Összekuszálták a jogrendszert

Publikálás dátuma
2020.05.27. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még egy szűk hónapig életben tartják a rendkívüli jogrendet, amely a szakértők szerint a jogállami követelményeknek és az uniós jognak sem mindig felelt meg.
Keddre ígérte a március 11. óta érvényben lévő rendkívüli jogrend visszavonásáról szóló törvénymódosítás benyújtását az Orbán-kormány, ám ez lapzártánkig nem történt meg. Varga Judit igazságügyi miniszter azonban egyértelművé tette: június 20-ig fenntartják a veszélyhelyzetet. A kormány tehát továbbra is megőrzi rendkívüli jogosultságait. Érdemben befolyásolja majd a kormány tevékenységét, hogy a felhatalmazás visszaadása után rendeletben nem térhetnek el a törvényektől, márpedig politikai értelemben most számíthatnak majd a nehezére a fideszes politikusok - mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Szerinte „a társadalmi válság most erősödik, elfogynak az emberek tartalékai, nő a munkanélküliség” – tette hozzá. A szakértő kiemelte, hogy a Fidesz hagyta, hogy az Országgyűlés működjön és törvényeket fogadjon el, az ellenzéknek pedig volt lehetősége a vitára, ezzel kioltva a diktatúrát emlegető kritikákat. A nagy vitát kavaró ügyek közül Nagy kiemelte a gödi különleges gazdasági övezet kialakítását vagy az önkormányzati adóbevételek elvételét. Szerinte ez egy 2010 óta tartó, az önkormányzatiságot leépítő folyamat állomása, ami az őszi választások óta érzékenyebb politikailag, mert jelentősen sújtják a kormánydöntések az ellenzéki önkormányzatokat. „A rémhírterjesztés tényállásának a megváltoztatására semmi szükség nem volt, látva a gyakorlatot” – jegyezte meg. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint „nem felelt meg a jogállami követelményeknek a felhatalmazási törvény miatti rendeleti kormányzás”. Kifejtette, az Országgyűlésnek nem volt érdemi ellenőrzési lehetősége a kormány rendeletalkotása fölött. Eközben a rendeletek konfliktusba kerültek az uniós joggal például a személyes adatok szélesebb kormányzati ellenőrzése miatt. De Szabó szerint kifogásolható, hogy a közérdekű adatok kiadásának idejét is megváltoztatták, az ellenzéki autós tiltakozások esetében pedig a gyülekezési jogot korlátozták. „A héten már azért nem tartottak tüntetést, mert olyan súlyos bírságokat kaptak a résztvevők” – emelte ki Szabó, hogy a politikai ellenvélemények elhallgattatására is alkalmas jogszabályok születtek. Ennek tetőzése az volt szerinte, hogy rémhírterjesztés miatt tévesen eljárás alá vontak személyeket. A rendeletek minőségét is erősen kifogásolta, emlékeztetve arra, amikor egy hétig ment a rendelet értelmezése arról, hogy a budapestiek mehetnek-e vidékre, vagy sem. 
„Nehéz dolga lesz a jogalkotónak, ha több mint száz ideiglenes rendeletből ki akarja hámozni, hogy melyeket szükséges továbbra is érvényben hagyni, és egyúttal azok minőségét is javítani kívánja”

- mondta a TASZ szakmai vezetője.

Hasonlóan vélekedik Vasali Zoltán az IDEA Intézet, elemzője. „Politikailag és jogilag vitás például a gazdasági társaságok fölötti kormányzati irányítás átvételének akár csak ideiglenes további rögzítése” – mondta. Az önkormányzatoktól elvont gépjárműadóról Vasali is úgy nyilatkozott, hogy vélhetően továbbra is magánál tartaná az összeget a kormány, ezt végül megerősítette, hogy a szintén kedden benyújtott jövő évi költségvetési törvényben látható módon nem került vissza az önkormányzatokhoz az összeg. 
„A legkomolyabban, politikailag kritizálható döntések nem COVID-19 válságkezelés-függők”

– mondta Vasali.

Szerinte ilyen volt a Budapest–Belgrád vasútvonal részleteinek titkosítása, a Városliget változtatási tilalmának eltörlése, valamint az, hogy hat egyetem kerül júliustól egy vagyonkezelő magánalapítvány tulajdonába. Ezeket nem rendeleti úton hozta az Orbán-kormány, hanem a szokásos fideszes ügymenet szerint, például salátatörvényben fogadták el az Országgyűlésben.

A közjó érdekében?

