Fél évvel kitolják a műanyagtilalmat

Publikálás dátuma
2020.05.28. 14:07

Fotó: CLAUDIO REYES / AFP
Az Orbán-kabinet - kínos közjátékok után - a jelek szerint rászánja magát, hogy az EU által engedélyezett legkésőbbi időpontban, jövő év júliusában betiltsa az egyszer használatos műanyagokat, beleértve a vékony zacskókat is.
A kormány jövő év júliusától tiltja be az egyszer használatos műanyagokat - jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. A kancelláriaminiszter emlékeztetett a fura előzményekre. Eszerint, míg két hete a kormány - az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábbi bejelentéseinek megfelelően - jövő év januári bevezetést lehetővé tévő törvénytervezetet nyújtott be, addig a múlt héten egy mondatos levélben visszavonták a javaslatot. Míg Gulyás Gergely két hete a kormányinfón lapunk kérdésére még arra helyezte a hangsúlyt, hogy a tilalom uniós kötelezettség, múlt heti bevezetőjében már úgy indokolta a visszavonást, hogy a tilalom jelentősen visszavetné bizonyos gyártók versenyképességét és elbocsátásokhoz vezetne. Most voltaképp folytatódnak a bohózatba illő fordulatok, amit Gulyás Gergely úgy vezetett fel, hogy a műanyagügy már-már a kormányinfó állandó rovata. A kancelláriaminiszter szavai szerint Palkovics László szakminiszter egy hét alatt "bravúrosan" lefolytatta az egyeztetéseket az érintett 24 legfontosabb társasággal. Gulyás Gergely arra is utalt, hogy egyeztettek az érintett térségek parlamenti képviselőivel. Közöttük név szerint említette a fideszes Font Sándort, mondván, az ő választókerületében - Soltvadkerten és környékén - működik a kárt szenvedő vállalkozások 70 százaléka. Az érintett társaságok a kancelláriaminiszter szavai szerint tízmilliárd forint támogatást kapnak munkahelyeik megtartására és versenyképességük javítására. Miközben tehát az egyeztetések nyomán a kormány a tilalmat az EU által engedélyezett legkésőbbi időpontig, jövő év júliusáig tolja ki, a műanyag zacskók terén változatlanul az uniós előírásnál szigorúbb szabályozást terveznek.    A kormány körülbelül három hete fogadta el azt a kormányrendelet-tervezetet, ami nevesíti a betiltandó termékeket. Ezen a "könnyű műanyag hordtasaknak" elkeresztelt vékony műanyag zacskókon kívül felsorolták az összes műanyag pohár - EU-s tilalomnál szintén szigorúbb - betiltását is. A műanyag poharakról ugyanakkor Gulyás Gergely a kormányinfón nem tett említést. A műanyagtilalommal kapcsolatos fordulatok a fideszes elképzeléseket megelőző egyeztetések mélyreható gondjaira utalnak. Ismereteink szerint a - lapunknak nem nyilatkozó - szaktárca az évek óta ismert uniós terv kapcsán számos egyeztetést folytatott le az érdekeltekkel. Bár a kormány két éve még - szokatlanul látványosan - lesöpörte az ITM akkori szigorító javaslatát, most a kabinet is elfogadta a vonatkozó rendelet- és törvénytervezetet és csak ezután léphetett közbe - a parlamenti vitát kikerülve - a Font Sándor fémjelezte frakciólobbi. Ráadásul sikeresen, miközben a törvények benyújtás utáni gyors visszavonását Gulyás Gergely - látványosan feszengve - maga is ritkának nevezte.

Betiltandó egyszer használatos műanyagtermékek

Fültisztító pálcika Evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika) Tányér Szívószál Italkeverő pálcika Léggömbökhöz rögzített pálca és rögzítő (kivéve az ipari alkalmazásokat) Expandált polisztirolból készült - ételtároló edény - italtároló, valamint a kupakja és a fedele - italtartó pohár, valamint a teteje és a fedele Egyéb egyszer használatos műanyag italtartó pohár, valamint a teteje és a fedele Könnyű műanyag hordtasak Forrás: ec.europa.eu 

