Átlépte a 400 ezer forintot is a bruttó átlagkereset márciusban a KSH szerint: a bruttó 400 400 forintos átlagfizetés 266 300 forintos nettó átlagkeresetet jelent. Ez tavalyhoz képest 9 százalékos növekedés. A koronavírus gazdasági hatása még kevéssé érződik az adatokban, hiszen a vizsgált időszakot a járvány következményei még nem annyira érintették – jegyzik meg a statisztikusok.
A KSH adatai azonban most még a szokásosnál is kevésbé mutatnak reális képet arról, miből élnek a dolgozók. A hivatal ugyanis csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetéről közöl adatokat, róluk is csak akkor, ha legalább öt fős cégnél dolgoznak. Márpedig a koronavírus-járvány miatt már a kezdeti időszakban is számos munkavállalót küldtek el fizetés nélküli szabadságra, vagy csökkentették a munkaidejét és azzal együtt a fizetését is. Ezt a hivatalos statisztika azonban nem mutatja.
A bérnövekedés üteme így is stagnál január óta, legutóbb pedig 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A versenyszférában márciusban mérséklődött is a bérnövekedés üteme februárhoz képest, emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában. A várakozásokkal ellentétben tehát az elbocsátások nem tudták érdemben kozmetikázni a bérnövekedési statisztikákat – fogalmazott az elemző, aki szerint ennek egyik oka, hogy szinte minden ágazatot érintett a leépítés. A legnagyobb vesztes ugyanakkor egyértelműen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. Emellett a szociális ellátás esetében is rendkívül erős létszámcsökkenés látható.
A költségvetési szférában viszont összességében nem volt érdemi létszámváltozás az előző hónapokhoz képest. Itt a februári 7,1 százalék után márciusban 8,7 százalékos bérnövekedést mutatott ki a KSH, ami mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg.
Virovácz Péter szerint a jelenlegi adatok fényében úgy tűnik: az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt csökkentett munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában. Ők pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a tavalyi több mint 11 százalékos béremelkedéshez képest kevésbé lesz tempós az idén a bérdinamika. A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt – az utóbbi évekkel ellentétben – a cégeken nem lesz kényszer, hogy emeljék béreket – tette hozzá. Ez alapján az idei év egészében 5 százalék körüli reálbéremelkedés várható.
