Már nem tartunk a járványtól, és nem hiszünk a kormány számaiban

Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A jelek szerint a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül.
Túl van a vírussokkon a társadalom - ez derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megrendelésére készített. Ennek egyértelmű jele, hogy míg márciusban az emberek 76 százaléka vette biztosra, hogy intenzív járvánnyal kell majd szembenéznie Magyarországnak, májusban már csak a negyedük gondolta ezt. 
A jelek szerint a megkönnyebbüléssel párhuzamosan egyfajta sérthetetlenségi hit is épül. Egyrészt a polgároknak csak 58 százaléka tippeli azt, hogy Magyarországot eléri a járvány második hulláma – holott a hazai és a nemzetközi szakmai vélemények egyaránt biztosra veszik a vírus visszatérését. (A legoptimistábbak a DK szavazói és a bizonytalanok – előbbiek körében csak 41 százalék számol egy újabb járvánnyal, utóbbiakéban pedig 50 százalék. A legpesszimistábbak a Momentum támogatói, 75 százalékos aránnyal.) Másrészt „személyes védettségük” kérdésében még ennél is sokkal optimistábbak az emberek, hiszen mindössze 25 százalékuk számol azzal, hogy vélhetően megfertőződik. Így ahogy normalizálódik az élet, úgy változnak a félelemhangsúlyok: immár az emberek érdemi többsége sokkal nagyobb kárnak tartja a gazdasági recessziót (értsd: sok cég elbocsát/tönkremegy, és így emberek százezrei kerülnek rosszabb élethelyzetbe), mint azt, ha sok ember súlyosan megbetegszik, esetleg meghal. A változás nem véletlen: az emberek 25 százalékának anyagi helyzetét némiképp rosszul (de nem drámaian) érintené, ha a második hullám miatt újra különböző korlátozásokat vezetnének be, 20 százalékuk viszont nagyon súlyos helyzetbe kerülne. Az, hogy általánosságban a legnagyobb bajban a vállalkozások (jellemzően az egyszemélyes és kis cégek) lennének, különösen vidéken, nem meglepő. Az viszont igen, hogy a „pénzprobléma” miképp változik pártpreferenciától függően. A Publicus Intézet úgy találta, hogy a legkevésbé a Fidesz szavazótáborát viselné meg egy második hullám, a legjobban pedig a Jobbikét, illetve a Momentumét. Mindenesetre ahogy húzódik vissza a vírus, úgy élednek újra a korábbi politikai beidegződések, amiket felülírt a rászorultság (értsd: mindenki hinni akarta, hogy a kormány és/vagy az egészségügy megmenti az ismeretlen kórokozótól). A veszély ideiglenese múltával azonban már az emberek 49 százaléka úgy gondolja, hogy a kabinet nincs a helyzet magaslatán a koronavírus-veszély kezelésében (ez az arány márciusban még 41 százalék volt). Ráadásul a többség (mintegy 60 százalék) úgy gondolja – ahogy azt a Népszava korábban megírta – hogy a kabinet a járványra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet arra használta, hogy amit nem sikerült eddig különböző ügyekben véghez vinnie, azt most megtegye. Ez pedig bizalmatlanságot szül, aminek legplasztikusabb példája az a hit (az emberek majdnem 60 százaléka így gondolja), hogy a kormány a politikai érdekeinek megfelelően befolyásolja/alakítja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat. És nemcsak a „politikában” térnek vissza a régi rutinok, de az egészségügyben is – ahol az ellátás elégtelen volta ugyanúgy zavarja az embereket, mint a járvány előtti időkben. Legalábbis amíg márciusban és áprilisban az emberek 95 százaléka vallotta, hogy az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért, májusban már 71 százalékos volt ez az arány. És félreértés ne essék, ez nem a gyógyítók kritikája, hanem a rendszeré, amiről viszont – amíg éles volt a veszély – mindenki el akarta hinni, hogy meg tudja menteni az életét.
Szerző
Frissítve: 2020.06.02. 06:42

