Előfizetés

Bizottságot kap a nyakába Kövér László

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:00
KÜLÖN RÉSZ ÚJSÁGÍRÓKNAK - A szabályokat Kövér László alkotta és ő maga alkalmazza, de jogorvoslati lehetőség nincs
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogsértő volt, amikor a házelnök újságírókat tiltott ki a Parlamentből.
Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága figyeli majd, hogy az Országgyűlés miként változtat az újságírók mozgásszabadságát súlyosan korlátozó szabályozáson – mondta a Népszavának Dojcsák Dalma. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársát azután kérdeztük, hogy az Index beszámolt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletéről, amely szerint Kövér László házelnök a véleménynyilvánítás szabadságát sértő döntést hozott, amikor újságírókat tiltott ki a Parlament épületéből.
Az azóta már megszűnt Népszabadság, az Index, a 24.hu és a HVG munkatársai 2016 tavaszán az ülésterem folyosóján kérdezték a Fidesz és a KDNP politikusait - köztük Kövér László házelnököt is - a Magyar Nemzeti Bank körül kirobbant botrányról. Nem sokkal korábban derült ki ugyanis, hogy a jegybank alapítványain keresztül rengeteg közpénzt osztottak szét ismerősöknek, rokonoknak. Az érintett képviselők közül a legtöbben nem is válaszoltak az újságírók kérdéseire, egyszerűen tovább mentek, így tett Kövér László is. A házelnök viszont utólag hat újságírót kitiltott az épületből, arra hivatkozva, hogy megszegték a rájuk vonatkozó házelnöki rendelkezést. A Parlamentben akkor érvényes szabályok szerint csak egy rövid folyosószakaszon lehetett kérdezni a politikusokat.
Az újságírók - miután a kitiltásról szóló döntést a hazai jogrendben nem lehet megtámadni - a strasbourgi bírósághoz fordultak. Az ítélet precedens értékű, így mindenki perelhetne, akit kitiltottak a Parlamentből.
Mint Dojcsák Dalma elmondta, az ítélet értelmében az Országgyűlésnek meg kell térítenie a hat újságíró számára az eljárási költségeket. Ezen kívül egy végrehajtási eljárás is indul, amelynek lényege, hogy az ET Miniszteri Tanácsa konzultációt kezd Kövér László hivatalával a korlátozó szabályok megváltoztatásáról.
- Ebben a folyamatban a TASZ is aktívan részt szeretne venni – mondta a Népszavának Dojcsák Dalma, hozzátéve, hogy az eljárás végén a magyar kormánynak kell majd beszámolnia az ET felé arról, miként felelt meg az ítéletben előírtaknak.
Kövér László egyébként azóta tovább korlátozta az újságírók mozgási szabadságát a Parlament és a Képviselői Irodaház épületében, ma már csak egy kordonokkal körülvett néhány négyzetméteres részen lehet kérdezni a képviselőket – ha éppen arra mennek. A koronavírus járvány kitörése óta pedig a média munkatársai egyáltalán nem mehetnek fel a parlamenti főemeletre, ahol az ülések zajlanak. Vagyis egyáltalán nincs lehetőség arra, hogy egy képviselőt megkérdezzenek. Dojcsák Dalma szerint a Miniszteri Bizottság felé ezt is jelezni fogják, és bíznak benne, hogy a végrehajtási eljárás során ezek a korlátozások is megváltoznak majd. A TASZ munkatársa azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a folyamat hosszú lesz, hónapokig, akár évekig is eltarthat.
Az ügyben kerestük az Országgyűlés hivatalát is, hogy milyen formában terveznek eleget tenni a bírósági ítéletnek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Nem tudja még miből, de Tarlós álmát valósítaná meg a főváros

