Előfizetés

Segítheti a vírusok elleni védelmet a D-vitamin

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.26. 12:35

Fotó: Alice S./BSIP / AFP
Feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a koronavírus okozta fertőzéssel szemben is hatásos – mondta a Semmelweis Egyetem orvosa.
Az elmúlt időszakban sokat lehetett olvasni a D-vitamin fertőzések elleni szerepéről. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója az intézmény honlapján megjelent cikkben azt mondta, az olyan populációkban, ahol alacsonyabb a D-vitamin szint, általánosságban magasabb a halálozási kockázat. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, amiben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is. Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozóellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol. Ebből következve feltételezhető, hogy a D-vitamin pótlása a Covid-19 fertőzéssel szemben is immunerősítő hatású lehet, ezt konkrét kutatás azonban még nem támasztja alá – tette hozzá a szakorvos.
A D-vitamin jótékony hatásai már régóta ismertek, ahogyan az is, hogy szervezetünk napfény hatására termeli azt. Az előttünk álló hónapokban az egészséges embereknek már tablettára sincs szükségük a megfelelő D-vitaminmennyiség fedezéséhez, hiszen a nyári időszakban 10-30 perc napon töltött idő elegendő a vitamin megfelelő szintű termelődéséhez, ami napi 2000 nemzetközi egység. Csontjaink védelme és izomerőnk fokozása mellett a D-vitamin a betegségekkel szembeni védekezőképességünkre is pozitív hatást gyakorol. A D-vitamin receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van. A D-vitamin pótlása azonban csak addig előnyös, amíg annak hiányát szünteti meg, egy normál D-vitamin szinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre, szélsőséges esetben az kalcium túlterhelést és veseproblémákat is okozhat – hívta fel a figyelmet a professzor.
Ha a nyári időszakban napi negyed, vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint szedünk, akkor a D-vitamin szintünk egész évben a megfelelő tartományban marad. A nyári hónapokban a maximum félórás, nem a déli órákban történő, az arcot, karokat, vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, ennél további napozás esetén azonban mindenféleképpen alkalmazni kell a megfelelő fényvédelmet, amiről azonban érdemes tudni, hogy a D-vitamin termelődését is gátolja – tette hozzá Masszi Tamás.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is: a 2000 nemzetközi egységnyi napi szükségletből táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani. Ősszel és télen, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin hiány. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke hazánkban, aminek előnye, hogy ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is. 

50 százalék esélye volt – Nem sikerült Richard Branson első rakétakilövése

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 11:59

Fotó: HANDOUT / AFP
Tanulnak, javítanak, a következő rakéta már készen áll az újabb kísérletre.
Sikertelen volt Richard Branson brit milliárdos cége, a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete – írta a BBC hírportálja. A hordozórakétát az üzletember egyik speciálisan átalakított repülőgépének szárnya alól lőtték ki a Csendes-óceán fölött. A rakéta néhány másodperccel később beindította a motorját, de egy anomália miatt a repülés idő előtt véget ért. Jelenleg nem tudni pontosan, mi nem működött, ám a cég már a fellövés előtt közölte, hogy csak 50 százalék a siker esélye.
A rakétafellövések története azt mutatja, hogy az első utakat gyakran kísérik műszaki problémák. „A tesztrepüléseket adatrögzítőkkel látják el, így most adatok kincsestára áll rendelkezésünkre. Sok célt elértünk, bár nem az összeset, amit kitűztünk magunk elé. De tanulunk, javítunk, a következő rakéta készen áll az újabb tesztrepülésre” – mondta Dan Hart, a cég vezérigazgatója.
Az újabb indítás időpontja a mostani adatok elemzésének eredményétől függ. A Virgin Origin a kis műholdak fellövésének növekvő piacára akar bekerülni. Branson űrtevékenységének legnagyobb érdeklődést kiváltó része az a fejlesztés alatt álló „turistajárat”, amellyel fizetős utasokat akar a földi légkör fölé repíteni.

Túldiagnosztizálják a pajzsmirigyrákot a WHO tanulmánya szerint

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 11:25

Fotó: MARIJAN MURAT/dpa Picture-Alliance / AFP
Több mint egymillió embernél feleslegesen állapították meg a daganatot, a tumor nem okozott volna tüneteket.
Egyre több a túldiagnosztizálás a pajzsmirigyrák esetében, vagyis nagyon sokszor állapítanak meg pajzsmirigydaganatot olyan esetekben, ahol a tumor nem okozott volna tüneteket – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási szervezete, az IARC tanulmányában. A The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklap friss számában publikált tanulmányt a lyoni székhelyű IARC és az olaszországi Aviano Nemzeti Rákkutató Intézet kutatói közösen készítették. Elemezték négy földrész 26 országának legfrissebb, legjobb minőségű adatokat tartalmazó ráknyilvántartásait. Megállapították, hogy az összes vizsgált országban nőtt a pajzsmirigyrák előfordulása a 2008-2012 közötti időszakban az 1998-2002 közötti időszakhoz képest. „A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy világszerte a pajzsmirigyrákos esetek nagy többségében úgynevezett túldiagnosztizálás történik” – közölte Salvatore Vaccarella, a kutatás vezetője, az IARC tudósa.
A túldiagnosztizálás túlnyomórészt középkorú nők esetében fordul elő. A kutatók megbecsülték, hogy hány esetben történhetett túldiagnosztizálás 2008-2012 között. A nőknél az arány a thaiföldi nagyjából 40 százaléktól a dél-koreai mintegy 90 százalékig terjedt. Összesen több mint egymillió ember (830 ezer nő és 220 ezer férfi) esetében lehetséges, hogy felesleges volt a pajzsmirigyrák diagnózisa a 2008 és 2012 közötti időszakban a vizsgált 26 országban.
A túldiagnosztizálás az új diagnosztikai eljárások – ultrahang, CT, MRI – és a fokozott szűrés közvetlen következménye. A fejlett eszközök fájdalmat nem okozó, nem életveszélyes daganatokat mutathatnak ki a pajzsmirigyben egészséges embereknél. A túldiagnosztizálás szükségtelen beavatkozásoknak teheti ki az embereket, többségük teljes pajzsmirigy-eltávolításon esik át, és életen át tartó kezelés elé néz, noha nincs bizonyíték arra, hogy ezek az eljárások a halálozások csökkenéséhez vezetnének.
Vaccarella a jelenlegi ajánlások követésére hívta fel a figyelmet, ezek egyáltalán nem javasolják a tünetmentes emberek pajzsmirigyszűrését.