A feketemunkások befolyásolhatók

Betanított és segédmunkásokból túlkínálat van, egy kutatás szerint a cégek a válságban megszabadultak a gyenge munkaerőtől.

Dzsenifer és Romeo hamarabb lett felnőtt, mint kamasz, 14 évesen már gyermekük született, de a fiú hiába lett családfő, 18 éves koráig nem dolgozhatott, a szüleik sem jártak munkába, segélyekből vagy közmunkából élnek tízen egy családi házban, ahol nincs gáz, víz és csatorna. A kormány munka alapú társadalmi modellje feltételezi, hogy ezek a jó esetben általános iskolát végzett emberek egyik napról a másikra képesek beállni egy ipari üzem gyártósorához, beülni egy üzlet pénztárgépéhez, csakhogy ez a valóságban nem megy ilyen könnyen. Mindenhol a helyi körülményekhez igazodva kell kitalálni, hogy a környéken mi a munkaadók elvárása és hogyan lehet felkészíteni a fentihez hasonló körülmények között élőket arra, hogy felvegyék őket és ott is maradjanak ezeken a munkahelyeken. A két oldal adottságait, jövőről alkotott elképzeléseit mélyinterjúkkal térképezi fel a Simpact nevű tanácsadó és kutató cég, hogy mindenhol eredményes lehessen a Felzárkózó települések program, amibe tíz év alatt 300 leszakadt falut akar bevonni a kormány. Az áprilistól augusztusig tartó országos szintű munkaerőpiaci felmérés első eredményeit szerdán ismertették a Sokszínűség Hete programsorozat keretében.

Mészáros Ágnes közvélemény-kutató kiemelte, hogy a leghátrányosabb településeken élő, többnyire képzetlen emberek önbecsülése az iskolában és később elszenvedett kudarcok miatt nagyon alacsony, ahogy értelmi és érzelmi intelligenciájuk is. Többségük kommunikációs nehézségekkel küzd, nehezen írnak, olvasnak és számolnak, mindezek miatt könnyen képes befolyásolni őket az, akit a bizalmukba fogadnak. Nem jellemző, hogy hónapokra, netán évekre előre terveznének, napról-napra élnek, sokan közülük alkohol vagy drogfüggők, adósságokat görgetnek maguk előtt, idősebb korban sokan fizetnek tartásdíjat, emiatt hajlanak a feketemunkára, ahol nincs levonás a kialkudott fizetségből.

A kutatók a dolgozók mellett vállalati HR vezetőkkel, munkaerő-kölcsönző cégek munkatársaival, szakszervezeti vezetőkkel és helyi szociális munkásokkal beszélgetve rakták össze, hogy mi történik a munkaerőpiacnak ezen az alsó szintjén. A járvány előtt nagy volt a kereslet a gyártósori munkások és anyagmozgatók iránt, de ezekben a munkakörökben gyorsan cserélődtek az emberek, mert a munka monoton, szigorú viselkedési és öltözködési szabályokhoz kötött, ami szinte sokkolja az addig szabadsághoz szokott munkavállalókat. Márciusig stabil, de csökkenő kereslet jellemezte a kereskedelmet, ahol árufeltöltőként és rakodóként alkalmazták ezt a kört. Komoly fizikai állóképességre van szükségük, de jelentős részüknek nehezen megy az olvasás és számolás, sokan pedig azért mondtak fel, mert nem bírták a vásárlók tömege okozta stresszt. Az építőipar rengeteg segédmunkást szívott fel, keresték a munkaerőt, és a számtalan ok miatt hátrányosnak számító dolgozók is szívesen mentek az építkezésekre, ahol szabadságot éreztek, ahogy a mezőgazdasági idénymunkán is. Itt azonban a gépesítés miatt csökkent irántuk a kereslet, pedig a tapasztalatok szerint ezekért a munkákért készek voltak otthagyni a stabil gyári helyeket is.

A koronavírus-járvány átalakította a munkaerőpiacot. A felmérés szerint a visszaesés miatt az üzemekből a gyengén teljesítő munkaerőt küldték el, minőségi létszámleépítést hajtottak végre. A másik oldalon a dolgozók elkezdtek ragaszkodni a munkahelyükhöz, nem mondtak fel, holott ez jellemző volt a gyári kötöttségeket nehezen viselő betanított és segédmunkások között. A külföldről hazatértek egy része is itthon akar maradni, vagyis túlkínálat van munkaerőből. A cégek most nem toboroznak, és csökkent a külföldi munkaerő foglalkoztatása is.

A kutatás eredményeire alapozva a közgazdászok ajánlásokat fogalmaznak majd meg arra, miként lehet segíteni a munkát keresőknek és az őket fogadó cégeknek, hogy könnyebb legyen a kölcsönös alkalmazkodás. Az ország leghátrányosabb helyzetű falvaiban próbálják felkészíteni, majd munkához juttatni a rászorulókat a Máltai-, a Baptista és az Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársai. A Felzárkózó települések programot tavaly 31 községben indította el a kormány, idén júliusban pedig újabb 36 település csatlakozik hozzá.