Nem tudja még miből, de Tarlós álmát valósítaná meg a főváros

Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:40

Fotó: Fővárosi Csatornázási Művek
Két éven belül visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Műveket a fővárosi önkormányzat. Most viszont több milliárdos osztalékot fizetnének a külföldi tulajdonosnak.
A fővárosi önkormányzat két éven belül visszavásárolná a Fővárosi Csatornázási Műveket- értesült a Népszava. Egyelőre az új költségvetésből adódó drasztikus pénzügyi elvonások ellenére sem mondtak le erről a szándékról, bár azt nem tudni, hogy pontosan miből tudják majd kifizetni a vételárat. Idén mindenesetre még a külföldi tulajdonosnak jár az osztalék nagyobb része, a vállalat ezen a címen több mint 4 milliárd forintot fizethet ki a tavalyi üzleti év után. Feltéve, hogy a rendkívüli felhatalmazás miatt erről döntő Karácsony Gergely főpolgármester elfogadja az erre vonatkozó előterjesztést.
A cég működését jó jövedelmezőség és magas biztonsági szint jellemzi a társaság tavalyi pénzügyi beszámolója szerint, amit a számok is alátámasztanak. Az értékesítés nettó árbevétele ugyan 478 millióval csökkent tavaly, de a mérlegfőösszeg így is 140 milliárd forintra kerekedett, a cég 4,25 milliárdos nyereséggel zárta az évet. A fővárosnak viszont alig csurran ebből valami. Hiába maradt ugyanis a fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonosa az 1997-ben részlegesen privatizált FCSM-nek, a speciális osztalékfizetési szabályok miatt a 25 százalékkal rendelkező szakmai befektetőknek – jelenleg a francia Veolia Central & Eastern Europe S. A. - jár a számított osztalékalap 75 százaléka, míg a törzsrészvényekkel rendelkező többségi tulajdonos fővárosnak 25 százalék jut.

