Előfizetés

Nő a nők szerepe az energiaiparban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.26. 12:15

Fotó: Shutterstock
A nemzetközi energiacégek egyik legnagyobb ereje épp abban rejlik, hogy sokféle kultúra, sokféle megközelítés adódik össze egy feladat megoldásakor – emelték ki a Sokszínűség Hete rendezvénysorozat keretében megrendezett online beszélgetés résztvevői.
Kreativitás, rugalmasság, alkalmazkodó készség. Ezekre a tulajdonságokra volt szükség minden nagyvállalatnál a koronavírus-járvány megjelenésekor és azok a világcégek tudtak sikerrel alkalmazkodni az új megoldásokat követelő helyzethez, amelyeknél nők és férfiak, más kontinensek több országa, fizikai és szellemi dolgozók szempontjai is megjelentek a döntésekben. Az internetes véleménycsere vezetője, Pánczél Andrea, a Nők az Energiában Egyesület elnöke és társalapítója bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy sikeresebbek azok a cégek, ahol több nő kap vezető pozíciót, de Magyarországon még messze vagyunk a céltól, hogy ugyanannyi nő vegyen részt a központi irányításban, mint ahány férfi. A beszélgetésben aztán kiderült, hogy ezt egyedül a Shell Hungary igazgatótanácsa valósította meg. Kapitány István, a Shell International globális ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy a cég más országokban is egyre jobban megközelíti ezt az egészséges munkamegosztást, van, ahol már 40 százalékos a női vezetők aránya. Fontosnak és hasznosnak tartja az üzlet szempontjából azt is, hogy minden ország képviselője elmondhassa a véleményét egy döntés előtt. Ferencz I. Szabolcs a MOL Nyrt. tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy a 2008-as pénzügyi válság kezelésében egyértelműen azok a bankok és vállalatok voltak sikeresebbek, ahol a vezetésben nők is szerepet kaptak. A magasnyomású gáz infrastruktúra hagyományosan férfias üzletágnak számít, itt 20 százalékos a nők jelenléte, míg a MOL csoport egészében ennél valamivel magasabb, 24-25 százalékos az arány. Daradics Kinga a MOL integrált platformok és megoldások részlegének vezetője szerint a cég egészében felgyorsult ez az átalakulás, sőt Romániában például az ő területén a nyolc vezető közül hat nő és amikor kifejezetten férfi jogászt kerestek, nem találtak megfelelő jelentkezőt. Szebeni Dóra, a földgáz-, energia- és olajpiacokon működő MET csoport jogi vezetője a hatékonyság alapjának nevezte a sokszínűséget, ahogy Tokai Magdolna az MVM vezérigazgató-helyettese szerint is elengedhetetlen a nyitottság más szempontjainak megismerésére. Az amerikai központú földgázipari társaság, a Tellurian nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, Orban Anita úgy látja, minél sokszínűbb egy cég, annál gyorsabban érez rá a változásokra. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány alatt ugyan általános lett az otthoni munkavégzés, ez a kihívás mégis összehozta a vállalatok vezérkarát, igazi csapatmunka alakult ki, és bebizonyosodott, a sokszínű vállalatok ellenállóbbak az ilyen szokatlan helyzetekben is.

Akár másfél-két év is lehet, amíg a budapesti turizmus visszatér a járvány előtti szintre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.26. 10:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szállodaszövetség elnöke bizakodóbb a vidéki turizmus vonatkozásában, mint a főváros esetében.
Újraindulni látszik a belföldi turizmus a koronavírus-járvány után, jellemzően rövidtávra indultak el a foglalások. A június-augusztusi szint jelenleg 30-40 százalékon áll – nyilatkozta a 168 Órának a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Flesch Tamás közölte, hogy a szövetség szerint a nyár belföldi turizmus szempontjából egészen elfogadható lesz. A legkedveltebb helyszíneket illetően nincs változás, továbbra is főként oda indulnak a vendégek, ahova a járvány előtt: Siófokra, Hévízre, Egerbe, Hajdúszoboszlóra. Flesch Tamás hangsúlyozta, hogy ketté kell választani a vidéki és a budapesti turizmust. A fővárosban a vendégkör 95 százaléka külföldi, így az élet csak szeptemberben indulhat el. A teljes talpra állás ugyanakkor még várat magára. 
– Ez akár másfél-két év is lehet, ekkor térhet vissza az a szint, ami a járvány előtt volt

– állapította meg.

