Előfizetés

50 százalék esélye volt – Nem sikerült Richard Branson első rakétakilövése

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 11:59

Fotó: HANDOUT / AFP
Tanulnak, javítanak, a következő rakéta már készen áll az újabb kísérletre.
Sikertelen volt Richard Branson brit milliárdos cége, a Virgin Orbit első rakétafellövési kísérlete – írta a BBC hírportálja. A hordozórakétát az üzletember egyik speciálisan átalakított repülőgépének szárnya alól lőtték ki a Csendes-óceán fölött. A rakéta néhány másodperccel később beindította a motorját, de egy anomália miatt a repülés idő előtt véget ért. Jelenleg nem tudni pontosan, mi nem működött, ám a cég már a fellövés előtt közölte, hogy csak 50 százalék a siker esélye.
A rakétafellövések története azt mutatja, hogy az első utakat gyakran kísérik műszaki problémák. „A tesztrepüléseket adatrögzítőkkel látják el, így most adatok kincsestára áll rendelkezésünkre. Sok célt elértünk, bár nem az összeset, amit kitűztünk magunk elé. De tanulunk, javítunk, a következő rakéta készen áll az újabb tesztrepülésre” – mondta Dan Hart, a cég vezérigazgatója.
Az újabb indítás időpontja a mostani adatok elemzésének eredményétől függ. A Virgin Origin a kis műholdak fellövésének növekvő piacára akar bekerülni. Branson űrtevékenységének legnagyobb érdeklődést kiváltó része az a fejlesztés alatt álló „turistajárat”, amellyel fizetős utasokat akar a földi légkör fölé repíteni.

Túldiagnosztizálják a pajzsmirigyrákot a WHO tanulmánya szerint

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 11:25

Fotó: MARIJAN MURAT/dpa Picture-Alliance / AFP
Több mint egymillió embernél feleslegesen állapították meg a daganatot, a tumor nem okozott volna tüneteket.
Egyre több a túldiagnosztizálás a pajzsmirigyrák esetében, vagyis nagyon sokszor állapítanak meg pajzsmirigydaganatot olyan esetekben, ahol a tumor nem okozott volna tüneteket – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási szervezete, az IARC tanulmányában. A The Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklap friss számában publikált tanulmányt a lyoni székhelyű IARC és az olaszországi Aviano Nemzeti Rákkutató Intézet kutatói közösen készítették. Elemezték négy földrész 26 országának legfrissebb, legjobb minőségű adatokat tartalmazó ráknyilvántartásait. Megállapították, hogy az összes vizsgált országban nőtt a pajzsmirigyrák előfordulása a 2008-2012 közötti időszakban az 1998-2002 közötti időszakhoz képest. „A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy világszerte a pajzsmirigyrákos esetek nagy többségében úgynevezett túldiagnosztizálás történik” – közölte Salvatore Vaccarella, a kutatás vezetője, az IARC tudósa.
A túldiagnosztizálás túlnyomórészt középkorú nők esetében fordul elő. A kutatók megbecsülték, hogy hány esetben történhetett túldiagnosztizálás 2008-2012 között. A nőknél az arány a thaiföldi nagyjából 40 százaléktól a dél-koreai mintegy 90 százalékig terjedt. Összesen több mint egymillió ember (830 ezer nő és 220 ezer férfi) esetében lehetséges, hogy felesleges volt a pajzsmirigyrák diagnózisa a 2008 és 2012 közötti időszakban a vizsgált 26 országban.
A túldiagnosztizálás az új diagnosztikai eljárások – ultrahang, CT, MRI – és a fokozott szűrés közvetlen következménye. A fejlett eszközök fájdalmat nem okozó, nem életveszélyes daganatokat mutathatnak ki a pajzsmirigyben egészséges embereknél. A túldiagnosztizálás szükségtelen beavatkozásoknak teheti ki az embereket, többségük teljes pajzsmirigy-eltávolításon esik át, és életen át tartó kezelés elé néz, noha nincs bizonyíték arra, hogy ezek az eljárások a halálozások csökkenéséhez vezetnének.
Vaccarella a jelenlegi ajánlások követésére hívta fel a figyelmet, ezek egyáltalán nem javasolják a tünetmentes emberek pajzsmirigyszűrését.

Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.26. 06:23

Fotó: Technion Press Office
A szerkezet mobiltelefon-töltőről működtethető.
Izraeli kutatók innovatív koronavírus elleni arcmaszkot fejlesztettek, amely képes önmagát fertőtleníteni – közölte az Izraeli Műszaki Egyetem (Technion). A haifai székhelyű egyetem kutatói által készített maszk belsejébe szénrostréteget vittek be, amelyet egyenletesen eloszlattak szerte a maszkban.
A fertőtlenítés a szénrostrétegben keletkező hőn alapul: a maszkot kétamperes árammal melegítik fel, a felmelegített maszk pedig megsemmisíti a vírusokat, amelyek a nap folyamán halmozódtak fel rajta, és már készen is áll az újabb használatra. 
A kutatók a maszk prototípusát egy egyszerű mobiltelefon-töltőről működtették. A Technion szerint az ilyen hatékony és innovatív maszk segítheti az országokat a maszkhiány leküzdésében a koronavírus-járvány idején.