Még több katonaiskolát akar a kormány

Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:20
Székesfehérváron a Sörház téri kollégiumépületben lehet az új katonai iskola. Az ingatlan most munkásszállóként üzemel
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Akár tíz honvédelmi középiskola, kollégium is működhet a közeljövőben, de a kötelező sorkatonaság most nincs napirenden.
A tervek szerint 2030-ig 8-10 honvéd középiskola és kollégium, illetve honvéd kollégium kezdi meg működését Magyarországon – közölte megkeresésünkre a Honvédelmi Minisztérium (HM). A közelmúltban a Magyar Nemzet írta meg, hogy elindultak az előkészületei két új katonai középiskola megépítésének Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron. Ilyen intézményből jelenleg csak egy működik az országban: a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium.  A HM tájékoztatása szerint a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégium a Modern Városok Program keretében valósul meg, Székesfehérváron pedig egy már meglévő ingatlan felújításával, átalakításával hoznának létre egy kollégiumot. Úgy tudjuk, a székesfehérvári Sörház téri kollégiumépületről indultak meg az egyeztetések, amely jelenleg munkásszállóként üzemel. A minisztérium szerint a helyszínek kiválasztásakor fontos szempont, hogy az iskola katonai szervezet által történő támogatása biztosított legyen, másrészt hosszú távon az országos lefedettség megvalósuljon. – A beruházások célja, hogy a korábban a szocialista kormányok által bezárt honvédelmi iskolák és kollégiumok újra biztos hátteret és utánpótlásbázist adjanak a Magyar Honvédség számára – írta a HM. A katonai középiskolák nagy része azt követően zárt be, hogy 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. A HM-nél érdeklődésünkre elmondták, a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem szerepel a kormány napirendjén a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése.   Szerettünk volna magától a Kratochvil középiskola vezetőjétől, Kovács István alezredestől megtudni részleteket arról, hogyan zajlanak náluk a mindennapok, de a HM-től nem kaptunk engedélyt ehhez a beszélgetéshez. Megkerestük az idei végzősök egyikét is, de ő sem nyilatkozott. Az iskola honlapja szerint a bentlakásos kollégiumi rendszer révén bajtársias közösség jön létre. A növendékek a tanév során a hét legalább 5 napján gyakorlatilag egész nap honvédelmi nevelésben részesülnek, így a honvéd középiskola és kollégium integráltan nyújtja a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli honvédelmi nevelést.  – Nem látom értelmét egy újabb katonai középiskolának, főleg nem egy olyan szigorúnak, rigorózusnak, mint amilyen a debreceni bentlakásos intézmény – ezt egy hajdani katonai kollégista mondta a Népszavának, aki ma is a honvédség berkeiben dolgozik, s közelebbről is rálát a honvédelmi nevelés egyes területeire. – Annak idején csak az különböztetett meg minket a többi iskolától, hogy délutánonként, hétvégenként is akadtak honvédelmi órák, szakkörök, vagy hétvégenként táborok, gyakorlatok. Volt némi „katonáskodás” – például reggelizni, ebédelni csak zárt alakzatban mehettünk, nem összevissza, és volt reggeli torna, ébresztő és takarodó is –, de nem kellett katonai uniformisban járni az órákra, mint most a debreceni diákoknak – mondta forrásunk. Hogy mennyire életszagú az újabb katonai középiskolák alapításának szándéka, azt talán jól jelzi a debreceni katonasuliba újonnan felvettek létszáma. Az intézmény tájékoztatójából ugyanis kiderül, hogy a Honvéd Kadét gimnáziumi képzésre - emelt angollal vagy anélkül – a 27., illetve a 21. sorszámú tanuló még felvételt nyert, az elektronikai osztály pedig 28 tanulóval indulhat. Noha az ország minden részéből jelentkeznek ide gyerekek, mégsem tűnnek túlzsúfoltnak ezek az osztályok. – A jelentkezők többsége eleve elbukik a fizikai alkalmassági vizsgán, s ahogy a rendvédelmi képzésben, úgy a katonaiban is alig lehet feltölteni a keretet sportos, megfelelő állóképességű fiatalokkal – mondta a volt katonai kollégista, aki szerint ezen az sem segítene, ha még több katonasulit indítanának be az országban. 

Folytatódik a Honvéd Kadét Program

Idén januárban 68 középiskolában folyt honvédelmi nevelés a Honvéd Kadét Program keretében. A HM tájékoztatása szerint azóta újabb öt intézmény jelezte csatlakozási szándékát, továbbá négy, már a programban lévő szakképző intézmény kérelmezte, hogy miniszteri engedéllyel a honvéd kadét szakképzést bevezethesse. A minisztérium szerint a program sikerét mutatja, hogy a 2019/2020-as tanévben több mint 2000 diák vett részt emelt szintű honvédelmi nevelésben. 

