Immár a parlament áldása nélkül állhat át rendkívüli jogrendre a kormány és hirdethet ki, illetve szüntethet meg úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet a kormány. A szintén erős pluszjogosítványokat biztosító fogalom, paradox módon az éjjel benyújtott, a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat" szövegéből köszön vissza.
Emlékeztetőül: a kormány azzal bizonygatta intézkedéseinek jogállami voltát (és követelt bocsánatkérést az ellenzéktől és uniós kritikusaitól), hogy a rendkívüli jogrendet a parlament adja a kabinetnek, illetve megszüntetése is az Országgyűlés joga. Az egészségügyi válsághelyzetet viszont az országos tiszti főorvos javaslatára lépteti életbe a kormány. (És hogy a kabinet élni kíván az új lehetőséggel, azt támasztja alá, hogy kommunikációjában rendre visszaköszön az őszre datált második hullám.)
Az egészségügyi válsághelyzet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Ehhez semmi más nem szükséges, mint az, hogy az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága (ez felel az egészségügyért) úgy vélje: szükséges a válsághelyzet megnyújtása. (A grémiumnak ugyan MSZP-s elnöke van, de kormánypárti többsége, azaz a döntés borítékolható.)
Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható többek között:
az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása
egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
az emberek személyes érintkezése
a személyforgalom, az áruszállítás
minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti
