Fogyókúrára fogták a kínai vadlovakat

Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:45

Fotó: Zhang Hefan / AFP/Xinhua
Kevesebbet tudtak mozogni, ezért elhíztak a világ utolsó, fogságban tenyésztett takhikjai.
A világon jelenleg mintegy kétezer Przsevalszkij-ló – ázsiai vagy mongol vadló, más néven takhik él –, kevesebben vannak, mint az óriáspandák. A vadlovak fő élőhelye Kínában a hszincsiangi Dzsungáriai-medence, ahol összesen 439 példány él, 91 fogságban, 240 vadon és 108 félig fogságban. A vadlófaj a nevét Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta, aki az 1880-as években felfedezte és leírást készített róla.
A hszincsiangi vadlótenyésztő és -kutatóközpontban 1986 óta tenyésztik őket, amikor 24 Przsevalszkij-lovat importáltak Nagy-Britanniából, Németországból és az Egyesült Államokból. A központban élő ázsiai vadlópopuláció növekedése miatt a régi istállók egyre szűkebbnek bizonyultak, korlátozták a lovak mozgását, ezért az állatok elhíztak, és csökkent a szaporodóképességük is. A zsúfoltság miatt egyre többször estek egymásnak, gyarapodtak a sérüléseik, de a fertőzéseknek és az élősködőknek is jó táptalaj nyújtottak – mondta Ma Hszin-ping, a kutatóközpont vezetője.
A szakemberek edzeni kezdték a lovakat, hogy fogyjanak, egészségesek maradjanak és alkalmazkodjanak a kinti élethez. Ma szerint a fogságban élő lovak első, 25 tagú csoportja már átesett a „fogyókúrás tréningen”: a központ készített nekik egy tágas karámot, ahol egész nap szabadon szaladgálhatnak, kevesebb az etetés és a megfigyelés. A karámon belül változó helyekre tettek ki nekik ételt és italt, hogy a természeteshez hasonló módon kutathassanak utána. „Ez a félvad kiképzés segít, hogy a lovak ne függjenek annyira az istállóktól és a tenyésztőktől, könnyebbé teszi az átmenetet a fogságból a vadonba” – magyarázta Ma. 
Szerző

445 ember halt meg az ausztrál bozóttüzek füstjétől

Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:11

Fotó: HANDOUT / AFP
A lakosság 80 százalékát hátrányosan érintette, súlyosabb egészségügyi következményei voltak, mint maguknak a lángoknak.
A tavaly augusztustól idén márciusig tartó tűzvészben több mint 12 millió hektárnyi terület leégett, háromezernél több lakóház megsemmisült. Az ország nyolc tartományából hatban pusztító lángokban 33 ember életét vesztette, több ezren kerültek kórházba. A keletkezett füst miatt megromlott a levegő minősége az ausztrál nagyvárosokban, köztük Sydneyben és a fővárosban, Canberrában, ahol januárban elérte a veszélyességi szint negyvenszeresét is.
A természeti katasztrófák elleni fellépés készültségét, az arra adandó választ és a későbbi helyreállítást vizsgáló független bizottság szakértőinek megállapítása szerint a lángok keltette füst az ausztrál lakosság nyolcvan százalékát hátrányosan érintette. Fay Johnson, a Tasmániai Egyetem professzora, környezetvédelmi egészségügyi szakértőnő azt mondta, hogy a füstnek súlyosabb egészségügyi következményei voltak, mint maguknak a lángoknak.
Turisták és helyi lakosok ezrei hagyták el a keleti parton leginkább veszélyeztetett 300 kilométeres sávot, hatalmas dugókat okozva a Sydneybe és Canberrába vezető utakon
Fotó: PETER PARKS / AFP
A füsttel közvetlenül összefüggésbe hozható egészségügyi költségek elérték az 1,3 milliárd amerikai dollárt. Ez az összeg négyszer nagyobb annál, mint amit 2002 és 2003 Ausztráliában költöttek, amikor a kontinensnyi ország történetében a második legnagyobb és legsúlyosabb bozóttűz tombolt – hangoztatta Johnson. Hozzátette, hogy 445 haláleset tulajdonítható a bozóttüzek keltette füstnek. Ezt egy, a kórházi felvételeket és a levegőminőség közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány mutatta ki. A felmérés azt is megállapította, hogy 3340 kórházi felvétel szív- és tüdőbetegséggel volt kapcsolatos, további 1373 pedig asztmatikus megbetegedéssel – fejtette ki a kutató.
Szerző

Fehér parlagi szamár született a debreceni állatkertben

Publikálás dátuma
2020.05.26. 09:21

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert
A kifogástalan étvágyú, sokat játszó és napozó Guszti két hónapon belül a második egészséges csikó.
Az életerős és kifogástalan étvágyú kis csődör május 7-én, Gusztáv napján jött világra egy bő év vemhességet követően, így gondozói a Guszti névre keresztelték – közölte az intézmény igazgatója, megjegyezve, hogy az idén különösen szépen gyarapodik parlagiszamár-ménesük, miután az elmúlt két hónapban immár második alkalommal adhatnak hírt egészséges utód születéséről. A sokat játszadozó és napfürdőző csikóval kibővült szamárcsapatot a vidámpark területén található karámban tekinthetik meg a látogatók.
A debreceni állatkert számára kiemelten fontos az őshonos állatfajok és fajták megőrzése, ezért egészen az alapítás óta otthont ad hazánk egyetlen őshonos szamárfajtájának, a parlagi szamárnak. A nyugodt vérmérsékletű, ugyanakkor intelligens és jól tanítható állatokkal nemcsak kifutójukban, hanem a jeles alkalmakkor útjára induló, idén megújult külsejű csacsifogat szekérhúzóiként is találkozhat majd a nagyközönség – írta Nagy Gergely Sándor. 
Szerző