Orbánék újabb különleges jogrendet találtak ki - és Müller Cecíliától kaphatnak rá felhatalmazást

Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:49

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/MTVA
Egész pontosan a mindenkori országos tiszti főorvos javaslata alapján hirdethet a kormány úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet.
Immár a parlament áldása nélkül állhat át rendkívüli jogrendre a kormány és hirdethet ki, illetve szüntethet meg úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet a kormány. A szintén erős pluszjogosítványokat biztosító fogalom, paradox módon az éjjel benyújtott, a "veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti  szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat" szövegéből köszön vissza. Emlékeztetőül: a kormány azzal bizonygatta intézkedéseinek jogállami voltát (és követelt bocsánatkérést az ellenzéktől és uniós kritikusaitól), hogy a rendkívüli jogrendet a parlament adja a kabinetnek, illetve megszüntetése is az Országgyűlés joga. Az egészségügyi válsághelyzetet viszont az országos tiszti főorvos javaslatára lépteti életbe a kormány. (És hogy a kabinet élni kíván az új lehetőséggel, azt támasztja alá, hogy kommunikációjában rendre visszaköszön az őszre datált második hullám.) Az egészségügyi válsághelyzet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Ehhez semmi más nem szükséges, mint az, hogy az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága (ez felel az egészségügyért) úgy vélje: szükséges a válsághelyzet megnyújtása. (A grémiumnak ugyan MSZP-s elnöke van, de kormánypárti többsége, azaz a döntés borítékolható.) Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható többek között:
  • az üzletek működése, nyitva tartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása
  • egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
  • az emberek személyes érintkezése
  • a személyforgalom, az áruszállítás
  • minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti
A törvényben felhatalmazást kap a kormány, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Szerző

Lakner Zoltán: Nem elkullogni kell

Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A létéért küzdő szabad média részének tartjuk magunkat, és ebben egymás szövetségesei vagyunk – állapítja meg Lakner Zoltán, a most főszerkesztőként is bemutatkozó politológus.
Holnap, csütörtökön 9 ezer példányban utcára kerül a Jelen című hetilap első száma. Ön a főszerkesztő. Miből gondolta, hogy jó ötlet lapot alapítani?
Bizonyos sajtótörténeti előzmények után létrejött egy szellemi műhely, amely tapasztalatokat szerzett arról, hogy az általa képviselt megközelítésmódra, hangütésre, szerzői karakterre van olvasói igény. Tehát értelmes vállalkozás építhető fel arra, hogy megpróbáljunk a magunk uraiként újságot készíteni. Belső csoportkohézió is kellett ahhoz, hogy ne szétszéledjünk, hanem belevágjunk ebbe az új kísérletbe.

Az ember azt hinné, telített a hetilapok piaca. A nyilvánosságnak sosem árt, ha bővül és színesedik. Igyekszünk másképpen rangsorolni és súlyozni a híreket, mint a többiek. A „lekövetés” helyett inkább a tematizálás a célunk. Mélyebb analízist akarunk nyújtani, szorosan együttműködve egy általunk megszólítható véleményformáló körrel. Szándékosan kerülöm az ideológiai címkéket.

Mennyi pénz kell manapság a lapindításhoz?
Ha egyszerre nagyon sok pénz a rendelkezésünkre állt volna, akkor ez a lap már az év eleje óta létezne. Ennek híján fokozatosan, szakaszosan haladtunk az előkészítő munkával, amit aztán a járvány is lassított. A magunk erőforrásait megmozgatva végül sikerült eljutnunk a megjelenés küszöbéig. A lap kiadója az a kft, amelynek Tóth Ákos, Krajczár Gyula és én vagyunk a tulajdonosai. Értelemszerűen mind a hárman szerepet vállalunk az újságkészítésben is.

És mind a hárman a 168 Órától jöttek el tavaly ősszel.
Ha így nézzük – és hozzávesszük a szerkesztőséghez tartozó két további főállású újságírót, Ónody-Molnár Dórát és Szabó Brigittát –, akkor legalább ennyire erősek a népszabadságos gyökerek is. Nem nosztalgialapot vagy ellenlapot csinálunk.

Hanem? Hanem saját lapot. Beköszönő szövegünkben azt írjuk, hogy – mivel a média is egy piac – konkurensei vagyunk egymásnak. Másfelől a létéért küzdő szabad média részének tartjuk magunkat, és ebben egymás szövetségesei vagyunk. Pontosan tudjuk, milyen a sajtó helyzete Magyarországon, de ez inkább motiváció a számunkra. Mindenféle nemzetközi felmérés azt igazolja, hogy az ország kicsúszott a demokrácia tartományából. A szabad médiáért folytatott harc elől azonban nem elkullogni kell. Sokkal vonzóbb részt venni ebben a küzdelemben. Fontos számunkra az is, hogy a nyilvánosságot kinyissuk a vidéki települések, lehetőség szerint a kistelepülések felé. Nem csak egy budapesti buborékban akarjuk hallatni a hangunkat.

