Hiába lesz vége a veszélyhelyzetnek, a rabszolgatörvény 2.0 tovább él

Publikálás dátuma
2020.05.28. 13:55

Fotó: Csortos Szabolcs
Nemzetgazdasági érdekből bizonyos vállalatoknak megengedné a kormány, hogy a végletekig kizsigereljék a dolgozókat
A kormány a friss, 247 oldalas salátatörvényben rejtette el a rabszolgatörvény első változatánál is brutálisabb rabszolgatörvény 2.0-t. Miniszteri jóváhagyással, egyoldalúan elrendelve, évekre gyakorlatilag egy cég rabszolgájává teszik az embereket — hívta fel a figyelmet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán. A törvénytervezet szerint "a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek."  A szokásos, mindenhol megjelenő gumifogalom került tehát ismét elő, a "nemzetgazdasági érdek", és a mindenütt alkalmazott egyszemélyi döntéshozatal - fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint ezentúl Palkovics László innovációs miniszter egyszemélyben dönthet arról, hogy egy munkáltató egyoldalúan alkalmazzon 24 havi munkaidőkeretet. Ez a képviselő szerint a kizsákmányolás minősített esete, mert több hetes, megállás nélküli munkavégzést, ki nem fizetett túlórákat jelent, továbbá visszafizetési kötelezettséget a le nem dolgozott órákra a keret lejárta előtti felmondás esetén.  A kormány nem először próbálkozik a munkaidőkeret egyoldalú meghosszabbításával: 2018 végén az évi 400 órás túlóráztatásról és a három évre elnyújtható munkaidőkeretről szóló, rabszolgatörvényként elhíresült, sorozatos tiltakozó akciókat kiváltó javaslat csapta ki a biztosítékot a szakszervezeteknél. A tiltakozó akciók hatására végül a 400 órányi túlmunkát (meglehetősen álságos módon) dolgozói beleegyezéshez, a három éves munkaidőkeretet kollektív szerződéshez kötötték. 
Kordás László
Fotó: Népszava
A járványra hivatkozva a kormány nemrég egy rendelettel módosította a Munka törvénykönyvét, amely lehetővé tette, hogy a munkáltatók egyoldalúan akár 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el. Szél Bernadett ezt nevezi rabszolgatörvény 2.0-nak, amiről „most kiderült, hogy velünk marad”. Ráadásul, ahol ezt már elrendelték, ott ezen a veszélyhelyzet vége nem változtat, azaz a munkaidőkeret annak lejártáig, feltételezhetően két évig, érvényben marad. Az egyedi döntéssel engedélyezhető emelt munkaidőkeret egy jogi nonszensz, mert egy miniszteri rendelettel nem lehet törvényeket felülírni – reagált megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte ezzel a rendelkezéssel a szakszervezeti jogokat akarják tovább csorbítani, a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint ugyanis kollektív szerződés nélkül csak fél éves munkaidőkeretet lehet elrendelni. Kollektív szerződéssel pedig ez ugyan akár 36 hónapra is elnyújtható, de erről a helyi szakszervezettel meg kell állapodni. A szakszervezeti vezető szerint ez egy olyan gumiszabály, amely a nemzetgazdasági érdekre hivatkozva már egy új gyártósor telepítése és néhány új dolgozó felvétele esetén is szabad kezet adna a munkavállalók kizsigerelésére. A kétéves munkaidőkerettel ugyanis az a probléma, hogy csak két év után kell elszámolni a dolgozókkal, azaz addig nem kell kifizetni például a túlórák után járó díjazást sem. Kordás László azt mondja: teljesen értetlenül állnak a javaslat előtt, hiszen arról előzetesen nem egyeztetek velük, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán sem esett szó róla, pedig a munkavállalói és a munkaadói szervezetek részvételével működő testület hetente ülésezik. Leszögezte: a javaslat ellen tiltakozni fognak.
Szerző
Frissítve: 2020.05.28. 14:01