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:40

Fotó: Fővárosi Csatornázási Művek
Két éven belül visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Műveket a fővárosi önkormányzat. Most viszont több milliárdos osztalékot fizetnének a külföldi tulajdonosnak.
A fővárosi önkormányzat két éven belül visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Műveket- értesült a Népszava. Egyelőre az új költségvetésből adódó drasztikus pénzügyi elvonások ellenére sem mondtak le erről a szándékról, bár azt nem tudni, hogy pontosan miből tudják majd kifizetni a vételárat. Idén mindenesetre még a külföldi tulajdonosnak jár az osztalék nagyobb része, a vállalat ezen a címen több mint 4 milliárd forintot fizethet ki a tavalyi üzleti év után. Feltéve, hogy a rendkívüli felhatalmazás miatt erről döntő Karácsony Gergely főpolgármester elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést.
A cég működését jó jövedelmezőség és magas biztonsági szint jellemzi a társaság tavalyi pénzügyi beszámolója szerint, amit a számok is alátámasztanak. Az értékesítés nettó árbevétele ugyan 478 millióval csökkent tavaly, de a mérlegfőösszeg így is 140 milliárd forintra kerekedett, a cég 4,25 milliárdos nyereséggel zárta az évet. A fővárosnak viszont alig csurran ebből valami. Hiába maradt ugyanis a fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonosa az 1997-ben részlegesen privatizált FCSM-nek, a speciális osztalékfizetési szabályok miatt a 25 százalékkal rendelkező szakmai befektetőknek – jelenleg a francia Veolia Central & Eastern Europe S. A. - jár a számított osztalékalap 75 százaléka, míg a törzsrészvényekkel rendelkező többségi tulajdonos fővárosnak 25 százalék jut.

A bonyolult osztalékfizetési képletet már régóta vitatja a főváros, a részvényesek 2018 májusában abban állapodtak meg, hogy az év végéig megegyezésre jutnak, ám ez nem sikerült. Tavaly decemberben a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés is tovább tolta a határidőt idén májusra, de ezúttal a koronavírus járvány szólt közbe. Az osztalékvita lezárásának új időpontja 2020 szeptember vége lett. A fővárosi önkormányzat controlling csoportja a le nem zárt nézeteltérés miatt nem támogatja a pénzügyi beszámoló elfogadását, mert ebben az esetben a tavalyival megegyező összegű, 4,03 milliárdos osztalékot is ki kell fizetni a francia befektetőnek. Az előterjesztést jegyző Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes viszont az igazgatóság és a felügyelő bizottság ajánlása alapján újra a tavalyival megegyező összegű osztalék kifizetésére tesz javaslatot azzal a kikötéssel, hogy a vita lezárása után elszámolnak egymással a felek. A javaslat hátteréről Tüttő Katát is kérdeztük, aki szerint a kifizetést a magas perkockázat indokolja.. A fővárosi önkormányzat pedig a fentieket ismételte meg a Népszava azon kérdésére, hogy miért kell kifizetni a milliárdokat az osztalékvita közepén.  Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) képviselő, korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes már tavaly novemberben is a pénz visszatartása mellett kardoskodott, mert szerinte csak azzal szorítható rá a megegyezésre a külföldi tulajdonos. Tüttő Kata ezzel szemben azzal érvelt, hogy az fizetés megtagadása bizonytalan kimenetelű perbe torkollna, amelynek a végén a főváros többet veszíthetne az osztalék összegénél is. Ráadásul a Veolia 4 milliárd forint kifizetésének fejében lemondott a 16 milliárd forintos osztalékköveteléséről és vállalta, hogy nem támaszt további igényeket a fővárossal szemben a rezsicsökkentés miatt. A Fővárosi Közgyűlés akkor végül megszavazta a kifizetést. Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának később elismerte, hogy az osztalékot azért kellett kifizetni, mert különben elveszítették volna az esélyt a reprivatizációra. Januárban arra is reális esélyt látott, hogy ezt a kormány segítsége nélkül tegye meg a főváros. Karácsony ezzel indokolta a Demszky-kabinet pénzügyőrének, Atkári Jánosnak a felkérését is az FCSM igazgatósági elnöki posztjára is, akinek feladatai között a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, a részvények visszavásárlásának előkészítése is szerepel.
Azóta nagyot fordult a világ, a járvány miatt a főváros takaréklángra kapcsolt és szinte valamennyi saját beruházását leállította, ám a tervek úgy tűnik nem változtak. A főváros a Népszava kérdésére megerősítette: „a részvényesi szerződés lejártakor a fővárosi önkormányzat az FCSM-et vissza fogja vásárolni”. Ezzel valóra váltanák Tarlós István korábbi főpolgármester álmát, aki a Fővárosi Vízművek és a Főgáz mellett az FCSM-et is vissza akarta vásárolni. Ebből a vízműveket sikerült megszerezni 2012-ben. A Főgáz Zrt. azonban teljes egészében az államé lett. A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. előbb a külföldi kézbe került pakettet, majd a fővárosi részt vásárolta fel.
Az FCSM 1997-ben a német Berlinwasser Holdingnak eladott, majd 2015-ben a francia Veoliához került részvények visszavásárlásáról – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdett tárgyalni a fővárosi önkormányzat, de nem ért célba. Később a kormány is beszállt az alkudozásba, de ők sem jutottak előrébb.
A cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, így a fővárosnak nem sok ideje maradt a milliárdok előteremtésére. A pakettet annak idején 16,5 milliárdért vette meg a német cég, így ennek csupán az inflációval növelt értéke is sok milliárddal több lehet. Összehasonlításul: a vízművek hasonló nagyságú, de irányítási jogok és részvényelsőbbség nélkül eladott részvénypakettjéért 15,1 milliárdot fizetett a főváros. A Főgáz Zrt. szintén 1997-ben 19 milliárd forintért értékesített 49,83 százalékos tulajdonrészéért 2013-ban 41 milliárd forintot fizetett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek a német RWE csoportnak. Néhány hónap múlva az állam megvette a részvények másik felét is a társaságot eredetileg magának reprivatizálni akaró fővárosi önkormányzattól. Tarlós bár Demszky Gábor idejében még hevesen ellenezte a pakett eladását 100 milliárd körüli összegért, Orbán Viktornak végül odaadta 41,8 milliárd forintért, holott az irányítási jogokat biztosító törzsrészvények is a főváros birtokában voltak.