A bonyolult osztalékfizetési képletet már régóta vitatja a főváros, a részvényesek 2018 májusában abban állapodtak meg, hogy az év végéig megegyezésre jutnak, ám ez nem sikerült. Tavaly decemberben a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés is tovább tolta a határidőt idén májusra, de ezúttal a koronavírus járvány szólt közbe. Az osztalékvita lezárásának új időpontja 2020 szeptember vége lett. A fővárosi önkormányzat controlling csoportja a le nem zárt nézeteltérés miatt nem támogatja a pénzügyi beszámoló elfogadását, mert ebben az esetben a tavalyival megegyező összegű, 4,03 milliárdos osztalékot is ki kell fizetni a francia befektetőnek. Az előterjesztést jegyző Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes viszont az igazgatóság és a felügyelő bizottság ajánlása alapján újra a tavalyival megegyező összegű osztalék kifizetésére tesz javaslatot azzal a kikötéssel, hogy a vita lezárása után elszámolnak egymással a felek. A javaslat hátteréről Tüttő Katát is kérdeztük, aki szerint a kifizetést a magas perkockázat indokolja.. A fővárosi önkormányzat pedig a fentieket ismételte meg a Népszava azon kérdésére, hogy miért kell kifizetni a milliárdokat az osztalékvita közepén.  Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) képviselő, korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes már tavaly novemberben is a pénz visszatartása mellett kardoskodott, mert szerinte csak azzal szorítható rá a megegyezésre a külföldi tulajdonos. Tüttő Kata ezzel szemben azzal érvelt, hogy az fizetés megtagadása bizonytalan kimenetelű perbe torkollna, amelynek a végén a főváros többet veszíthetne az osztalék összegénél is. Ráadásul a Veolia 4 milliárd forint kifizetésének fejében lemondott a 16 milliárd forintos osztalékköveteléséről és vállalta, hogy nem támaszt további igényeket a fővárossal szemben a rezsicsökkentés miatt. A Fővárosi Közgyűlés akkor végül megszavazta a kifizetést. Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának később elismerte, hogy az osztalékot azért kellett kifizetni, mert különben elveszítették volna az esélyt a reprivatizációra. Januárban arra is reális esélyt látott, hogy ezt a kormány segítsége nélkül tegye meg a főváros. Karácsony ezzel indokolta a Demszky-kabinet pénzügyőrének, Atkári Jánosnak a felkérését is az FCSM igazgatósági elnöki posztjára is, akinek feladatai között a csatornázási művek privatizációs szerződésének áttekintése, a részvények visszavásárlásának előkészítése is szerepel.
Azóta nagyot fordult a világ, a járvány miatt a főváros takaréklángra kapcsolt és szinte valamennyi saját beruházását leállította, ám a tervek úgy tűnik nem változtak. A főváros a Népszava kérdésére megerősítette: „a részvényesi szerződés lejártakor a fővárosi önkormányzat az FCSM-et vissza fogja vásárolni”. Ezzel valóra váltanák Tarlós István korábbi főpolgármester álmát, aki a Fővárosi Vízművek és a Főgáz mellett az FCSM-et is vissza akarta vásárolni. Ebből a vízműveket sikerült megszerezni 2012-ben. A Főgáz Zrt. azonban teljes egészében az államé lett. A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. előbb a külföldi kézbe került pakettet, majd a fővárosi részt vásárolta fel.
Az FCSM 1997-ben a német Berlinwasser Holdingnak eladott, majd 2015-ben a francia Veoliához került részvények visszavásárlásáról – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdett tárgyalni a fővárosi önkormányzat, de nem ért célba. Később a kormány is beszállt az alkudozásba, de ők sem jutottak előrébb.
A cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, így a fővárosnak nem sok ideje maradt a milliárdok előteremtésére. A pakettet annak idején 16,5 milliárdért vette meg a német cég, így ennek csupán az inflációval növelt értéke is sok milliárddal több lehet. Összehasonlításul: a vízművek hasonló nagyságú, de irányítási jogok és részvényelsőbbség nélkül eladott részvénypakettjéért 15,1 milliárdot fizetett a főváros. A Főgáz Zrt. szintén 1997-ben 19 milliárd forintért értékesített 49,83 százalékos tulajdonrészéért 2013-ban 41 milliárd forintot fizetett az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek a német RWE csoportnak. Néhány hónap múlva az állam megvette a részvények másik felét is a társaságot eredetileg magának reprivatizálni akaró fővárosi önkormányzattól. Tarlós bár Demszky Gábor idejében még hevesen ellenezte a pakett eladását 100 milliárd körüli összegért, Orbán Viktornak végül odaadta 41,8 milliárd forintért, holott az irányítási jogokat biztosító törzsrészvények is a főváros birtokában voltak.
Szerző
Frissítve: 2020.05.27. 06:45