RENDELETEK 
  • Elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű adó bevételeket
  • Ingyenessé tették a parkolást
  • Felére csökkentették a pártok 2020. évi állami támogatását
  • 15-ről 45 napra emelték a közérdekből nyilvános adatok kiadásának határidejét
  • A Pest megyei Gödöt különleges gazdasági övezetté nyilvánították
  • Honvédelmi irányító csoportokat küldtek 140 céghez
  • Állami felügyelet alá vonták a Kartonpack Dobozipari Nyrt.-t
TÖRVÉNYEK
  • A kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát elvették
  • Módosították a Büntető törvénykönyvet, szigorítva a rémhírterjesztésre vonatkozó szabályokat
  • Ezentúl Magyarországon csak a születéskor meghatározott biológiai nem szerepelhet a hivatalos dokumentumokban
  • Könnyebbé tették a természetvédelmi területek magánkézbe adását
  • Háromról öt tagúra emelték az államilag finanszírozott színházakban a felügyelő bizottságok számát, közülük három tagot az Emberi Erőforrások Minisztériuma delegál
  • Tíz évre titkosították a parlament a Belgrád-Budapest vasútvonalat
  • Schmidt Mária alapítványa tulajdonába került ingyen két értékes budai ingatlan

Maradhatnak a kórházparancsnokok

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy az ideiglenes jogrendben hozott intézkedések közül melyek maradnak érvényben. Eszerint az operatív törzs tovább működik, maradnak a kórházparancsnokságok, a hiteltörlesztési moratórium is az év végéig tart, de a rémhírterjesztés vitatot tényállása is megmarad. Júliustól eltörölnek számos adókedvezményt és a meghosszabbított egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokat, valamint az ingyenes közterületi parkolást is.  

Péntek éjféltől már a budapesti éttermek belső részében is fogyaszthatnak a vendégek

Publikálás dátuma
2020.05.26. 16:52
Péntektől nem csak kint, bent is lehet tálalni
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ez most még csak vidéken engedélyezett.
Péntek éjféltől megnyílhatnak a budapesti éttermek belső részei is - tudta meg az Origo.  Eszerint akkortól már ott is lehet felszolgálni és fogyasztani. Jelenleg még csak a vidéki éttermek belső részeiben van lehetőség fogyasztásra, míg a fővárosban ez csak a teraszokon engedélyezett. A vidéki vendéglátóhelyek egyébként már zenét is szolgáltathatnak, ezt a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) közölte kedden az MTI-vel. Gyimesi László, az MZTSZ alelnöke, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) elnöke kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette, hogy Budapest kivételével a zeneszolgáltatást a vendéglátó üzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén már nem korlátozzák a járványra vonatkozó rendelkezések. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy Budapest két héttel követheti a vidéken bevezetett lazításokat. Kedden egyébként benyújtják azt a törvényjavaslatot is, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet. Varga Judit igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a törvény elfogadásával várhatóan június 20-án szűnik meg a veszélyhelyzet Magyarországon.
Szerző
Frissítve: 2020.05.26. 17:02