Szemet vetett a NER a fővárosi rozsdaövezetekre

Publikálás dátuma
2020.06.02. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Óriási lehetőség a rozsdaövezeteknek az 5 százalékos lakásáfa. De első körben a NER lovagjai nyerhetnek vele.
Futballstadion-léptékben mérve is hatalmas területek hevernek parlagon Budapesten. A fővárosi önkormányzat négy évvel ezelőtt készítette el első barnamezős kataszterét. Akkor 417 területet, összesen 3863 telket soroltak ide. A katasztert 2017-ben és 2018-ban is felülvizsgálták és kihúzták a lajstromból az időközben fejlődésnek indult zónákat. Így is maradt összesen 2945 hektár, azaz több, mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep, régi vasúti üzem és bánya. A városszövetbe ékelődött alulhasznosított ingatlanok jelentős ingatlanfejlesztési potenciállal bírnak. Az elmúlt években megindult ezeknek a területeknek a funkcióváltása - lásd Graphisoft Park, Bálna, lakóparkok, Corvin-Szigony projekt –, de a zöme maradt olyan, amilyen volt. A rozsdaövezetek rehabilitációja ugyanis meglehetősen költséges mulatság. A nagyobb egybefüggő ipari, közlekedési, katonai funkciójú rozsdaövezetek elsődlegesen az egykori városperemen alakultak ki. Hasznosításukat a pénzhiány és a kaotikus tulajdonviszonyok mellett a merev építési és műemléki szabályozás, valamint a kármentesítés magas költsége is akadályozza. A főváros 2016-ban csupán a rehabilitáció előkészítését 300 milliárdra becsülte, a kármentesítés, a revitalizáció ennek a többszöröse is lehet. Az új kormányzati lakásprogram hármas céllal indul. A kormány az elhanyagolt iparterületek revitalizációja és az elérhető árú otthonok mellett ezzel is segítené a gazdaság koronavírus járvány utáni újraindítását. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára már januárban – tehát jóval a járvány előtt - beharangozta az új programot a Népszavában. A terveknek akkor hangsúlyos része volt a bérlakásépítés. Azóta ez hátrébb szorult. Fürjes egy múlt heti szakmai beszélgetésen elismerte, hogy első körben eladásra épülnek lakások, mondván, a bérlakáspiac szabályozása bonyolultabb kérdés.  Az államtitkár által közölt menetrend szerint ugyanakkor az új építőipari szabályozás akár már júliusban hatályba léphet. Az építési törvény javasolt módosítása már az Országgyűlés előtt van. Ez a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsíti, ami felgyorsíthatja az ingatlanfejlesztés folyamatát. Ez így sem lesz gyors. A barnamezős területek között ugyanis csak elvétve akad azonnali projektindításra alkalmas telek. Ezeket az „azonnali” rozsdaövezeti akcióterületeket jelölik ki az első őszi kormányrendeletben, amihez az önkormányzatok projektjavaslatait már ettől a héttől várják. A rozsdaövezetben épülő lakások 5 százalékos áfájának ezúttal nincs időkorlátja. Bár Fürjes szerint talán jó lenne valamiféle garanciát beépíteni, hogy később ne lehessen túl gyorsan kivezetni. (Azt nem árulta el, hogy saját kormányától vagy egy újtól akarja ezzel megóvni a programot.)  Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja. Az elmúlt években sok kisebb üzemi területet vásároltak fel ebből, amelyeknek tulajdonosai csak a megfelelő alkalomra vártak a beruházások elindításával. Kiss Gábor, a Metrodom igazgatója egy szakmai beszélgetésen elárulta, hogy náluk is több ilyen projekt van, szerinte a hivatalos rozsdaövezeti térkép megjelenése után sok fejlesztő nekilendül. A kormányprogram első nyertesei azonban valószínűleg nem közülük kerülnek ki. Budapesten már most több barnamezős beruházás zajlik, amelyeknek például a járvány miatt beszakadó lakáspiac okán kifejezetten kapóra jön az új állami akcióterv. 

Jegybanki források is lesznek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának új 1500 milliárd forint keretösszegű Hajrá programjából az új rozsdaövezeti lakásépítések is finanszírozhatóak – jelentette be Banai Ádám az MNB Pénzügyi Rendszer Elemző részlegének igazgatója. A kis- és középvállalkozások által maximum 20 évre felvehető hitelek várható kamata 2,5 százalék lesz, amely az 5 százalékos ÁFÁ-val együtt már elég csábító lehet az ingatlanfejlesztőknek. 

