Összekuszálták a jogrendszert

Még egy szűk hónapig életben tartják a rendkívüli jogrendet, amely a szakértők szerint a jogállami követelményeknek és az uniós jognak sem mindig felelt meg.

Keddre ígérte a március 11. óta érvényben lévő rendkívüli jogrend visszavonásáról szóló törvénymódosítás benyújtását az Orbán-kormány, ám ez lapzártánkig nem történt meg. Varga Judit igazságügyi miniszter azonban egyértelművé tette: június 20-ig fenntartják a veszélyhelyzetet. A kormány tehát továbbra is megőrzi rendkívüli jogosultságait.

Érdemben befolyásolja majd a kormány tevékenységét, hogy a felhatalmazás visszaadása után rendeletben nem térhetnek el a törvényektől, márpedig politikai értelemben most számíthatnak majd a nehezére a fideszes politikusok - mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Szerinte „a társadalmi válság most erősödik, elfogynak az emberek tartalékai, nő a munkanélküliség” – tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy a Fidesz hagyta, hogy az Országgyűlés működjön és törvényeket fogadjon el, az ellenzéknek pedig volt lehetősége a vitára, ezzel kioltva a diktatúrát emlegető kritikákat.

A nagy vitát kavaró ügyek közül Nagy kiemelte a gödi különleges gazdasági övezet kialakítását vagy az önkormányzati adóbevételek elvételét. Szerinte ez egy 2010 óta tartó, az önkormányzatiságot leépítő folyamat állomása, ami az őszi választások óta érzékenyebb politikailag, mert jelentősen sújtják a kormánydöntések az ellenzéki önkormányzatokat. „A rémhírterjesztés tényállásának a megváltoztatására semmi szükség nem volt, látva a gyakorlatot” – jegyezte meg.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint „nem felelt meg a jogállami követelményeknek a felhatalmazási törvény miatti rendeleti kormányzás”. Kifejtette, az Országgyűlésnek nem volt érdemi ellenőrzési lehetősége a kormány rendeletalkotása fölött.

Eközben a rendeletek konfliktusba kerültek az uniós joggal például a személyes adatok szélesebb kormányzati ellenőrzése miatt. De Szabó szerint kifogásolható, hogy a közérdekű adatok kiadásának idejét is megváltoztatták, az ellenzéki autós tiltakozások esetében pedig a gyülekezési jogot korlátozták.

„A héten már azért nem tartottak tüntetést, mert olyan súlyos bírságokat kaptak a résztvevők” – emelte ki Szabó, hogy a politikai ellenvélemények elhallgattatására is alkalmas jogszabályok születtek. Ennek tetőzése az volt szerinte, hogy rémhírterjesztés miatt tévesen eljárás alá vontak személyeket. A rendeletek minőségét is erősen kifogásolta, emlékeztetve arra, amikor egy hétig ment a rendelet értelmezése arról, hogy a budapestiek mehetnek-e vidékre, vagy sem.

Hasonlóan vélekedik Vasali Zoltán az IDEA Intézet, elemzője. „Politikailag és jogilag vitás például a gazdasági társaságok fölötti kormányzati irányítás átvételének akár csak ideiglenes további rögzítése” – mondta. Az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóról Vasali is úgy nyilatkozott, hogy vélhetően továbbra is magánál tartaná az összeget a kormány, ezt végül megerősítette, hogy a szintén kedden benyújtott jövő évi költségvetési törvényben látható módon nem került vissza az önkormányzatokhoz az összeg.

Szerinte ilyen volt a Budapest–Belgrád vasútvonal részleteinek titkosítása, a Városliget változtatási tilalmának eltörlése, valamint az, hogy hat egyetem kerül júliustól egy vagyonkezelő magánalapítvány tulajdonába. Ezeket nem rendeleti úton hozta az Orbán-kormány, hanem a szokásos fideszes ügymenet szerint, például salátatörvényben fogadták el az Országgyűlésben.

A közjó érdekében?

RENDELETEK

TÖRVÉNYEK