A fideszeseket is megosztotta a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
"Valószínűleg kármentő lépés volt a különleges jogrend vártnál hamarabb bejelentett megszüntetése."
Még a Fidesz szavazóinak is csak egy kisebb része ért egyet a veszélyhelyzet idején meghozott vitatható kormányzati intézkedésekkel - ez derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült felmérésből. 
- Valószínűleg kármentő lépés volt a különleges jogrend vártnál hamarabb bejelentett megszüntetése - jelentette ki Pulai András, az intézet vezetője, aki szerint az intézkedések elutasítottsága politikai szempontból is magas kockázatúvá tette a rendkívüli jogrend fenntartását. - Ráadásul vélhetően jöttek a telefonok Brüsszelből az Európai Bizottságtól, Berlinből a német kormánytól, sőt még Münchenből, a Fideszt támogató Bajor Keresztényszociális Uniótól is, így ideje volt kilépni a helyzetből – mondta Pulai.  Legfrissebb felmérésük szerint ugyanis az összes megkérdezett 52 százaléka úgy véli, hogy az Orbán-kabinet visszaélt a kapott mandátummal és antidemokratikusan viselkedett. Még a magukat fideszesnek mondók 13 százaléka is így gondolja, miközben a válaszadók 41 százalék mondta azt, hogy ilyen nem történt. A kutatás szerint a válaszadók 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva olyan jogszabályokat is hatályba léptetett, amelyeket idáig nem sikerült megvalósítania.
Az egyes konkrét intézkedések esetében is jelentős az elutasítók aránya. A Publicus Intézet például kíváncsi volt arra is, hogy mit gondolnak a választók a különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletről, amelynek lényege (az intézkedést törvényi szintre emelő javaslat az Országgyűlés előtt van), hogy a helyi önkormányzatoktól a fideszes többségű megyei önkormányzatokhoz irányítanak egyes nagyberuházásokhoz kapcsolódó adóbevételeket. A felmérés szerint ezzel a fideszes szavazók 36 százaléka sem tud azonosulni, míg az összes megkérdezett 55 százaléka gondolja így (a legnagyobb elutasítást, 88 százalék, a Momentum támogatóinál van, vélhetően azért, mert a Samsung gyárat befogadó Gödön momentumos a polgármester). A Publicus több intézkedést is szondázott pártpreferencia alapján, amelyekkel a Fidesszel szimpatizálók számottevő része (kérdéstől függően 26 és 42 százalék között mozgott az arányuk) nem tudott teljes mértékben egyet érteni. Pulai András szerint ez megerősíti a korábbi méréseiket is, amely azt mutatta, hogy a kormánypárt támogatóinak 40 százaléka például nem támogatta a határidő nélkül elfogadott rendkívüli felhatalmazást. A felhatalmazási törvény visszavonásával Pulai szerint a kormány elmondhatja, hogy nem is akart visszaélni a rendkívüli hatalommal, miközben jól látszik, hogy a „piszkos munkát” már elvégezték az elmúlt hetekben.

Összekuszálták a jogrendszert

Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még egy szűk hónapig életben tartják a rendkívüli jogrendet, amely a szakértők szerint a jogállami követelményeknek és az uniós jognak sem mindig felelt meg.
Keddre ígérte a március 11. óta érvényben lévő rendkívüli jogrend visszavonásáról szóló törvénymódosítás benyújtását az Orbán-kormány, ám ez lapzártánkig nem történt meg. Varga Judit igazságügyi miniszter azonban egyértelművé tette: június 20-ig fenntartják a veszélyhelyzetet. A kormány tehát továbbra is megőrzi rendkívüli jogosultságait. Érdemben befolyásolja majd a kormány tevékenységét, hogy a felhatalmazás visszaadása után rendeletben nem térhetnek el a törvényektől, márpedig politikai értelemben most számíthatnak majd a nehezére a fideszes politikusok - mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Szerinte „a társadalmi válság most erősödik, elfogynak az emberek tartalékai, nő a munkanélküliség” – tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy a Fidesz hagyta, hogy az Országgyűlés működjön és törvényeket fogadjon el, az ellenzéknek pedig volt lehetősége a vitára, ezzel kioltva a diktatúrát emlegető kritikákat. A nagy vitát kavaró ügyek közül Nagy kiemelte a gödi különleges gazdasági övezet kialakítását vagy az önkormányzati adóbevételek elvételét. Szerinte ez egy 2010 óta tartó, az önkormányzatiságot leépítő folyamat állomása, ami az őszi választások óta érzékenyebb politikailag, mert jelentősen sújtják a kormánydöntések az ellenzéki önkormányzatokat. „A rémhírterjesztés tényállásának a megváltoztatására semmi szükség nem volt, látva a gyakorlatot” – jegyezte meg. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint „nem felelt meg a jogállami követelményeknek a felhatalmazási törvény miatti rendeleti kormányzás”. Kifejtette, az Országgyűlésnek nem volt érdemi ellenőrzési lehetősége a kormány rendeletalkotása fölött. Eközben a rendeletek konfliktusba kerültek az uniós joggal például a személyes adatok szélesebb kormányzati ellenőrzése miatt. De Szabó szerint kifogásolható, hogy a közérdekű adatok kiadásának idejét is megváltoztatták, az ellenzéki autós tiltakozások esetében pedig a gyülekezési jogot korlátozták. „A héten már azért nem tartottak tüntetést, mert olyan súlyos bírságokat kaptak a résztvevők” – emelte ki Szabó, hogy a politikai ellenvélemények elhallgattatására is alkalmas jogszabályok születtek. Ennek tetőzése az volt szerinte, hogy rémhírterjesztés miatt tévesen eljárás alá vontak személyeket. A rendeletek minőségét is erősen kifogásolta, emlékeztetve arra, amikor egy hétig ment a rendelet értelmezése arról, hogy a budapestiek mehetnek-e vidékre, vagy sem. 
„Nehéz dolga lesz a jogalkotónak, ha több mint száz ideiglenes rendeletből ki akarja hámozni, hogy melyeket szükséges továbbra is érvényben hagyni, és egyúttal azok minőségét is javítani kívánja”

