Előfizetés

Soha nem látott hitelfelvételre készül az Európai Bizottság - Milliárdos helyreállítási támogatás néz ki Magyarországnak

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.27. 15:57

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Példátlanul nagy összeget, 750 milliárd eurót tervez felvenni a tőkepiacokról az EB, hogy megtámogassa a járvány sújtotta tagállamokat.
Az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország a következő két évben 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 7 milliárd euró kedvezményes hitelt kaphatna az Európai Uniótól. A hivatalosan meg nem erősített összeg abból az ideiglenes helyreállítási alapból érkezne, amelyre az Ursula von der Leyen által vezetett testület tett javaslatot szerdán a közösség recesszióba fordult gazdaságának a helyreállítása érdekében. Tervei szerint a kasszához mind a 27 tagállam hozzáférhetne, de a segítség mértéke attól függne, hogy a koronavírus-válság milyen súlyos károkat okozott egy-egy ország gazdasági és társadalmi életében. A pénzre csak az EU politikai prioritásait és országajánlásait tükröző nemzeti reformtervvel lehetne pályázni. Az Európai Bizottság két év alatt 750 milliárdot szán költeni a járvány okozta súlyos károk enyhítésére és a gazdaság élénkítésére. A brüsszeli testület közös kötvénykibocsátással jutna a hatalmas összeghez, amelyért az EU büdzsén keresztül a tagállamok vállalnának kezességet, bruttó hazai termékük (GDP) méretének megfelelően. Ehhez az szükséges, hogy a jövőre induló hosszútávú keretköltségvetésben a huszonhetek jelentősen emeljék meg a “saját források” plafonját, vagyis a közös kasszába szánt befizetések felső határát. Az összeurópai GNI 2 százalékára felpumpált büdzsére támaszkodva az Európai Bizottság 750 milliárd euró értékben 30 éves futamidejű, rendkívül kedvezményes kamatozású kötvényeket bocsátana ki a tőkepiacokon, amelyeket azután vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában visszaforgatna a nemzetgazdaságokba. Az összegből 500 milliárdot költenének támogatásra, 250 milliárdot pedig hitelezésre. Az uniós költségvetésbe ágyazott, két évre szóló speciális pénzügyi eszközzel együtt a közösség 2021-2027 között összesen 1850 milliárd euróból gazdálkodhatna. A kötvényeladásból származó pénz oroszlánrészét — 560 milliárdot — a tagállami beruházások és reformok ösztönzésére fordítanák: ebből 310 milliárd menne támogatásra, 250 milliárd hitelezésre. Ezen felül 2020-2022 között 55 milliárddal megfejelnék a kohéziós kasszát is, hogy az országok könnyebben leküzdjék a koronaválság gazdasági és társadalmi hatásait. A zéró károsanyag-kibocsátásra való átállást segítő alapot 40 milliárddal, a vidékfejlesztésre szánt forrásokat 15 milliárddal egészítenék ki. A 750 milliárd maradékából a magánberuházásokat, a vállalatok feltőkésítését serkentő pénzügyi garancia alapokat és válságkezelő programokat is finanszírozna az Európai Bizottság. A tőkepiacokon felvett hitelt a közös költségvetésbe befolyó új “saját forrásokból”, vagyis az EU területén közösen beszedett környezetvédelmi, digitális vagy egyéb adókból fizetné vissza a kötvényvásárlóknak, míg a felvett kölcsönöket a tagállamoknak kellene megtéríteniük 2028-tól kezdődően. Bizottsági számítások szerint az új bevételek fedeznék a hitel és a kamatok költségét. Az új közösségi költségvetésre tett javaslatukban von der Leyenék kitartanak amellett, hogy az uniós források kifizetését a jogállami normák betartásához kell kötni. Ez a feltételrendszer a hagyományos programokra éppúgy vonatkozna, mint a helyreállítási alapokból származó pénzekre. A bizottsági javaslatokból akkor lesz uniós törvény, ha a tagállamok egyhangúan elfogadják, és az Európai Parlament is jóváhagyja. Ez nem lesz könnyű menet, minthogy egyes spórolós északi országok ellenzik a közös adósságkibocsátást. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen is elismerte, hogy egyelőre nincs egyetértés a tagállamok között sem a helyreállítási alap nagyságáról, sem a támogatások és a hitelek arányáról. 