Budapest esetében ősztől 25-30 százalékra becsülik a kihasználtságot, de az elnök számításai szerint jövő húsvétra lehet értelmezhető szintű külföldi turizmus a fővárosban.  
– A belföldi turizmus pedig – ha nem is a tavalyi szintet – de egy elfogadható mértéket tud hozni és csak remélni lehet, jövőre ez még jobb lesz

– mondta, hozzátéve, ez függ attól is, mennyire viseli meg az emberek pénztárcáját ez a helyzet.

Úgy véli, elsősorban a kisebb szálláshelyek fognak magukra találni, ezt követik majd a nagyobbak. Ezt mutatja az is, hogy az első 1-2 hétben nem szállodákba, hanem inkább az apartmanokba érkezett a foglalások többsége. Flesch Tamás közölte azt is, hogy egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mekkora kiesést okozott a szállásadóknak a járvány.

Korlátozná a kormány a magyar cégek felvásárlását

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.05.26. 08:54

Fotó: Shutterstock
Miközben állami tőkeprogram indul magyar cégek külföldi terjeszkedésére, addig a kormány a fél magyar gazdaságból kitiltaná a külföldi cégvásárlókat. Megvédik a nukleáris erőműveket és a hoteleket is.
Jelentősen bővítette a kormány azon stratégia vállalatok körét, amik – legyenek azok uniós állampolgárok vagy cégek – csak kormányzati engedéllyel kerülhetnek külföldi tulajdonba – derül ki a hétfő éjszaka megjelent kormányrendeletből. Az várható volt, hogy a koronavírus-válság miatt meggyengült cégek felvásárlási célpontokká válnak, már a válság elején több kormány jelezte, hogy kész megvédeni hazai vállalatait az ilyen ellenséges akcióktól. Így nyilatkozott korábban a német kormány is, de Palkovics László innovációs miniszter is jelezte, hogy a kormányzati tőkeprogramok egy része arra is használható, hogy a magyar cégek védekezzenek az ilyen ellenséges felvásárlások ellen. Az is igaz, hogy ezzel együtt a magyar kormány és az állami tulajdonban lévő pénzintézetek arra is adnak tőkét a magyar cégeknek, hogy a határokon túl terjeszkedjenek. Egy dolog a tőkeellátottság és egy másik dolog a jogi környezet: a Magyra Közlönyben tegnap este megjelent rendelet kormányzati engedélyhez köti bizonyos stratégia ágazatokban a külföldiek tulajdonszerzését. A stratégia ágazatok fogalmát a kormány nagyon tágra fogtak: ide tartozik, a kőolajgyártás, a gyógyszeripar, de a teljes kis- és nagykereskedelem beleértve az autókereskedelmet is. Ide sorolták a szállodaipart, az éttermeket, a postai küldeményszállítást – tehát a futárcégeket is. Tilos lesz engedély nélkül eladni közlekedési cégeket, hulladékgazdálkodási vállalatokat, de még homokbányákat is – ami már túlzásnak tűnik. A kvázi tilalmi listára kerültek a távközlési cégek, a nukleáris erőművek, de az egész építőipar, a gépipar, autógyártás is – ez utóbbi már csak azért is figyelemre méltó, mert per pillanat egyetlen hazai autógyár sincs magyar tulajdonban. A kormányrendelet így előre nem meghatározható időre gyakorlatilag blokkolja a céges eladásokat gyakorlatilag a gazdaság majd minden meghatározó részében.