Ezután jön a feketeleves

Publikálás dátuma
2020.05.29. 18:37

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A második negyedévben durva gazdasági visszaesés jöhet, szükség lesz minden bevonható forrásra. Orbán szerint eladósítana minket az EU.
Az első negyedévben még 2,2 százalékkal nőtt a gazdaság, ugyanis a koronavírus járvány csak márciusban bontakozott ki – derült ki a KSH számaiból. Az elemzők szerint a durva gazdasági visszaesés áprilisra és kisebb mértékben májusra esik, ezért a második negyedéves növekedési számokban várnak nagy visszaesést. Éves szinten 3-7 százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye – mondta a Népszavának Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Nehéz ennél pontosabb becslést adni, de meg lennék lepve hat öt százaléknál kisebb lenne az idei visszaesés - tette hozzá. Más elemzők nem ilyen pesszimisták, de a többség 3-5 százalék közé teszi az idei várható GDP-csökkenést. Vértes szerint éppen ezért lenne fontos, hogy a magyar kormány minél nagyobb részt hívjon le az Európai Unió mentőcsomagjából. Egyrészt a kabinet nagyon keveset költött gazdaságmentésre, csak a költségvetés egyik oldaláról a másikra csoportosított át pénzeket, ami ettől nem lett több. Ha kaphatunk pénzt a közös európai mentőcsomagból meg kell köszönni, használni kell, de sokkal hatékonyabban, mint tettük eddig az uniós pénzekkel. Olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek hosszú távon alapozzák meg a növekedést, például az egészségügy és az oktatás reformjára és nem Mészáros Lőrinc cégeinek finanszírozásra – mondta Vértes András. Orbán Viktornak ezzel szemben nem tetszik, hogy az Európai Bizottság a tagállamok közös kötelezettségválásával 750 milliárd euró értékben legfeljebb 30 éves futamidőre kötvényt bocsátana ki – derült ki a miniszterelnök pénteki rádiószózatából. A kötvényből befolyó pénzt támogatások és hitelek formájában Brüsszel gazdaságösztönzésre használná a tagállamok között, a kvótákat pedig úgy állapítanák meg, hogy a koronavírus-válsággal jobban sújtott országok többet, míg a szerencsésebbek – mint például Magyarország, relatíve kevesebbet kapnak. Ez a viszonylag alacsony összeg is azonban Magyarország esetében 13 milliárd eurós hitelt és támogatást jelent közel fele-fele arányban, ami a GDP 9 százaléka. A kormányfőnek természetesen nem a támogatással, hanem a hitellel van gondja: szerinte a 750 milliárdot nem munkával "hoznák létre", hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát a tagállamok. Úgy értékelte hogy ez valójában az "Európa-kötvény" konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még "az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük". Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de "berzenkedik" ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni. Orbán szerint a 30 éves Európa-kötvény eladósítja a jövőt, igaz arról mélyen hallgat miniszterelnök, hogy eközben Magyarország jelenleg is bocsát ki 2041-ben lejáró forintkötvényeket, ezek szerint emögött van „munkafedezet”, és a 21 éves futamidő már nem zálogosítja el a jövő generációt. Biztos, ami biztos a miniszterelnök a témában nemzeti konzultációt hirdetett.  Orbán szerint az Európa-körvényben az is „abszurd és perverz”, hogy a relatíve többet kapnak azon fejlett államok (Olaszország, Spanyolország), amelyeket jobban sújtott a járvány és jóval nagyobbak a gazdasági káraik. Orbán szerint azért perverz ez az elosztás, mert "több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek". Vértes András szerint a jelen helyzetben igenis szolidárisnak kell lenni Olaszországgal, Spanyolországgal még akkor is ha kétségtelenül fejlettebbek nálunk. Ha így reagálnánk, a kormány okos politikát folyatna, és sokkal többet kapnánk mi magyarok is vissza az uniós szolidaritásból – tette hozzá a gazdaságkutató. 
Szerző

Hatalmas leépítést jelentett be az egri autóipari gyár német anyavállalata

Publikálás dátuma
2020.05.29. 17:10

Fotó: Felix Kästle / AFP
A következő négy és fél évben összesen 15 ezer embert bocsátanak el.
Az egri székhelyű ZF Hungária Kft. 2018-ban 77,8 milliárd forint bevétel mellett 2,8 milliárd forint adózott nyereséget ért el, és éves átlagban 1700 főnek adott munkát. A koronavírus-járvány miatt a társaság német anyavállalata azonban most bejelentette, hogy 2025-ig összesen 15 ezer embertől kell megválnia - írja a G7.
Az érintetteknek a fele dolgozik Németországban.

