Az Európai Bizottság hétszázötven milliárd euróval fejelné meg az EU jövőre kezdődő hosszútávú költségvetését a koronavírus járvány hatásainak gyors enyhítése és a gazdaság mielőbbi talpra állítása érdekében. A 2024 végéig felhasználható európai helyreállítási alapból Magyarország mindent összevéve legalább 15 milliárd euróval részesedne, amiből csaknem 7 milliárd eurót tennének ki a kedvezményes kamatozású kölcsönök. A felhasználható forrás ennél több is lehet, ha hozzáadódnak a ma még nem számszerűsíthető egyéb pénzügyi támogatások.
Az uniós testület jövő januártól kötvénykibocsátással hozná létre a 750 milliárdos alapot, amelynek több mint a kétharmadát — 560 milliárdot — szétosztaná a tagállamok között vissza nem térítendő támogatások (310 milliárd) és kölcsönök (250 milliárd) formájában. A pénz tetemes részét azok vihetnék el, akiket a legjobban sújtott a járvány.
A forrásokra minden ország beruházási és reformtervvel pályázhatna, amelynek a kárenyhítés szándéka mellett, összhangban kell állnia az EU zöld és digitális átállásra vonatkozó céljaival, valamint az gazdaság- és társadalompolitikájukról készült éves brüsszeli ajánlásokkal. A nemzeti tervet az Európai Bizottság hagyná jóvá, de a tagállamok is beleszólhatnának a döntésébe. A pénzt részletekben folyósítanák, folyamatosan ellenőrizve az egyeztetett célok végrehajtását.
A jogosultság mértékének kiszámításakor elsősorban a népességszámot, az egy főre jutó GDP mértékét és a munkanélküliségi rátát vennék figyelembe. A támogatáson felül hitelhez is juthatnának a kérelmező országok, ennek maximális összege nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 4,7 százalékát.
Az Európai Bizottság kalkulációi szerint Magyarországnak az 560 milliárdos forrásból legfeljebb 13 milliárd euró járna: 6,136 milliárd támogatás és 6,968 milliárd kölcsön. Ezen felül Magyarország nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna. A program legnagyobb nyertese Olaszország (154 milliárd), Spanyolország (124 milliárd) és Lengyelország (52 milliárd) lenne.
A fennmaradó 190 milliárdot a magánberuházásokat ösztönző és a vállalatok fizetőképességének megőrzését segítő pénzügyi eszközökre, megemelt kohéziós és vidékfejlesztési támogatásra, válságkezelésre, egészségügyi és kutatási programokra költené a brüsszeli testület. Néhány plusz forrás már idén elérhetővé válna a 2020-as költségvetés összegének megemelésével.
Ezek közül három alapból érkezhet olyan plusz támogatás, amelynek a tagállamonként lehívható összege nagyjából megbecsülhető. Ilyen a megemelt kohéziós és zöld átállási alap, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési alap. Becslések szerint Magyarország - a 13 milliárd eurón felül - nagyjából plusz 2 milliárd euróra számíthatna, amiből 430 millió jutna a zéró károsanyag-kibocsátást célzó programokra. A sürgős válságkezelésre szolgáló és 2022-ig rendelkezésre álló plusz kohéziós források már ebben az évben megpályázhatók lennének, ráadásul a projektek költségének száz százalékát az EU állná. A gazdaság élénkítésére és tűrőképességének javítására bevetendő egyéb pénzügyi támogatási formákból szintén részesülhet Magyarország, ám a segítség mértékét itt nem lehet számszerűsíteni.
A 750 milliárdos közös adósságkibocsátásért a tagállamok vállalnának kezességet az egy főre jutó bruttó hazai termékük (GDP) arányában. Brüsszel javaslata szerint azonban a hiteleket nem a nemzeti kasszákból, hanem az EU-ban beszedett környezetvédelmi vagy vállalati adókból fizetnék vissza 2028-tól kezdődően, feltéve, hogy a huszonhetek addig meg tudnak állapodni közös új bevételi forrásokról. Ha a kormányoknak kéne kiegyenlíteniük a számlát, akkor Magyarország nagyjából egy 7,5 milliárd eurós számlát kéne állnia.
Az EU 2021-27 közötti költségvetését a tagállamoknak egyhangúan kell elfogadniuk, majd jóváhagyásra az Európai Parlament elé terjeszteniük. A közös adósságvállalás miatt a nemzeti törvényhozások ratifikációjára is szükség lehet. A bizottsági javaslatokról a tagállami vezetők várhatóan személyesen fognak egyeztetni Brüsszelben június 19-én.