Nem írható fel Franciaországban koronavírus okozta betegség kezelésére a hidroxi-klorokin

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.27. 15:37

Fotó: NARINDER NANU / AFP
Szerdától csak francia kísérletekhez használható a malária elleni gyógyszer, és már az amerikai elnök sem szedi.
A klinikai teszteken kívül nem engedélyezett az eddig malária ellen használt hidroxi-klorokin nevű gyógyszert a koronavírus okozta Covid-19 betegségben szenvedők kezelésére használni – tartalmazza Franciaország hivatalos közlönyében megjelent kormányrendelet. A francia egészségügyi minisztérium kiemelte: „Egyetlen városban vagy kórházban sem írható fel ez a gyógyszer Covid-19-betegeknek”. A klinikai kísérleteket leszámítva Franciaország már korábban korlátozta a hidroxiklorokin használatát, több orvos közös döntése alapján, csak súlyos betegek estében és kizárólag kórházban volt egy ideje alkalmazható. A gyógyszer február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a Covid-19-fertőzésre.   A szer hatékonysága heteken át hatalmas vitát váltott ki nem csak a francia sajtóban, hanem az egész világon. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elnök május 18-án mondta el a médiának, hogy pár héttel korábban hidroxi-klorokint kezdett szedni azért, hogy ha megfertőződne az új típusú koronavírussal, akkor enyhébb tünetekkel kelljen csak megbirkóznia. A Népszava is beszámolt arról, hogy csak most kedden kapott nagy nyilvánosságot: Trump a hét végén egy Sinclair nevű jobboldali televízióban közölte, hogy már abbahagyta a gyógyszer szedését.

A kezelteknél magasabb lett a halálozási arány

A közegészségügyi tanács keddi ajánlásában a klinikai vizsgálatokon kívül nem javasolja a hidroxi-klorokin használat a Covid-19 kezelésére. A francia gyógyszerügynökség pedig bejelentette, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti a hidroxi-klorokin klinikai vizsgálatait a koronavírus-fertőzötteknél. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) hétfőn jelentette be, hogy felfüggeszti a hidroxi-klorokin klinikai vizsgálatait. Franciaországban korábban több jobboldali politikus is állította, hogy a szernek köszönhetően gyógyult meg a Covid-19 betegségből. A szer körüli polémia nyomán Emmanuel Macron államfő a járvány áprilisi tetőzésekor látogatást tett Didier Raoult professzornál.  Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szernek nincsenek kedvező hatásai a Covid-19 betegségben szenvedők kezelésében. A hidroxi-klorokinnal kezelt betegeknél magasabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak e gyógyszerből.

Kétéves kor alatt veszélyes lehet a maszkviselés

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 14:42

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd/NurPhoto / AFP
A gyerekeknek keskenyebb a légútjuk, megnehezíti a légzésüket, ha eltakarjuk az arcukat, ráadásul azt is később vesszük észre, ha baj van – hívták fel a figyelmet japán gyermekorvosok
Az arcmaszk viselése mindennapossá vált a koronavírus-járvány alatt, de kétévesnél fiatalabb gyermeknél nem szabad használni azt – figyelmeztetett a Japán Gyermekorvosok Társasága. Az előírások szerint az ázsiai szigetországban maszkot kell viselni, de az orvostársaság arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy ne takarják el a kisgyermekek arcát, mert úgy nehezebb észrevenni az arc színének, kifejezésének és a légzésnek a megváltozását – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja.
"Lehetséges, hogy a maszk miatt nehezebben lélegeznek a gyerekek, és a hőguta kockázatát is növeli a védőeszköz" - olvasható felhívásban. A gyerekeknek keskenyebb a légútjuk és a maszk megnehezíti számukra a légzést, nagyobb terhet ró tüdejükre – magyarázták. Van bizonyos kockázata a fulladásnak is, különösen ha a kisgyermekek hánynak a maszk alatt – tették hozzá. A gyerekek esetében viszonylag alacsony a koronavírus-fertőzés veszélye, ezért kétévesnél fiatalabb gyermeknél nincs szükség maszkra – írták.
Japánban hétfőn oldotta fel a koronavírus-járvány feltartóztatása érdekében hozott rendkívüli állapotot Abe Sindzó miniszterelnök. Mint mondta, az ország két hónap alatt sikeresen megfékezte a járvány terjedését. A rendelkezés nem jelenti a járvány végét, a megelőző intézkedések nagyon fontosak mindaddig, amíg elérhető lesz az oltás és a hatékony gyógyszeres kezelés – hangoztatta. A korlátozásokat a hónap közepén már több prefektúrában feloldották, hétfőn pedig - utolsóként - Tokióban, Kanagavában, Csibában és Hokkaidón is. Japánban 16 581 embert fertőzött meg az új típusú koronavírus, 830 halálos áldozatot követelve a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.