A portál szerint a német sajtó nem tud részleteket arról, hogy a ZF Friedrichshafen mit tervez a leányvállalatainál. A ZF az autóipar egyik legfontosabb alkatrész beszállító csoportja, világszerte 148 ezer dolgozót foglalkoztat. A ZF Hungária Kft. manuális és automatizált sebességváltók, illetve ezek alkatrészeinek gyártásával és értékesítésével foglalkozik, és teherautókba, buszokba, kis haszonjárművekbe, illetve személygépjárművekbe építik be az alkatrészeket.  A német sajtó szerint a leépítésre egyértelműen azért van szükség, mert visszaesett a társaság megrendelés állománya, miközben a ZF két korábbi felvásárláshoz, a TRW és a Wabco megvételéhez jelentős hiteleket vett fel. Arról ebben és ebben a cikkünkben írtunk, hogy az autóipart milyen súlyosan érintette a világválság. 
Szerző

Ismét módosítanak a bértámogatáson

Publikálás dátuma
2020.05.29. 13:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig 10 500 cég kért 137 ezer dolgozója után állami bérkiegészítést. A pályázati határidőt meghosszabbítják augusztus 31-ig.
Bár egy áprilisi kormányzati háttéranyag még egymillió munkahely megmentésével számolt a magyarosított Kurzarbeit program kapcsán, a legfrissebb statisztikák alapján a cégek eddig csupán tizedennyi dolgozó után kértek támogatást. A kezdeti, meglehetősen abszurd feltételeken – például, hogy home office-ra nem járt volna bérkiegészítés – pár napon belül ugyan változtatott a kormány, ám a cégek, úgy tűnik, továbbra sem tolonganak a támogatásért. Péntekig ugyanis összesen 10 500 vállalkozás adott be pályázatot mintegy 137 ezer dolgozó bérkiegészítésére – derült ki Bodó Sándor beszámolójából. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár az operatív törzs tájékoztatóján úgy fogalmazott: 137 ezer dolgozónak sikerült megmenteni a munkahelyét. Majd rögtön ezután azt is elmondta: a beadott pályázatok közül eddig mindössze 90 ezer dolgozó esetében született pozitív döntés. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a kutatásfejlesztés területén 750 cég kért 12 ezer dolgozó után bérkiegészítést. A visszafogott érdeklődés is oka lehet annak, hogy a kormány ismét változtat a feltételeken: augusztus 31-ig meghosszabbítják a részmunkaidőben dolgozók állami bérkiegészítésének pályázati határidejét. A továbbiakban pedig lehetőség lesz arra is, hogy a dolgozók különböző csoportjaira a cégek eltérő időpontban adjanak be bértámogatási kérelmet. Azaz innentől nem lesz kizáró ok, ha néhány munkavállaló után már kértek bértámogatást, és most továbbiak számára is igényelnék a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékának megfelelő kiegészítést. A nemrég indult munkahelyteremtő program iránt már nagyobbnak tűnik az érdeklődés: pár nap alatt már 4 milliárd forintra pályáztak a cégek. Ez a program új dolgozók felvételéhez nyújt támogatást a cégeknek: ha egy regisztrált álláskeresőt alkalmaznak, akkor az állam bruttó 200 ezer, nettó 112 ezer forint erejéig hat hónapra átvállalja a bérek fizetését. Ezután további három hónapig foglalkoztatni kell az adott dolgozót. A cégek eddig 3200 dolgozó után kértek ilyen támogatást, a pályázók 98 százaléka a mikro és kisvállalkozások közül került ki, főként a szálláshely, vendéglátás, kereskedelem, építőipar ágazatokból. A legtöbben Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megyéből pályáztak.    
Szerző