A fideszeseket is megosztotta a kormány

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
"Valószínűleg kármentő lépés volt a különleges jogrend vártnál hamarabb bejelentett megszüntetése."
Még a Fidesz szavazóinak is csak egy kisebb része ért egyet a veszélyhelyzet idején meghozott vitatható kormányzati intézkedésekkel - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült felmérésből. 
- Valószínűleg kármentő lépés volt a különleges jogrend vártnál hamarabb bejelentett megszüntetése - jelentette ki Pulai András, az intézet vezetője, aki szerint az intézkedések elutasítottsága politikai szempontból is magas kockázatúvá tette a rendkívüli jogrend fenntartását. - Ráadásul vélhetően jöttek a telefonok Brüsszelből az Európai Bizottságtól, Berlinből a német kormánytól, sőt még Münchenből, a Fideszt támogató Bajor Keresztényszociális Uniótól is, így ideje volt kilépni a helyzetből – mondta Pulai.  Legfrissebb felmérésük szerint ugyanis az összes megkérdezett 52 százaléka úgy véli, hogy az Orbán-kabinet visszaélt a kapott mandátummal és antidemokratikusan viselkedett. Még a magukat fideszesnek mondók 13 százaléka is így gondolja, miközben a válaszadók 41 százalék mondta azt, hogy ilyen nem történt. A kutatás szerint a válaszadók 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva olyan jogszabályokat is hatályba léptetett, amelyeket idáig nem sikerült megvalósítania.
Az egyes konkrét intézkedések esetében is jelentős az elutasítók aránya. A Publicus Intézet például kíváncsi volt arra is, hogy mit gondolnak a választók a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletről, amelynek lényege (az intézkedést törvényi szintre emelő javaslat az Országgyűlés előtt van), hogy a helyi önkormányzatoktól a fideszes többségű megyei önkormányzatokhoz irányítanak egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódó adóbevételeket. A felmérés szerint ezzel a fideszes szavazók 36 százaléka sem tud azonosulni, míg az összes megkérdezett 55 százaléka gondolja így (a legnagyobb elutasítást, 88 százalék, a Momentum támogatóinál van, vélhetően azért, mert a Samsung gyárat befogadó Gödön momentumos a polgármester). A Publicus több intézkedést is szondázott pártpreferencia alapján, amelyekkel a Fidesszel szimpatizálók számottevő része (kérdéstől függően 26 és 42 százalék között mozgott az arányuk) nem tudott teljes mértékben egyet érteni. Pulai András szerint ez megerősíti a korábbi méréseiket is, amely azt mutatta, hogy a kormánypárt támogatóinak 40 százaléka például nem támogatta a határidő nélkül elfogadott rendkívüli felhatalmazást. A felhatalmazási törvény visszavonásával Pulai szerint a kormány elmondhatja, hogy nem is akart visszaélni a rendkívüli hatalommal, miközben jól látszik, hogy a „piszkos munkát” már elvégezték az elmúlt hetekben.