Sokan mondták ugyanezt. Közben pedig a falvakba egyre kevesebb kormánytól független sajtótermék jut el.
Az, hogy mennyien beszéltek erről, és mennyien próbálták meg ténylegesen tenni valamit, hát… A két kör nem teljesen fedi egymást. El fogunk indítani egy előfizetői programot, ami kifejezetten azt célozza, hogy azok, akik támogatják a munkánkat, kistelepülési közösségek számára fizessenek elő nyomtatott lapszámokat.

A Magyar Hang a példa? A felszámolt Magyar Nemzet volt újságírói által teremtett hetilap, amely a jelek szerint – minden ellenkező jóslattal szemben – képes megállni a saját lábán?
A keletkezésünk körülményeit tekintve lehet minket a Magyar Hanghoz hasonlítani. Tartalmilag nem feltétlenül, bár tiszteljük a munkájukat. Kérdezte, hogy mennyire telített a hetilapok piaca. Mélyen hiszem, hogy olyasmit tudunk kínálni, amit csak nálunk lehet megtalálni, és nem másutt.

A nyomtatott sajtót már annyiszor eltemették, hogy bizonyára sokáig fog élni. Mégis: a trendek alapján nem a printben kiadott lapok jelentik a jövőt.
Részben az online, részben az ingyenes nyomtatott kiadványok felé mozdult el a média, de ezzel teljesen ellentétes folyamatokat is tapasztalhatunk. Van olyan nyomtatott hetilap, amelynek az online oldala fizetős tartalmakat hoz forgalomba, de olyan portál is van, amely nyomtatott kiadvánnyal jelentkezett. A kép tehát nem egyértelmű. Várhatóan a jövő héttől üzemelni fog az online felületünk is, ami fizetős lesz. Reményeim szerint olyan plusz tartalmat közlünk ott, amelyet méltónak talál az olvasó arra, hogy pénzt adjon érte. Nem azt az utat szeretnénk követni, hogy ingyenesen hozzáférhető cikkeket teszünk közzé, utána pedig pénzt gyűjtünk. Üzletpolitikai és elvi megfontolás, hogy a szellemi termékeknek is van áruk.

Mire számít, elértük már a mélypontot, vagy tovább romlik a sajtószabadság helyzete?
Amíg a mostani politikai szisztéma fennáll, addig nyilván abba az irányba lesz nagyon erős politikai nyomás a kormány részéről, hogy a sajtószabadság tere minél inkább szűküljön. Nagyon sok múlik a médiában dolgozókon is, hogy ennek hajlandók-e ellentartani. Nem idealista duma: ha ebben az országban akarunk élni, akkor azt tudjuk tenni, hogy próbáljuk fenntartani a normalitás kereteit, és folyamatosan jelezzük, hogy nemcsak polarizált pártvélemények léteznek. Biztosra veszem, hogy a propaganda mögötti valóságra is van igény.
Szerző
Frissítve: 2020.05.27. 09:07

Toroczkai: nem akarok merengeni azon, hogy mit szabad, és mit nem

Publikálás dátuma
2020.05.27. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A „Deák téri lincselés” áldozataira készül emlékezni a Mi Hazánk Mozgalom.
„Tégy a magyargyűlölet ellen!” – harangozta be a csütörtök esti budapesti rendezvényt közösségi oldalán Novák Előd, a párt alelnöke, aki a csendőrség visszaállítása mellett szibériai bérrabtartást követelt. A rendezvény az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházánál kezdődik. Kérdés, hogy a jelenleg is érvényben lévő országos veszélyhelyzet idején lehet-e jogszerűen demonstrálni. A közelmúltban többeket is pénzbüntetéssel (esetenként százezres nagyságrendű összeggel) sújtottak a rendőrök azok közül, akik a kocsijukban ülve dudáltak a Hadházy Ákos által meghirdetett kormányellenes tiltakozásokon.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke kérdésünkre kijelentette: „Kész tényként kezelem, hogy lesz két kegyeleti megemlékezés, az egyik az ORÖ székházánál, a másik a Deák téren.” Elmondása szerint egyik helyről a másikra mindenki a maga módján fog eljutni. Ebben a helyzetben – folytatta – „nem akarok merengeni azon, hogy mit szabad, és mit nem”. Tudomása szerint azonban a kegyeleti megemlékezésekre nem vonatkozik a gyülekezési törvény, éppen ezért nem is tettek bejelentést a rendőrségen. A kezdeményezés – közölte Toroczkai – nem kizárólag a Mi Hazánktól ered, a szervezésben szurkolói csoportok is részt vesznek.
Csakhogy az eseményre szóló meghívóban nem az szerepel, hogy „mindenki a maga módján” jut el egyik helyszínről a másikra, hanem kifejezetten az, hogy a megemlékezés részeként „felvonulás” lesz a Deák térre. Novák Előd némiképp árnyalta a pártelnök által elmondottakat. Lapunknak adott nyilatkozata szerint – bár bejelentést valóban nem tettek – azért tájékoztatták a rendőrséget a rendezvényről. Novák Előd abban bízik, hogy lesz lehetőség a közös vonulásra.
Ismeretes, hogy a közelmúltban két fiatalt halálra késeltek a Deák térnél, a rendőrség gyorsan elfogta a gyanúsítottakat. Az egyik áldozat Újpest-szurkoló volt. A Mi Hazánk ismét a halálbüntetés visszaállítását követelte, „akár az Európai Unióból történő kilépés árán is”.
Szerző