Szerző
Frissítve: 2020.05.28. 20:20

Hiába lesz vége a veszélyhelyzetnek, a rabszolgatörvény 2.0 tovább él

Publikálás dátuma
2020.05.28. 13:55

Fotó: Csortos Szabolcs
Nemzetgazdasági érdekből bizonyos vállalatoknak megengedné a kormány, hogy a végletekig kizsigereljék a dolgozókat
A kormány a friss, 247 oldalas salátatörvényben rejtette el a rabszolgatörvény első változatánál is brutálisabb rabszolgatörvény 2.0-t. Miniszteri jóváhagyással, egyoldalúan elrendelve, évekre gyakorlatilag egy cég rabszolgájává teszik az embereket — hívta fel a figyelmet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán. A törvénytervezet szerint "a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek."  A szokásos, mindenhol megjelenő gumifogalom került tehát ismét elő, a "nemzetgazdasági érdek", és a mindenütt alkalmazott egyszemélyi döntéshozatal - fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint ezentúl Palkovics László innovációs miniszter egyszemélyben dönthet arról, hogy egy munkáltató egyoldalúan alkalmazzon 24 havi munkaidőkeretet. Ez a képviselő szerint a kizsákmányolás minősített esete, mert több hetes, megállás nélküli munkavégzést, ki nem fizetett túlórákat jelent, továbbá visszafizetési kötelezettséget a le nem dolgozott órákra a keret lejárta előtti felmondás esetén.  A kormány nem először próbálkozik a munkaidőkeret egyoldalú meghosszabbításával: 2018 végén az évi 400 órás túlóráztatásról és a három évre elnyújtható munkaidőkeretről szóló, rabszolgatörvényként elhíresült, sorozatos tiltakozó akciókat kiváltó javaslat csapta ki a biztosítékot a szakszervezeteknél. A tiltakozó akciók hatására végül a 400 órányi túlmunkát (meglehetősen álságos módon) dolgozói beleegyezéshez, a három éves munkaidőkeretet kollektív szerződéshez kötötték. 
Kordás László
Fotó: Népszava
A járványra hivatkozva a kormány nemrég egy rendelettel módosította a Munka törvénykönyvét, amely lehetővé tette, hogy a munkáltatók egyoldalúan akár 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el. Szél Bernadett ezt nevezi rabszolgatörvény 2.0-nak, amiről „most kiderült, hogy velünk marad”. Ráadásul, ahol ezt már elrendelték, ott ezen a veszélyhelyzet vége nem változtat, azaz a munkaidőkeret annak lejártáig, feltételezhetően két évig, érvényben marad. Az egyedi döntéssel engedélyezhető emelt munkaidőkeret egy jogi nonszensz, mert egy miniszteri rendelettel nem lehet törvényeket felülírni – reagált megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte ezzel a rendelkezéssel a szakszervezeti jogokat akarják tovább csorbítani, a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint ugyanis kollektív szerződés nélkül csak fél éves munkaidőkeretet lehet elrendelni. Kollektív szerződéssel pedig ez ugyan akár 36 hónapra is elnyújtható, de erről a helyi szakszervezettel meg kell állapodni. A szakszervezeti vezető szerint ez egy olyan gumiszabály, amely a nemzetgazdasági érdekre hivatkozva már egy új gyártósor telepítése és néhány új dolgozó felvétele esetén is szabad kezet adna a munkavállalók kizsigerelésére. A kétéves munkaidőkerettel ugyanis az a probléma, hogy csak két év után kell elszámolni a dolgozókkal, azaz addig nem kell kifizetni például a túlórák után járó díjazást sem. Kordás László azt mondja: teljesen értetlenül állnak a javaslat előtt, hiszen arról előzetesen nem egyeztetek velük, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán sem esett szó róla, pedig a munkavállalói és a munkaadói szervezetek részvételével működő testület hetente ülésezik. Leszögezte: a javaslat ellen tiltakozni fognak.
Szerző
Frissítve: 2020.05.28. 14:01

Befagyasztja a béreket a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.05.28. 12:20

Fotó: Shutterstock
Lassult a bérnövekedés üteme márciusban februárhoz képest, és 2,5 százalékkal kevesebben is dolgoznak
Átlépte a 400 ezer forintot is a bruttó átlagkereset márciusban a KSH szerint: a bruttó 400 400 forintos átlagfizetés 266 300 forintos nettó átlagkeresetet jelent. Ez tavalyhoz képest 9 százalékos növekedés. A koronavírus gazdasági hatása még kevéssé érződik az adatokban, hiszen a vizsgált időszakot a járvány következményei még nem annyira érintették – jegyzik meg a statisztikusok. A KSH adatai azonban most még a szokásosnál is kevésbé mutatnak reális képet arról, miből élnek a dolgozók. A hivatal ugyanis csak a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetéről közöl adatokat, róluk is csak akkor, ha legalább öt fős cégnél dolgoznak. Márpedig a koronavírus-járvány miatt már a kezdeti időszakban is számos munkavállalót küldtek el  fizetés nélküli szabadságra, vagy csökkentették a munkaidejét és azzal együtt a fizetését is. Ezt a hivatalos statisztika azonban nem mutatja. A bérnövekedés üteme így is stagnál január óta, legutóbb pedig 2016-ban volt arra példa, hogy három egymást követő hónapban is egyszámjegyű maradjon a keresetbővülés – mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A versenyszférában márciusban mérséklődött is a bérnövekedés üteme februárhoz képest, emellett jelentős, közel 2,5 százalékos csökkenést mért a KSH az alkalmazásban állók létszámában. A várakozásokkal ellentétben tehát az elbocsátások nem tudták érdemben kozmetikázni a bérnövekedési statisztikákat – fogalmazott az elemző, aki szerint ennek egyik oka, hogy szinte minden ágazatot érintett a leépítés. A legnagyobb vesztes ugyanakkor egyértelműen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. Emellett a szociális ellátás esetében is rendkívül erős létszámcsökkenés látható. A költségvetési szférában viszont összességében nem volt érdemi létszámváltozás az előző hónapokhoz képest. Itt a februári 7,1 százalék után márciusban 8,7 százalékos bérnövekedést mutatott ki a KSH, ami mögött elsősorban a közigazgatásban dolgozók béremelése húzódhat meg. Virovácz Péter szerint a jelenlegi adatok fényében úgy tűnik: az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt csökkentett munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában.  Ők pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a tavalyi több mint 11 százalékos béremelkedéshez képest kevésbé lesz tempós az idén a bérdinamika. A koronavírus-járvány miatt megugrik a munkanélküliség, emiatt – az utóbbi évekkel ellentétben – a cégeken nem lesz kényszer, hogy emeljék béreket – tette hozzá. Ez alapján az idei év egészében 5 százalék körüli reálbéremelkedés várható.    
Szerző