Hullazsákok a kórtermekben

A szigorú karantén-intézkedések ellenére is berobbant a világjárvány a sűrűn lakott indiai városban, az egészségügyi rendszer már nem bírja a terhelést.

Elfogytak az ágyak, kevés az orvos és a lélegeztetőgép - a koronavírus-járvány egyik legrosszabb forgatókönyve következett be az indiai Mumbaiban. Mahárástra állam székhelyén az elmúlt két hétben naponta ezernél is több új megbetegedést regisztráltak, ennek hatására pedig mind a közegészségügyi, mind a magán ellátórendszer az összeomlás szélén áll, a kórházak már alig tudnak új betegeket fogadni. Még az elhunytak elszállítása is akadozik, internetre feltöltött videók tanúsága szerint előfordul, hogy a holttesteket hullazsákokban órákon keresztül a kórtermekben hagyják a pánciesek között. A hatóságok szükségkórházak építésével próbálják növelni az ellátórendszer kapacitását, a mahárástrai kormány pedig levélben azt kérte a járvánnyal példásan megbírkózó Kerala államtól, hogy küldjenek orvosokat és nővéreket Mumbaiba.

A metropoliszban annak ellenére vált ilyen súlyossá a járványhelyzet, hogy máig érvényben vannak a két hónapja országosan bevezetett szigorú karantén-intézkedések. A korlátozások - a kötelező maszkviselés, az esti kijárási tilalom, a legtöbb üzlet bezárása - nem voltak feleslegesek, a mahárástrai kormány járványmodellje szerint ugyanis május elejéig legkevesebb 1,4 millió fertőzést és 37 ezer halálesetet akadályoztak meg ezáltal, az állam egészét tekintve. Mumbaiban viszont még a súlyos gazdasági károkat okozó, majdnem teljes leállás mellett is gyorsan terjed a koronavírus. Ennek részben a népsűrűség lehet az oka, az elővárosaival együtt mintegy 20 milliós lélekszámú metropolisz a világ második legsűrűbben lakott városa (Banglades fővárosa, Dakka után). A helyiek legalább ötöde nyomornegyedekben él, amelyek könnyen a járvány gócpontjaivá válhatnak. "Ötvenen használnak egy vécét, tizen-tizenketten laknak, esznek és alszanak kicsi szobákban. Hogyan tarthatnánk meg a távolságot egymástól?” - magyarázta a BBC-nek az egyik ilyen negyed, Dárávi egyik lakója. A bádogviskók számos lakója India más részeiről érkezett a jobb megélhetés reményében Mumbaiba. Ezek az emberek jellemzően alkalmi vagy idénymunkából tartják fenn magukat, ám a karantén- intézkedések miatt most elvesztették keresetüket. Ráadásul a legtöbben csak komoly nehézségek árán tudnak hazatérni szülővárosaikba, ugyanis a távolsági közlekedés két hónapja leállt, és ugyan indulnak különvonatok, de korántsem elegendő számú. Az állam baloldali vezetése azzal vádolja a hindu nacionalista szövetségi kormányt, hogy politikai okokból szándékosan kevés vonatot küld Mahárástrába, míg az indiai vasútügyi miniszter azt állította, hogy biztosítják a kért járatszámot, ám nincsen elég utas. Utóbbinak azonban némileg ellentmond, hogy a beszámolók szerint rengetegen éjszakáztak Mumbai pályudvarain a vonatokra várva.

Ha a politikai viszály nem lenne elég, az éghajlat további problémákat jelent Mumbai számára: nem elég, hogy a meleg, párás időjárás nehézzé teszi a védőruha viselését az orvosoknak, a közeledő monszun évszak még jobban leterhelheti a kórházakat. A heves esőzésekkel járó időszakban általában gyakoribbá válnak az olyan betegségek, mint például a malária, a tífusz és a dengue-láz. Márpedig ezeknek a fertőzéseknek az ellátására aligha van esély a világjárvány tombolása mellett. Néhányan mégis reménykedve várják a monszunt, abban bízva, hogy az esős évszak lelassíthatja a koronavírus terjedését, ahogyan ezt más vírusok esetében teszi.