Az első negyedévben még 2,2 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanis a koronavírus járvány csak márciusban bontakozott ki – derült ki a KSH számaiból. Az elemzők szerint a durva gazdasági visszaesés áprilisra és kisebb mértékben májusra esik, ezért a második negyedéves növekedési számokban várnak nagy visszaesést. Éves szinten 3-7 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Nehéz ennél pontosabb becslést adni, de meg lennék lepve hat öt százaléknál kisebb lenne az idei visszaesés - tette hozzá. Más elemzők nem ilyen pesszimisták, de a többség 3-5 százalék közé teszi az idei várható GDP-csökkenést.
Vértes szerint éppen ezért lenne fontos, hogy a magyar kormány minél nagyobb részt hívjon le az Európai Unió mentőcsomagjából. Egyrészt a kabinet nagyon keveset költött gazdaságmentésre, csak a költségvetés egyik oldaláról a másikra csoportosított át pénzeket, ami ettől nem lett több. Ha kaphatunk pénzt a közös európai mentőcsomagból meg kell köszönni, használni kell, de sokkal hatékonyabban, mint tettük eddig az uniós pénzekkel. Olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek hosszú távon alapozzák meg a növekedést, például az egészségügy és az oktatás reformjára és nem Mészáros Lőrinc cégeinek finanszírozásra – mondta Vértes András.
Orbán Viktornak ezzel szemben nem tetszik, hogy az Európai Bizottság a tagállamok közös kötelezettségválásával 750 milliárd euró értékben legfeljebb 30 éves futamidőre kötvényt bocsátana ki – derült ki a miniszterelnök pénteki rádiószózatából. A kötvényből befolyó pénzt támogatások és hitelek formájában Brüsszel gazdaságösztönzésre használná a tagállamok között, a kvótákat pedig úgy állapítanák meg, hogy a koronavírus-válsággal jobban sújtott országok többet, míg a szerencsésebbek – mint például Magyarország, relatíve kevesebbet kapnak. Ez a viszonylag alacsony összeg is azonban Magyarország esetében 13 milliárd eurós hitelt és támogatást jelent közel fele-fele arányban, ami a GDP 9 százaléka.
A kormányfőnek természetesen nem a támogatással, hanem a hitellel van gondja: szerinte a 750 milliárdot nem munkával "hoznák létre", hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát a tagállamok. Úgy értékelte hogy ez valójában az "Európa-kötvény" konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még "az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük". Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de "berzenkedik" ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni.
Orbán szerint a 30 éves Európa-kötvény eladósítja a jövőt, igaz arról mélyen hallgat miniszterelnök, hogy eközben Magyarország jelenleg is bocsát ki 2041-ben lejáró forintkötvényeket, ezek szerint emögött van „munkafedezet”, és a 21 éves futamidő már nem zálogosítja el a jövő generációt. Biztos, ami biztos a miniszterelnök a témában nemzeti konzultációt hirdetett. Orbán szerint az Európa-körvényben az is „abszurd és perverz”, hogy a relatíve többet kapnak azon fejlett államok (Olaszország, Spanyolország), amelyeket jobban sújtott a járvány és jóval nagyobbak a gazdasági káraik. Orbán szerint azért perverz ez az elosztás, mert "több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek". Vértes András szerint a jelen helyzetben igenis szolidárisnak kell lenni Olaszországgal, Spanyolországgal még akkor is ha kétségtelenül fejlettebbek nálunk. Ha így reagálnánk, a kormány okos politikát folyatna, és sokkal többet kapnánk mi magyarok is vissza az uniós szolidaritásból – tette hozzá a gazdaságkutató.
