Újabb pénzeső jöhet az EU-tól

Publikálás dátuma
2020.05.29. 06:00

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Magyarország legalább 15 milliárd eurót költhetne el 2024-ig az Unió gazdaságösztönző alapjából.
Az Európai Bizottság hétszázötven milliárd euróval fejelné meg az EU jövőre kezdődő hosszútávú költségvetését a koronavírus járvány hatásainak gyors enyhítése és a gazdaság mielőbbi talpra állítása érdekében. A 2024 végéig felhasználható európai helyreállítási alapból Magyarország mindent összevéve legalább 15 milliárd euróval részesedne, amiből csaknem 7 milliárd eurót tennének ki a kedvezményes kamatozású kölcsönök. A felhasználható forrás ennél több is lehet, ha hozzáadódnak a ma még nem számszerűsíthető egyéb pénzügyi támogatások. Az uniós testület jövő januártól kötvénykibocsátással hozná létre a 750 milliárdos alapot, amelynek több mint a kétharmadát — 560 milliárdot — szétosztaná a tagállamok között vissza nem térítendő támogatások (310 milliárd) és kölcsönök (250 milliárd) formájában. A pénz tetemes részét azok vihetnék el, akiket a legjobban sújtott a járvány. 
A forrásokra minden ország beruházási és reformtervvel pályázhatna, amelynek a kárenyhítés szándéka mellett, összhangban kell állnia az EU zöld és digitális átállásra vonatkozó céljaival, valamint az gazdaság- és társadalompolitikájukról készült éves brüsszeli ajánlásokkal. A nemzeti tervet az Európai Bizottság hagyná jóvá, de a tagállamok is beleszólhatnának a döntésébe. A pénzt részletekben folyósítanák, folyamatosan ellenőrizve az egyeztetett célok végrehajtását. A jogosultság mértékének kiszámításakor elsősorban a népességszámot, az egy főre jutó GDP mértékét és a munkanélküliségi rátát vennék figyelembe. A támogatáson felül hitelhez is juthatnának a kérelmező országok, ennek maximális összege nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4,7 százalékát. Az Európai Bizottság kalkulációi szerint Magyarországnak az 560 milliárdos forrásból legfeljebb 13 milliárd euró járna: 6,136 milliárd támogatás és 6,968 milliárd kölcsön. Ezen felül Magyarország nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna. A program legnagyobb nyertese Olaszország (154 milliárd), Spanyolország (124 milliárd) és Lengyelország (52 milliárd) lenne. A fennmaradó 190 milliárdot a magánberuházásokat ösztönző és a vállalatok fizetőképességének megőrzését segítő pénzügyi eszközökre, megemelt kohéziós és vidékfejlesztési támogatásra, válságkezelésre, egészségügyi és kutatási programokra költené a brüsszeli testület. Néhány plusz forrás már idén elérhetővé válna a 2020-as költségvetés összegének megemelésével. Ezek közül három alapból érkezhet olyan plusz támogatás, amelynek a tagállamonként lehívható összege nagyjából megbecsülhető. Ilyen a megemelt kohéziós és zöld átállási alap, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap. Becslések szerint Magyarország - a 13 milliárd eurón felül - nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna, amiből 430 millió jutna a zéró károsanyag-kibocsátást célzó programokra. A sürgős válságkezelésre szolgáló és 2022-ig rendelkezésre álló plusz kohéziós források már ebben az évben megpályázhatók lennének, ráadásul a projektek költségének száz százalékát az EU állná. A gazdaság élénkítésére és tűrőképességének javítására bevetendő egyéb pénzügyi támogatási formákból szintén részesülhet Magyarország, ám a segítség mértékét itt nem lehet számszerűsíteni. A 750 milliárdos közös adósságkibocsátásért a tagállamok vállalnának kezességet az egy főre jutó bruttó hazai termékük (GDP) arányában. Brüsszel javaslata szerint azonban a hiteleket nem a nemzeti kasszákból, hanem az EU-ban beszedett környezetvédelmi vagy vállalati adókból fizetnék vissza 2028-tól kezdődően, feltéve, hogy a huszonhetek addig meg tudnak állapodni közös új bevételi forrásokról. Ha a kormányoknak kéne kiegyenlíteniük a számlát, akkor Magyarország nagyjából egy 7,5 milliárd eurós számlát kéne állnia. Az EU 2021-27 közötti költségvetését a tagállamoknak egyhangúan kell elfogadniuk, majd jóváhagyásra az Európai Parlament elé terjeszteniük. A közös adósságvállalás miatt a nemzeti törvényhozások ratifikációjára is szükség lehet. A bizottsági javaslatokról a tagállami vezetők várhatóan személyesen fognak egyeztetni Brüsszelben június 19-én.