Befagyasztja a béreket a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.05.28. 12:20

Fotó: Shutterstock
Lassult a bérnövekedés üteme márciusban februárhoz képest, és 2,5 százalékkal kevesebben is dolgoznak
Átlépte a 400 ezer forintot is a bruttó átlagkereset márciusban a KSH szerint: a bruttó 400 400 forintos átlagfizetés 266 300 forintos nettó átlagkeresetet jelent. Ez tavalyhoz képest 9 százalékos növekedés. A koronavírus gazdasági hatása még kevéssé érződik az adatokban, hiszen a vizsgált időszakot a járvány következményei még nem annyira érintették – jegyzik meg a statisztikusok. A KSH adatai azonban most még a szokásosnál is kevésbé mutatnak reális képet arról, miből élnek a dolgozók. A hivatal ugyanis csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetéről közöl adatokat, róluk is csak akkor, ha legalább öt fős cégnél dolgoznak. Márpedig a koronavírus-járvány miatt már a kezdeti időszakban is számos munkavállalót küldtek el  fizetés nélküli szabadságra, vagy csökkentették a munkaidejét és azzal együtt a fizetését is. Ezt a hivatalos statisztika azonban nem mutatja. A bérnövekedés üteme így is stagnál január óta, legutóbb pedig 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A versenyszférában márciusban mérséklődött is a bérnövekedés üteme februárhoz képest, emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában. A várakozásokkal ellentétben tehát az elbocsátások nem tudták érdemben kozmetikázni a bérnövekedési statisztikákat – fogalmazott az elemző, aki szerint ennek egyik oka, hogy szinte minden ágazatot érintett a leépítés. A legnagyobb vesztes ugyanakkor egyértelműen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. Emellett a szociális ellátás esetében is rendkívül erős létszámcsökkenés látható. A költségvetési szférában viszont összességében nem volt érdemi létszámváltozás az előző hónapokhoz képest. Itt a februári 7,1 százalék után márciusban 8,7 százalékos bérnövekedést mutatott ki a KSH, ami mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg. Virovácz Péter szerint a jelenlegi adatok fényében úgy tűnik: az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt csökkentett munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában.  Ők pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a tavalyi több mint 11 százalékos béremelkedéshez képest kevésbé lesz tempós az idén a bérdinamika. A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt – az utóbbi évekkel ellentétben – a cégeken nem lesz kényszer, hogy emeljék béreket – tette hozzá. Ez alapján az idei év egészében 5 százalék körüli reálbéremelkedés várható.    
Szerző

Lemondott az MNB alelnöke

Publikálás dátuma
2020.05.28. 12:04

Fotó: Népszava
Váratlanul lemondott az MNB monetáris politikájáért felelős alelnöke Nagy Márton – olvasható a jegybank mismásolós közleményéből.
  „A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke Nagy Márton - más fontos vezetői megbízatása miatt - a mai napon lemondott alelnöki tisztségéről” – olvasható a MNB honlapjára kirakott közleményben. Nagy Márton. Az alelnök 2002 óta dolgozott a jegybankban végigjárva a ranglétrát került az alelnöki székébe en, ahol az MNB monetáris politikájáért volt felelős. Ebben a pozícióban jóval gyakrabban nyilatkozott és képviselete konferenciákon szakmai fórumokon az MN, mint maga az elnök Matolcsy György. Bár a közlemény szerint „ más fontos vezetői megbízatása miatt” mondott le Nagy a piacokat meglepte a hír. Az MNB közleményéből annyi derül ki, hogy Matolcsy György felkérte Virág Barnabást, a monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatót, hogy átmeneti jelleggel vegye át a monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnökség irányítását. A Növekedési Hitelprogram Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram vezetését Patai Mihály, a nemzetközi kapcsolatokért, készpénz-logisztikáért, pénzügyi infrastruktúrákért és digitalizációért felelős alelnök veszi át. 
Szerző