„Az angolna születése pedig így történik: az Atlanti-óceán északnyugati részén jönnek világra, az úgynevezett Sargasso-tengerben, amelynél találóbb helyzet elképzelni is nehéz az angolnák létrejöttéhez. A Sargasso-tenger ugyanis nem egy jól meghatározott víztömeg, inkább egy tenger a tengerben.” E sorokkal kezdődik Patrik Svensson esszéregénye, amely elsőre elidegenítőnek tűnő témája ellenére, vagy épp azért, egészen rendhagyó olvasmány. A Tenger a tengerben. A Sargasso-titok című könyv olvasásakor egy apa-fiú kapcsolat tanúi leszünk, miközben az ismerősünkké fogadunk egy nyálkás, tekergőző tengeri lényt. A tudomány évszázadain, tévedések és felfedezések során át kalandozunk az elbeszélővel, akinek az angolnákhoz fűződő viszonya korántsem nevezhető szokványosnak.
A hal, amely már Arisztotelészt és Freudot is foglalkoztatta, létezésével kérdőjelként ágaskodik a természettudományos tények sorában. Élete nagy részét a várakozás és az utazás hatja át: az európai angolna (Anguilla anguilla) a Golf-, az Észak-atlanti-, a Kanári-, és az Egyenlítői-áramlat által közrefogott ötmillió négyzetkilométeres, meleg víztömegben jön világra, majd kikelését követően több ezer kilométert tesz meg az európai partoknál kiválasztott lakhelyéig. Tizenöt és harmincéves kora közt azonban úgy dönt, ideje szaporodnia, és ismét hosszú útra vállalkozik, vissza a Sargasso-tengerbe, ahol az ikrák megtermékenyülnek, majd az állat elpusztul. A tudomány jelen állása szerint így telik az angolna élete, ám máig nem sikerült válaszokat találni egyes kérdésekre: miért épp az óceán e pontján születik; mi értelme a sok utazásnak; mi történik a megtermékenyítés után. A hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbólumaként ismert élőlény újra és újra csapdába csalja az embereket, s a faj azzal fenyeget, hogy a rejtélyek megfejtése előtt kihal.
A svéd szerző alapos és szórakoztató módon járja körbe a témát: kulturális, társadalmi, fogyasztási, környezetvédelmi szempontokat egyaránt megismerünk, és a családi, nemzeti tradíciók erejével is szembesülünk. Az írás – a napjainkban elterjedt, szemlélődésre, befelé figyelésre, tudatos lassulásra utaló kifejezéssel élve – igazi slow élményt kínál. Az ismeretterjesztés finoman fonódik össze az elbeszélő személyes történetének sodrásával: ha egyszer beszippant, Patrik Svensson könyvét nehéz letenni.
Infó: Patrik Svensson: Tenger a tengerben. A Sargasso-titok, Athenaeum Kiadó, 2019. Fordította: Papolczy Péter