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy véli, hogy az "azonnali fejlesztési terület" kategóriájába eleve ezek kerülhetnek be. Kiss Gábor pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvezményes áfát a kifizetés időpontjában kell alkalmazni. Így, ha a projekt rozsdaövezetben valósul meg, és az adásvételi szerződés ezt lehetővé teszi, akkor a vevőnek a vételár még ki nem fizetett része után a kedvezményes áfát kell csak kifizetnie, még akkor is, ha a lakás építésének jóval a törvénymódosítás és a kormányrendelet kihirdetése előtt nekikezdtek. De persze az is elképzelhető, hogy az ingatlanfejlesztők ezt is lenyelik, és a lakások nem lesznek olcsóbbak. Idejekorán indult projektből kapásból három is akad Budapesten. Az egykori Budapesti Szeszipari Vállalat (BUSZESZ) óbudai telephelyét felvásárló Biggeorge’s Property Zrt. első körben irodákat képzelt ide, majd változott a terv, és az irodák mellé 1400 lakás is épül Waterfront City fantázianéven.   Egy időre elakadt, de most már ismét gőzerővel zajlik Garancsi István BudaPart projektje is. Az 56 hektáros barnamezős területet Orbán viktor kötélbarátja 2016 elején vásárolta fel az állami Eximbank 16,5 milliárd forintos hiteléből. A beharangozott 6-7 ütemből egyébként még csak az első zárult le.  A Duna másik partján Orbán másik barátja építkezik. Adnan Polat török üzletember egy kormányrendelet segítségével gyakorlatilag földig rombolhatta az egykori Közvágóhíd saját 4,6 hektáros területére eső védett épületeit, hogy a helyére 1232 lakást, sok ezer négyzetméter irodát, boltot, éttermet és hotelt építsen. A Közvágóhíd 14,5 hektárnyi óriás-területét Ináncsy Miklóstól vette meg, aki még a Budapesti Húsnagyker igazgatójaként vásárolta fel jutányos áron. Polat mellett jutott belőle egy holland befektetőcégnek is 5,5 hektár, a megmaradt területen pedig Ináncsy családja építi fel az Allure Residence lakóparkot. Aki korán kelt, aranyat érő rozsdaövezetre lelt.

Az ipari területek szerte az országban nyelik a milliárdokat

Természetesen vidéken is léteznek elhagyatott ipartelepek és bányák. 2010 és 2017 között 2000 azonosított rozsdaterületen 600 beavatkozás történt, ami még nem konkrét kármentesítés, inkább felmérés és előkészítés. Ezek azonban így is elvittek 111 milliárd forintot, a három operatív programból érkező csaknem 100 milliárd forint értékű uniós forráson felül. A kármentesítés, a környezetvédelem továbbra is támogatandó cél, a szennyező fizet elv betartása és az állam felelősségi köre mellett. 

Volt, amikor túl nagyot mertek álmodni

Az elmúlt években több nagy barnamezős beruházásnak is nekifutottak, a végeredmény azonban elég vegyesre sikeredett. A Nyugati pályaudvar mögötti 20 hektáros terület átalakítását két kormány is megpróbálta, mégse történt semmi. Gyurcsány Ferenc kabinetje kormányzati negyedet épített volna ide, de a projektet 10 milliárd forint elköltése és kétévi huzavona után „megállították”. Lázár János kancelláriaminiszternek a New York-i Central Parkba oltott barcelonai La Ramblára hajazó elképzelés tetszett meg. Különös kegyelmi állapotként a kerületi önkormányzat és a környezetvédők is támogatták a tervet, azután Lázár ment és a projekt újfent elakadt. A Millenáris Park bővítésének első üteme tavaly befejeződött. Az egykori Ipari Minisztérium Margit körúti irodaházának, illetve a mögötte lévő Ganz-gyár ipari épületeinek helyén kialakított közpark megvalósításáról 2013-ban döntött a kormány, és azzal a lendülettel titkosították is egy ide tervezett rendőrségi épület miatt. Rendőrség nem épült, de lett helyette miniatűr alagút, mélygarázs és függőkert, amelyek kivitelezését Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségében lévő West Hungária Bau Kft. (WHB) vezette konzorcium 11,15 milliárdért végezte el. Az egykori Ganz-MÁVAG Kőbányai úti gyára az Operaház felújításakor, majd a Közlekedési Múzeum új helyének keresésekor került a kormányzati figyelem középpontjába. Az Operaház műhelyházát idén adták át. A tervezés és a kivitelezés költségei is jócskán megugrottak menet közben: a tervekért végül 560 milliót fizetett a kormány, míg a kivitelezés 12,2 milliárdról 16,8 milliárdra nőtt. A Közlekedési Múzeum végső áráról még becslés sincs, a tervezést 5,7 milliárdért vállalta egy New York-i építésziroda. A közeli józsefvárosi pályaudvar Fiumei út felőli részén 7,5 milliárdért épült fel a Sorsok Háza, de mind a mai napig nem nyílt meg, a legutolsó ismert céldátum 2021. Nagyon kevés az esély a pestszentimrei Cséry-telep magántőkéből történő rehabilitációjára. Az évek alatt idehordott 3 millió köbméter hulladék elszállítása és a terület megtisztítása az előzetes becslések szerint 20 milliárdba kerülne. De az sem számít, ha az állam a tulajdonos. Az Óbudai Gázgyár kármentesítése már több, mint tíz éve húzódik, holott itt az árvizek és a magas talajvíz miatt folyamatosan fennáll a környezetszennyezés veszélye. Ráadásul az ide szánt velodrom is Észak-Csepelen, az Atlétikai centrum mellett épül fel.
Szerző