennyező, illetve a nem motorral hajtott járművek arányát, fejlesztenék a közösségi közlekedést és javítanák a már üzemelő járművek állapotát. Az OLP ezen túlmenően számos kapcsolódó stratégiából, útitervből, prioritásból, programból, célból, tervből, irányelvből és rendeletből idéz a részterületek javítását célzó általánosságokat. Emellett ábrázolják a jelenlegi hatósági feladatokat is. Az uniós és a magyar klímavállalások felsorolásából kiütközik a közös célokhoz viszonyított, jelentős elmaradásunk.