Előfizetés

BRFK: 34 embert jelentettek fel a Dohány utcai rendezvényről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.29. 22:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Budapesti Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint Budapest Belvárosának megjelölt helyszínein a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulás nem történt.
A rendőrség a csütörtöki Dohány utcai helyszínre szervezett gyűléssel összefüggésben 34 embert jelentett fel szabálysértés elkövetése miatt - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság pénteken az MTI megkeresésére. Csütörtökön a Mi Hazánk Mozgalom tartott megemlékezést a Deák téri késelés áldozatairól, valamint felvonulást a bűnözés ellen az Országos Roma Önkormányzat székházánál. A feljelentettek között voltak olyanok is, akiket a rendőrség több szabálysértés elkövetése miatt is feljelentett. Helyszínbírságot nem szabtak ki.
A rendőrség azt közölte szabálysértési és/vagy büntetőeljárást nem indítottak, előállítás nem történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint Budapest Belvárosának megjelölt helyszínein a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulás nem történt. Ezzel együtt azt közölték, hogy az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai épülete elé szervezett gyűlés helyszínéről, illetve annak közvetlen közeléből a rendőrség hat embert állított elő egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése gyanúja miatt. A rendőri intézkedés konkrét oka az volt, hogy a gyűlésen résztvevő személyek közbiztonságra különösen veszélyes tárgyakat (kést, gázspray-t és köveket) tartottak maguknál. A rendőrség a hat előállított embert gyanúsítottként hallgatta ki, akik szabadlábon védekeznek. Ugyanezen a napon 21 óra 35 perckor a rendőrség a Nyugati térről két főt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt előállított, mert azt megelőzően négy férfit bántalmaztak, akik közül egy ember könnyű sérülést szenvedett. A két férfit a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették őket és kezdeményezik a letartóztatásuk indítványozását - közölte a BRFK.

Noha kormányrendelet szerint nem kell közterület-használati díjat fizetni a teraszok után, Erzsébetváros bekéri a vendéglátóhelyektől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.29. 19:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A VII. kerület moratóriumként értelmezi a díjak elengedéséről szóló rendeletet.
A május 16-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a rendelet hatálybalépésétől 2020. szeptember 1. napjáig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a közterületen működő terasza után. A legtöbb fővárosi kerületben valóban nem kell fizetni nyár végéig a teraszok után, Erzsébetváros azonban moratóriumként értelmezte a rendelkezést - írja a 24.hu.
A VII. kerület így az ősszel visszamenőleg is befizetteti a vendéglátóhelyekkel a közterület-használati díjat.

A bulinegyedben a rendelet kihirdetése után a vendéglátóhelyek tulajdonosai legnagyobb meglepetésükre kézhez kaptak egy számlát, amelyben az állt, hogy szeptember 15-i határidővel a nyári hónapokra visszamenőleg is állni kell a teraszok díját. A kerület DK-s polgármestere, Niedermüller Péter elismerte a 24.hu érdeklődésére, hogy ők úgy értelmezték a kormányhatározatot, hogy az egy moratórium, tehát nem kötelesek elengedni a közterület-használati díjakat, azok beszedésére csupán haladékot adnak az őszig. Úgy véli, ez is engedményt jelent a vendéglátósoknak.
A lap birtokba jutott egy számla a Madách téri Hivatal Kávézó teraszhasználatáról. Eszerint a kijárási korlátozások idejére ugyan nem kell fizetniük, a május 18-tól szeptember 1-ig terjedő időszakra viszont majdnem egymillió forintot kérnek tőlük, és ezt szeptember 15-ig ki kell egyenlíteniük. A portál úgy tudja, hogy az eset nem egyedi, és hogy forronganak a környékbeli vendéglátóhelyek tulajdonosai.
- Jogtalannak érzem a kerület hozzáállását, mert úgy tudom, Budapesten sehol máshol nem hajtják be a közterület-használati díjakat utólag. Ők így értelmezték, de támadható a történet, és mozgalom szerveződik a Madách téren, zajlik az egyeztetés ügyvédekkel is

– mondta Kőműves Zsófia, a Hivatal Kávézó működtetője.

