Akár másfél-két év is lehet, amíg a budapesti turizmus visszatér a járvány előtti szintre

Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szállodaszövetség elnöke bizakodóbb a vidéki turizmus vonatkozásában, mint a főváros esetében.
Újraindulni látszik a belföldi turizmus a koronavírus-járvány után, jellemzően rövidtávra indultak el a foglalások. A június-augusztusi szint jelenleg 30-40 százalékon áll – nyilatkozta a 168 Órának a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás közölte, hogy a szövetség szerint a nyár belföldi turizmus szempontjából egészen elfogadható lesz. A legkedveltebb helyszíneket illetően nincs változás, továbbra is főként oda indulnak a vendégek, ahova a járvány előtt: Siófokra, Hévízre, Egerbe, Hajdúszoboszlóra. Flesch Tamás hangsúlyozta, hogy ketté kell választani a vidéki és a budapesti turizmust. A fővárosban a vendégkör 95 százaléka külföldi, így az élet csak szeptemberben indulhat el. A teljes talpra állás ugyanakkor még várat magára. 
– Ez akár másfél-két év is lehet, ekkor térhet vissza az a szint, ami a járvány előtt volt

– állapította meg.

Budapest esetében ősztől 25-30 százalékra becsülik a kihasználtságot, de az elnök számításai szerint jövő húsvétra lehet értelmezhető szintű külföldi turizmus a fővárosban.  
– A belföldi turizmus pedig – ha nem is a tavalyi szintet – de egy elfogadható mértéket tud hozni és csak remélni lehet, jövőre ez még jobb lesz

– mondta, hozzátéve, ez függ attól is, mennyire viseli meg az emberek pénztárcáját ez a helyzet.

Úgy véli, elsősorban a kisebb szálláshelyek fognak magukra találni, ezt követik majd a nagyobbak. Ezt mutatja az is, hogy az első 1-2 hétben nem szállodákba, hanem inkább az apartmanokba érkezett a foglalások többsége. Flesch Tamás közölte azt is, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kiesést okozott a szállásadóknak a járvány.
Szerző
Frissítve: 2020.05.26. 10:40

Korlátozná a kormány a magyar cégek felvásárlását

Publikálás dátuma
2020.05.26. 08:54

Fotó: Shutterstock
Miközben állami tőkeprogram indul magyar cégek külföldi terjeszkedésére, addig a kormány a fél magyar gazdaságból kitiltaná a külföldi cégvásárlókat. Megvédik a nukleáris erőműveket és a hoteleket is.
Jelentősen bővítette a kormány azon stratégia vállalatok körét, amik – legyenek azok uniós állampolgárok vagy cégek – csak kormányzati engedéllyel kerülhetnek külföldi tulajdonba – derül ki a hétfő éjszaka megjelent kormányrendeletből. Az várható volt, hogy a koronavírus-válság miatt meggyengült cégek felvásárlási célpontokká válnak, már a válság elején több kormány jelezte, hogy kész megvédeni hazai vállalatait az ilyen ellenséges akcióktól. Így nyilatkozott korábban a német kormány is, de Palkovics László innovációs miniszter is jelezte, hogy a kormányzati tőkeprogramok egy része arra is használható, hogy a magyar cégek védekezzenek az ilyen ellenséges felvásárlások ellen. Az is igaz, hogy ezzel együtt a magyar kormány és az állami tulajdonban lévő pénzintézetek arra is adnak tőkét a magyar cégeknek, hogy a határokon túl terjeszkedjenek. Egy dolog a tőkeellátottság és egy másik dolog a jogi környezet: a Magyra Közlönyben tegnap este megjelent rendelet kormányzati engedélyhez köti bizonyos stratégia ágazatokban a külföldiek tulajdonszerzését. A stratégia ágazatok fogalmát a kormány nagyon tágra fogtak: ide tartozik, a kőolajgyártás, a gyógyszeripar, de a teljes kis- és nagykereskedelem beleértve az autókereskedelmet is. Ide sorolták a szállodaipart, az éttermeket, a postai küldeményszállítást – tehát a futárcégeket is. Tilos lesz engedély nélkül eladni közlekedési cégeket, hulladékgazdálkodási vállalatokat, de még homokbányákat is – ami már túlzásnak tűnik. A kvázi tilalmi listára kerültek a távközlési cégek, a nukleáris erőművek, de az egész építőipar, a gépipar, autógyártás is – ez utóbbi már csak azért is figyelemre méltó, mert per pillanat egyetlen hazai autógyár sincs magyar tulajdonban. A kormányrendelet így előre nem meghatározható időre gyakorlatilag blokkolja a céges eladásokat gyakorlatilag a gazdaság majd minden meghatározó részében.
Szerző
Frissítve: 2020.05.26. 10:23

350,90 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.05.26. 08:18

Fotó: Béres Márton / Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon a kedd reggeli kereskedésben.
Az euró 350,90 forinton forgott reggel hét órakor, 17 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 351,07 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 322,23 forintról 321,31 forintra, a svájci franké pedig 331,68 forintról 331,02 forintra csúszott le.
A jent 2,9796 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,9914 forinttal.
Az euró 1,0919 dolláron forgott, az előző napi záráshoz képest 0,18 százalékkal drágult.
A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0599 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9707 frankot adtak, 0,14 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,15 százalékkal erősödött a dollár, 107,85 jenen jegyezték kedd reggel.
Szerző