- mondta a TASZ szakmai vezetője.

Hasonlóan vélekedik Vasali Zoltán az IDEA Intézet, elemzője. „Politikailag és jogilag vitás például a gazdasági társaságok fölötti kormányzati irányítás átvételének akár csak ideiglenes további rögzítése” – mondta. Az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóról Vasali is úgy nyilatkozott, hogy vélhetően továbbra is magánál tartaná az összeget a kormány, ezt végül megerősítette, hogy a szintén kedden benyújtott jövő évi költségvetési törvényben látható módon nem került vissza az önkormányzatokhoz az összeg. 
„A legkomolyabban, politikailag kritizálható döntések nem COVID-19 válságkezelés-függők”

– mondta Vasali.

Szerinte ilyen volt a Budapest–Belgrád vasútvonal részleteinek titkosítása, a Városliget változtatási tilalmának eltörlése, valamint az, hogy hat egyetem kerül júliustól egy vagyonkezelő magánalapítvány tulajdonába. Ezeket nem rendeleti úton hozta az Orbán-kormány, hanem a szokásos fideszes ügymenet szerint, például salátatörvényben fogadták el az Országgyűlésben.

A közjó érdekében?

RENDELETEK 
  • Elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű adó bevételeket
  • Ingyenessé tették a parkolást
  • Felére csökkentették a pártok 2020. évi állami támogatását
  • 15-ről 45 napra emelték a közérdekből nyilvános adatok kiadásának határidejét
  • A Pest megyei Gödöt különleges gazdasági övezetté nyilvánították
  • Honvédelmi irányító csoportokat küldtek 140 céghez
  • Állami felügyelet alá vonták a Kartonpack Dobozipari Nyrt.-t
TÖRVÉNYEK
  • A kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát elvették
  • Módosították a Büntető törvénykönyvet, szigorítva a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályokat
  • Ezentúl Magyarországon csak a születéskor meghatározott biológiai nem szerepelhet a hivatalos dokumentumokban
  • Könnyebbé tették a természetvédelmi területek magánkézbe adását
  • Háromról öt tagúra emelték az államilag finanszírozott színházakban a felügyelő bizottságok számát, közülük három tagot az Emberi Erőforrások Minisztériuma delegál
  • Tíz évre titkosították a parlament a Belgrád-Budapest vasútvonalat
  • Schmidt Mária alapítványa tulajdonába került ingyen két értékes budai ingatlan

Maradhatnak a kórházparancsnokok

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy az ideiglenes jogrendben hozott intézkedések közül melyek maradnak érvényben. Eszerint az operatív törzs tovább működik, maradnak a kórházparancsnokságok, a hiteltörlesztési moratórium is az év végéig tart, de a rémhírterjesztés vitatot tényállása is megmarad. Júliustól eltörölnek számos adókedvezményt és a meghosszabbított egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat, valamint az ingyenes közterületi parkolást is.