Deutsch Tamás: Ez a mentőcsomag „nem reménytelen”

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő korábban a köztévének azt mondta, a mentőcsomag "nem reménytelen". - A miniszterelnöknek nagyon komoly és kemény tárgyalásokat kell majd lefolytatnia, hogy javuljanak Magyarország pozíciói, (...) és természetesen nekünk is az Európai Parlamentben - mondta. A javaslat elfogadásához ugyanis az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van. K. A.

Áder János aláírta a törvényt, ami megszünteti a nem- és névváltoztatás lehetőségét

Publikálás dátuma
2020.05.28. 22:32
Képünk illusztráció
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP
Civil jogvédők az Alkotmánybíróságtól kérik a jogszabály megsemmisítését.
Aláírta Áder János köztársasági elnök a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényt, annak ellenére, hogy az sérti a transzneműek és interszex emberek alkotmányos alapjogait - közölték civil jogvédők szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben. A Háttér Társaság, a Magyar LMBT Szövetség, a Budapest Pride és Prizma Közösség álláspontja szerint Áder János köztársasági elnökként elhíresült arról, hogy az alkotmányosság fenntartása helyett hajlamos a Fidesz–KDNP-s többség által megszavazott törvények aláírására, hiába tiltakozik az ellenzék, hiába tüntetnek az állampolgárok, illetve szólalnak fel hazai és nemzetközi szervek. 
„A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi (2001-es, 2005-ös, 2007-es, és 2018-as) döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog”

- hívták fel a figyelmet.

Hozzátették, hogy a törvény nyíltan szembemegy az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes joggyakorlatával is. Emlékeztettek arra, hogy március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt a 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazza, amely adat nem változtatható meg. Május 18-án a parlament 133 igen, 57 nem és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. Számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet tiltakozott a módosítás ellen. Emellett az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását. A civilek közleményükben felszólították Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény megsemmisítését. A Transvanilla Transznemű Egyesület eközben arra hívta fel a figyelmet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében, hogy az Alkotmánybíróság maradt az utolsó hazai fórum, „ami a kormány ámokfutását megállíthatja”. 
Az egyesület ezért két érintett transz ember képviseletében a hatályba lépés napján alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, és kéri a törvény Alaptörvény ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

A Transvanilla képviseletében egyébként 23 egyedi kérelmező ügyét már vizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálja. Korábban mindkét szerv, az Ab és az EJEB is kimondta döntéseiben, hogy a nem és névváltoztatás joga (nem jogi elismerése) az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog.
A Transvanilla jelezte azt is, hogy folytatja a nem- és névváltoztatás lehetőségének megnyitásáért folytatott kampányát. Ennek keretében jogi képviseletet nyújt minden olyan transz és interszex ember számára, aki a törvény hatályba lépését követően szeretné elindítani a nem és névváltoztatásának folyamatát. Mivel erre Magyarországon mától nincs lehetőség, a leendő kérelmezők ügyeit is az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik. Petíciójukat több mint 26 ezren írták alá, amelyben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét kérték, hogy ítélje el a magyar kormány lépését, és vessen be minden rendelkezésére álló eszközt annak érdekében, hogy a magyar transz és interszex emberek alapvető jogai ne sérüljenek.
Szerző
Frissítve: 2020.05.28. 22:36
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Több százan emlékeztek a Deák téri késelés áldozataira - képgaléria

A „Deák téri lincselés” áldozatainak emlékére hirdetett felvonulást és „kegyeleti megemlékezést” Toroczkai László pártja, a Mi Hazánk Mozgalom. A két halálra késelt fiatal egyike Újpest-szurkoló volt: a demonstráció szervezésében szurkolói csoportok is részt vettek. Amíg pártrendezvényen, az ORÖ székháznál alig 200-an voltak, a késelés helyszínén már százak gyújtottak mécsest. Fotók: Erdős Dénes

Szerző

Megosztás