Karácsony: Orbán nyíltan hadat üzent az önkormányzatoknak

Publikálás dátuma
2020.05.26. 16:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A gépjárműadó elvonása kistelepüléseket kényszerítheti térdre, a szolidaritási adó a nagyvárosokat.
A kormány ma bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, ennek az első olvasata is elég egyértelmű: május 26-a a magyar önkormányzatiság fekete napja lesz. Reméljük, hogy ez a tervezet ebben a formájában nem valósul meg. Ha mégis, az a magyar önkormányzati szektor csődjét jelenti – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a mai sajtótájékoztatóján.    A tavaly őszi önkormányzati választás átrajzolta a magyar belpolitikai térképet. Bíztunk abban, hogy a polgárok akaratát a kétharmados többséggel rendelkező Orbán-kormány tiszteletben tartja. Csalatkoznunk kellett. Az elmúlt hetekben már látható volt, hogy a kormány egyik kezével a járvány ellen küzdött, a másikkal – talán az erősebbel – az önkormányzatok ellen. A járvány után kialakuló gazdasági és társadalmi válsághelyzetet pedig arra használja fel, hogy az önkormányzatokat tönkre tegyék - tette hozzá a városvezető. Két olyan javaslat is szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben, amely drámai mértékben sújtja a településeket. A gépjárműadó 40 százaléka korábban az önkormányzatokat illette. A járvány kitörése után a kormány első intézkedései egyikeként elvette ezt a bevételt az önkormányzatoktól és átirányította a járvány elleni védekezésre létrehozott alapba. Az akkor átmenetinek gondolt elvonás a jövő évi költségvetés szerint állandósulna. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azonnal jelezte, hogy a települések 70 százalékának semmilyen bevétele nem marad, tucatnyi település működésképtelenné válhat. (A kormány összesen 87 milliárd forintot vár a gépjárműadóból.) Ez a fővárosi önkormányzatot közvetlenül nem érinti, hiszen az adót a kerületek szedik be. A másik most ismertté vált elvonás a szolidaritási adónak csúfolt sarc, amelynek összege a tervek szerint jövőre csaknem négyszeresére nőne. Ez a fővárosi önkormányzat esetében azt jelenti, hogy az idei 10 milliárd helyett 36,6 milliárdot kellene adóként befizetni a központi költségvetésbe. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor a járvány miatt a fővárosi és persze a többi önkormányzat bevételei drámai mértékben csökkennek. A közösségi jegy-árbevétel a jelenlegi becslések szerint 20 milliárd forinttal lesz kevesebb az idén, míg az iparűzési adó csökkenésének még a mértéke sem ismert, de nagy valószínűséggel drámaian visszaesik. A recesszió mindenkit, a központi költségvetést is érinti – ismeri el Karácsony Gergely, de mégis úgy véli, hogy ez egy szándékosan önkormányzatokat gyengítő lépés és nem következik az ország gazdasági helyzetéből. Ha szétnézünk a szomszédos Európában, akkor azt látjuk, hogy egyre több segítséget kapnak a települések, a közösségi közlekedés kieső bevételeit például szinte mindenütt pótolják. Ez a döntés azontúl, hogy mélységesen antidemokratikus, megnehezítik a gazdaság válság utáni újra indítását, hiszen a közmunkaprogramok aligha bonyolíthatóak le az önkormányzatok nélkül. A most bemutatott költségvetéstervezet teljesen elfogadhatatlan a főváros számára, az önkormányzat mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza. Ez a szószegés költségvetés, hiszen Orbán Viktor és a kormány más tagjai számtalanszor elmondták, hogy nem hoznak olyan döntéseket, amelyek ellehetetlenítik az önkormányzatokat. Karácsony bejelentette, hogy a Budapesti Önkormányzati Szövetség elnökeként kezdeményezi az önkormányzatok közös kiállását a tervezett elvonás ellen. A sarc ugyanis nem csupán az ellenzéki, hanem valamennyi önkormányzatot sújtja. A kormány valószínűleg összekeverte az előjeleket. A Belügyminisztérium adatkérésére az elmúlt hetekben jeleztük, hogy a járványvédekezésre költött 4,5 milliárd forint mellett a közösségi közlekedés 20 milliárdja már bizonyosan hiányozni fog az idei költségvetésből. De talán félreértették és azt hitték ennyi többlete lesz a fővárosnak, hiszen a szolidaritási adó csaknem ennyivel: 26,6 milliárddal nőne jövőre. A kormány képes elengedni a hiányt, adót vethet ki, hitelt vehet fel, az önkormányzatok ezt nem tudják megtenni. 
A kormány olyan szektort adóztat meg újra, amely elsőként találkozik a terebélyesedő válság áldozataival. Az önkormányzatokhoz fordultak azok, akik nem tudták megoldani a gyermekük elhelyezését, akik elveszítették a munkájukat, akiknek veszélybe került a lakhatása. Ezek az önkormányzatok hátukon a fenti feladatokkal megrakott puttonnyal, most kaptak egy olyan térdlövést, amellyel nem biztos, hogy fel tudnak állni – jelentette ki Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki azt ajánlotta a kormánynak, hogy kezdjen tárgyalásokat az önkormányzati szövetségekkel a tervezetről. A gépjárműadó-elvonás a fővárost nem érinti, de a főpolgármesterként nekem a kerületeket is képviselnem kell ezért ezt a 34 milliárdos elvonást is elfogadhatatlan tartja – válaszolta a Népszava kérdésére Karácsony Gergely. A szolidaritási járuléknak egyébként már a kivetése is teljesen abszurd ötlet, hiszen az önkormányzatok nem gazdasági társaságok, amelyeknek a nyereségéből az állam elkéri a jussát, hanem közfeladatot ellátó szervezetek, amelyeknek a külföldi példák nyomán inkább kiemelt támogatást kellene most kapniuk. A főváros nem készít vészforgatókönyveket, mert a bemutatott tervezetet teljesen elfogadhatatlannak tartja. A Belügyminisztérium június 10-re hívta össze az önkormányzati szövetségek vezetőit egyeztetésre. Bízom benne, hogy még ez előtt ki tudunk alakítani egy közös álláspontot. A gépjárműadó átalakítása ugyanis jellemzően olyan kis településeket hoz nehéz helyzetbe, amelyeknek vezetői jellemzően kormánypártiak – mutatott rá a főpolgármester. Ez egy nyílt hadüzenet az önkormányzatoknak. De mi nem akarunk háborút. Ezért olyan szövetségeket akarunk kötni, amely rákényszeríti a kormányt, hogy visszavonja ezt a tervezetet. Az egyetlen dolog, amit nem tervezünk az a tüntetések a járvány miatt, bár biztosan sokan eljönnének a megszorítások mértékének ismeretében. Az elvonás összegére példaként a Lánchíd felújítását említette, mintha minden évben elvennék a fővárostól a teljes felújításra szánt keretet. Másként mondva: ez az összeg a főváros teljes köztisztaságra, közvilágításra és parkfenntartásra fordított büdzséjével –hozott másik példát a Népszavának Tüttő Kata.
Szerző