Hozzátette, ha kell, jogi útra terelik majd az ügyet.
A 24.hu értesülései szerint a többi fővárosi kerület úgy értelmezte a rendeletet, hogy szeptember 1-ig se most, se később nem jelent egy forint kiadást sem a terasznyitás az üzleteknek, éttermeknek, fürdőknek.

Speciális megoldás ugyanakkor létezik, így Józsefvárosban május 18. és szeptember 1. között közterület-használati díjat nem kell fizetni a közterületen működő terasz után, de a napernyő használatának díját meg kell fizetni. Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere a lapnak azt nyilatkozta, hogy szerinte a kormányrendelet teljesen egyértelmű, és ingyen adják a teraszokat a vendéglátóhelyeknek.

Szijjártó nem tett le arról, hogy magyar űrhajós menjen a Nemzetközi Űrállomásra

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.29. 19:27

Fotó: Illyés Tibor / MTI
"Felvetődhet a kérdés, hogy lehet, hogy egy külügyminiszter foglalkozik az űrrel kapcsolatos kérdésekkel. Erre az a válaszunk, hogy mivel az űr Magyarország határain kívül található, ezért külügyi kérdés" - mutatott rá a tárcavezető.
Továbbra is célunk, hogy magyar űrhajóst küldjünk a Nemzetközi Űrállomásra az évtized közepéig - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, az Európai Unió űrtevékenységért felelős minisztereinek pénteki videokonferenciáján. A tanácskozáson, amelyet az Európai Unió Tanácsának horvát elnöksége kezdeményezett, és amelyről Szijjártó Péter Facebook-oldalán is hírt adott, szó volt az űrszektor és az űralapú innovatív szolgáltatások szerepéről, valamint azok felhasználásáról a Covid-19 okozta válságból való kilábaláskor.
"Felvetődhet a kérdés, hogy lehet, hogy egy külügyminiszter foglalkozik az űrrel kapcsolatos kérdésekkel. Erre az a válaszunk, hogy mivel az űr Magyarország határain kívül található, ezért külügyi kérdés"

- jegyezte meg hozzászólásában a miniszter.

Hozzátette: ebben az évben ünnepeljük a negyvenedik évfordulóját annak, hogy az első magyar űrhajós elindult az űrbe. "Ma már a külügyminisztériumnak dolgozik különleges tanácsadóként, az űrkérdések tehát közel állnak a szívünkhöz" - közölte. Elmondta, hogy létrehoztak egy átfogó nemzeti űrstratégiát, amellyel növelni szeretnék a magyar cégek szerepét a szektorban. Mivel az űrkutatást a jövő iparágának tekintik, az helyet kapott a válságból való kilábalást segítő stratégiai gazdasági programban is, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a területen aktív cégeknek. Kiemelte: megkezdenek egy hosszú távú tudományos missziót is, amelynek célja, hogy az évtized közepéig magyar kutatóűrhajóst küldjenek a Nemzetközi Űrállomásra. Ennek előkészítéseként három nagy projekten dolgoznak, két projekt keretében egy-egy tudományos műholdat küldenének az űrbe, a harmadik keretében pedig egy tudományos fedélzeti mérőrendszert fejlesztenek, amelyet majd a Nemzetközi Űrállomásra telepítenének - mondta Szijjártó Péter. Magyarország elkötelezettsége jeleként megkétszerezte hozzájárulását az Európai Űrügynökség költségvetéséhez - mutatott rá a miniszter. Felszólalása végén arra kérte az Európai Bizottságot, hogy proaktívan és rugalmasan tárgyaljon a jövőben az Európai Űrügynökséggel a közös programok költségvetéséről, egyúttal meghívta a jelen lévőket jövőre Budapestre, az Asztronauták Nemzetközi Konferenciájára, amelyet idén kellett volna tartani, ám a világjárvány miatt el kellett halasztani.