Bár egy áprilisi kormányzati háttéranyag még egymillió munkahely megmentésével számolt a magyarosított Kurzarbeit program kapcsán, a legfrissebb statisztikák alapján a cégek eddig csupán tizedennyi dolgozó után kértek támogatást. A kezdeti, meglehetősen abszurd feltételeken – például, hogy home office-ra nem járt volna bérkiegészítés – pár napon belül ugyan változtatott a kormány, ám a cégek, úgy tűnik, továbbra sem tolonganak a támogatásért.
Péntekig ugyanis összesen 10 500 vállalkozás adott be pályázatot mintegy 137 ezer dolgozó bérkiegészítésére – derült ki Bodó Sándor beszámolójából. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján úgy fogalmazott: 137 ezer dolgozónak sikerült megmenteni a munkahelyét. Majd rögtön ezután azt is elmondta: a beadott pályázatok közül eddig mindössze 90 ezer dolgozó esetében született pozitív döntés. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kutatásfejlesztés területén 750 cég kért 12 ezer dolgozó után bérkiegészítést.
A visszafogott érdeklődés is oka lehet annak, hogy a kormány ismét változtat a feltételeken: augusztus 31-ig meghosszabbítják a részmunkaidőben dolgozók állami bérkiegészítésének pályázati határidejét. A továbbiakban pedig lehetőség lesz arra is, hogy a dolgozók különböző csoportjaira a cégek eltérő időpontban adjanak be bértámogatási kérelmet. Azaz innentől nem lesz kizáró ok, ha néhány munkavállaló után már kértek bértámogatást, és most továbbiak számára is igényelnék a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékának megfelelő kiegészítést.
A nemrég indult munkahelyteremtő program iránt már nagyobbnak tűnik az érdeklődés: pár nap alatt már 4 milliárd forintra pályáztak a cégek. Ez a program új dolgozók felvételéhez nyújt támogatást a cégeknek: ha egy regisztrált álláskeresőt alkalmaznak, akkor az állam bruttó 200 ezer, nettó 112 ezer forint erejéig hat hónapra átvállalja a bérek fizetését. Ezután további három hónapig foglalkoztatni kell az adott dolgozót.
A cégek eddig 3200 dolgozó után kértek ilyen támogatást, a pályázók 98 százaléka a mikro és kisvállalkozások közül került ki, főként a szálláshely, vendéglátás, kereskedelem, építőipar ágazatokból. A legtöbben Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megyéből pályáztak.
