Szabad a tér mindenkinek, nyithatnak a stadionok és az éttermek belső terei is

Ugyanakkor ezután sem lehet olyan zenés-táncos rendezvényekre menni, amelyeken nincs ülőhely.

Május 29-én péntektől kinyithatnak a budapesti éttermek belső terei, vendégek mehetnek a fővárosi szálláshelyekre, valamint a játszóterek, a sport- és kulturális rendezvények és a nemzeti parkok szabadtéri létesítményei is látogathatók – ismertette az operatív törzs csütörtöki tájékoztatóján a fővárosi védelmi intézkedések második üteméről szóló új kormányrendeletet Kiss Róbert rendőr alezredes. Ugyanakkor közölte: az éttermek belső részeiben, a vendégek által látogatott területeken az ott dolgozóknak maszkot kell viselniük, és mindenkinek be kell tartania a védőtávolságot.

A jogszabályban rögzítettek szerint szabadtéri rendezvénynek minősül, amely „teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik”.

Sátor, foghíjas lelátók, ritkított ülőhelyek

Ugyanakkor nem számít fedettnek az „időjárás viszontagságaitól” védő, például cirkuszi- vagy más rendezvénysátor. Ugyanígy szabad a tér, ha az adott rendezvényt ideiglenes falak veszik körül vagy részben fedett létesítményben zajlik (például stadion, uszoda, szabadtéri színpad vagy ilyen mozi). A kormányrendelet szerint a nemzeti parkok szabadtéri bemutatóin is előírás a legalább másfél méteres távolságtartás. A kulturális- és sportrendezvényeken pedig speciális szabályokat kell betartani:

Ugyanakkor ezután sem lehet olyan zenés-táncos rendezvényekre menni, amelyeken nincs ülőhely. A nyáron nem lesznek ilyen fesztiválok, koncertek és nem működhetnek a megszokott diszkó- és rockklubok sem.

Szlávik János, a Szent László kórház infektológusa a tájékoztatón a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarországon több tízezer magyar eshetett át a fertőzésen anélkül, hogy észrevette volna. – Az érintetteknek nem vagy csak nagyon enyhe tünetei lehettek – fűzte hozzá a szakember. Kitért arra, hogy több mint ezer ember került kórházba, és több mint ötszázan belehaltak a vírus szövődményeibe, mert a betegség nem csak a tüdőt, hanem az agyat, a szívet és a vesét is támadja, és ez az időseknél, az esetleges alapbetegségekkel együtt végzetes lehet. A tíz év alatti fertőzött gyermekeknél azonban nem tapasztaltak súlyos tüneteket. Szlávik János újságírói kérdésre közölte, a WHO és számos ország döntése nyomán hazánk sem kezel már egy koronavírusos beteget sem hidroxi-klorokinnal.