Előfizetés

Gyógyszermaradványokat kerestek a Balatonban: 69-félét találtak a kutatók

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.27. 21:08

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
A legtöbb szerves szennyező a szennyvíztelepekből kerül a tóba.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a környezetanalitikában a szerves mikroszennyezők kimutatása. Ilyen szennyezők lehetnek az endokrin rendszert megzavaró anyagok (EDC, Endocrine Disrupting Chemicals) és a gyógyszer hatóanyagok, amelyeket még mindig nem tudnak teljesen eltávolítani a szennyvíz tisztításakor. Ráadásul a tisztító műből elfolyó vizet természetes vizek fogadják be, ezért a szennyezések megjelennek a patakokban, folyókban és tavakban - írja a greenfo. Két másik kutatóval Maász Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa díjat is nyert pályamunkájában a Balaton és vízgyűjtő területén jelenlevő gyógyszerhatóanyag maradványokat határozta meg, és azonosította a szennyezési forrásokat, amelyek terhelést jelentenek a vízi környezetekre. Vizsgálták a régióban jelenlevő ismert szennyező forrásokat (szennyvíztelepek), valamint a szezonális hatásokat. 134 gyógyszer hatóanyagot vizsgáltak, így pedig átfogó képet kaptak a szennyezések típusáról és mértékéről.
- Összességében a felmérés során 69 molekulát azonosítottunk legalább egy minta esetében, köztük 15-t első alkalommal vízi környezetből. Megállapítottuk, hogy a fő szennyezések a szennyvíztisztító telepekhez köthetők, azonban a turizmus általi hatás is megfigyelhető volt a turisztikai szezon során

- mesélte a kutató.

Maász Gábor hozzátette, hogy egyes szennyezők (rekreációs szerek) megjelenése szintén megerősítette, hogy a tömegturizmus általi hatások megfigyelhetőek a vízminőségen. A munkatársak új kutatásokat is folytatnak a hatóságokkal, szervezetekkel együttműködve, így többek között tesztelik a szennyvízkezelési technológiák hatásfokát is.

Figyeli az Európa Tanács Magyarországot

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.27. 20:54

Fotó: Shutterstock
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPKGY) monitoring bizottsága szerdai virtuális ülésén úgy döntött, hogy jelentést kér a magyarországi demokrácia és az emberi jogok állapotáról.
A jelentéstevő a balközép Mozgalom a Változásért pártszövetség tagja, George Papandreou volt görög miniszterelnök lesz. Erről a közgyűlés legnépesebb, szocialista frakciójának helyettes vezetője, a monitoring bizottság tagja, Gurmai Zita tájékoztatta a Népszavát. A 92 tagú monitoring bizottság fideszes alelnöke, Németh Zsolt hiába próbálta későbbre tolni a határozatot, a testület szerint indokolt a Magyarországgal foglalkozó „periodikus jelentés” elkészítése. Az 71 éve, tehát jóval a mai Európai Unió előtt alapított ETPKGY-ben 47 ország képviselteti magát. A monitoring bizottság jelenleg tizenkét ország – Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Lengyelország, Moldova, Oroszország, Örményország, Szerbia Törökország és Ukrajna – belső állapotát követi szoros figyelemmel. Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró javuló tendenciát mutat, esetükben a testület úgynevezett posztmonitoring párbeszédet folytat. Magyarország Máltával és Romániával egy harmadik kategóriába tartozik, amelyekről rendszeresen kérnek jelentést. Ez a státus mellesleg azt is előrevetíti, hogy maga az Európa Tanács vagy annak parlamenti közgyűlése megfigyelőket küld a következő - ha semmi nem jön közbe, akkor 2022-ben esedékes – országgyűlési választásra. Az előző két választásra (2014 és 2018) az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői érkeztek Magyarországra. Az ő utólagos jelentéseik mindkét esetben megállapították, hogy a választások formálisan törvényesek voltak. Ugyanakkor számos kifogást is megfogalmaztak, kiemelve az egyenlőtlen feltételeket, a kormánypárt nyomasztó gazdasági és médiafölényét, az egyenlő választójog sérelmét. A jelek szerint a legközelebbi alkalommal a korábbinál több, különböző nemzetközi szervezeteket képviselő megfigyelőre lehet majd számítani.

Hárommilliós bírságot kapott a TV2

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.27. 20:15

Fotó: Népszava
A médiatanács szerint a Tények Plusz egy család tragédiáját „szenzációként, az emberi kegyelet érzését mellőzve” közvetítette.
Több mint hárommillió forint bírságot szabott ki a médiatanács a TV2 szolgáltatójára, mert az a Tények Plusz műsort és ismétlését nem megfelelő időpontban és korhatár-besorolással sugározta februárban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a műsorban „drámai módon”, valós, térfigyelő kamerás felvételek felhasználásával mutatták be egy nő halálos balesetét és a hátrahagyottak - a férj és a három gyermek - helyzetét, gyászát, kiszolgáltatottságát.

- A műsort este háromnegyed hétkor, az ismétlést délelőtt negyed tizenkettőkor adták le 12-es karikával, pedig csak 21 órától kerülhetett volna adásba 16-os karikával, mert megértése, feldolgozása érettebb közönséget kíván - tették hozzá. A médiatanács a bírság megállapításakor tekintettel volt arra, hogy a Tények Plusz a személyes tragédiát „szenzációként, az emberi kegyelet érzését mellőzve” közvetítette, a család tragédiájának bemutatásánál pedig nem megengedhető, ahogyan a kiszolgáltatott helyzetben lévőket bemutatták. A grémium továbbá figyelmeztette a Rádió 1 szolgáltatóját, mert a Balázsék című műsor egy márciusi adásában az azt támogató „immunerősítő méhpempőre” utalással burkolt reklámot tett közzé. A szolgáltató azonban nem sértette meg azokat a szabályokat, amelyek szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére.