A tervek szerint 2030-ig 8-10 honvéd középiskola és kollégium, illetve honvéd kollégium kezdi meg működését Magyarországon – közölte megkeresésünkre a Honvédelmi Minisztérium (HM). A közelmúltban a Magyar Nemzet írta meg, hogy elindultak az előkészületei két új katonai középiskola megépítésének Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron. Ilyen intézményből jelenleg csak egy működik az országban: a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium.
A HM tájékoztatása szerint a hódmezővásárhelyi honvéd középiskola és kollégium a Modern Városok Program keretében valósul meg, Székesfehérváron pedig egy már meglévő ingatlan felújításával, átalakításával hoznának létre egy kollégiumot. Úgy tudjuk, a székesfehérvári Sörház téri kollégiumépületről indultak meg az egyeztetések, amely jelenleg munkásszállóként üzemel.
A minisztérium szerint a helyszínek kiválasztásakor fontos szempont, hogy az iskola katonai szervezet által történő támogatása biztosított legyen, másrészt hosszú távon az országos lefedettség megvalósuljon.
– A beruházások célja, hogy a korábban a szocialista kormányok által bezárt honvédelmi iskolák és kollégiumok újra biztos hátteret és utánpótlásbázist adjanak a Magyar Honvédség számára – írta a HM. A katonai középiskolák nagy része azt követően zárt be, hogy 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot. A HM-nél érdeklődésünkre elmondták, a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem szerepel a kormány napirendjén a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése.
Szerettünk volna magától a Kratochvil középiskola vezetőjétől, Kovács István alezredestől megtudni részleteket arról, hogyan zajlanak náluk a mindennapok, de a HM-től nem kaptunk engedélyt ehhez a beszélgetéshez. Megkerestük az idei végzősök egyikét is, de ő sem nyilatkozott.
Az iskola honlapja szerint a bentlakásos kollégiumi rendszer révén bajtársias közösség jön létre. A növendékek a tanév során a hét legalább 5 napján gyakorlatilag egész nap honvédelmi nevelésben részesülnek, így a honvéd középiskola és kollégium integráltan nyújtja a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli honvédelmi nevelést.
– Nem látom értelmét egy újabb katonai középiskolának, főleg nem egy olyan szigorúnak, rigorózusnak, mint amilyen a debreceni bentlakásos intézmény – ezt egy hajdani katonai kollégista mondta a Népszavának, aki ma is a honvédség berkeiben dolgozik, s közelebbről is rálát a honvédelmi nevelés egyes területeire. – Annak idején csak az különböztetett meg minket a többi iskolától, hogy délutánonként, hétvégenként is akadtak honvédelmi órák, szakkörök, vagy hétvégenként táborok, gyakorlatok. Volt némi „katonáskodás” – például reggelizni, ebédelni csak zárt alakzatban mehettünk, nem összevissza, és volt reggeli torna, ébresztő és takarodó is –, de nem kellett katonai uniformisban járni az órákra, mint most a debreceni diákoknak – mondta forrásunk.
Hogy mennyire életszagú az újabb katonai középiskolák alapításának szándéka, azt talán jól jelzi a debreceni katonasuliba újonnan felvettek létszáma. Az intézmény tájékoztatójából ugyanis kiderül, hogy a Honvéd Kadét gimnáziumi képzésre - emelt angollal vagy anélkül – a 27., illetve a 21. sorszámú tanuló még felvételt nyert, az elektronikai osztály pedig 28 tanulóval indulhat. Noha az ország minden részéből jelentkeznek ide gyerekek, mégsem tűnnek túlzsúfoltnak ezek az osztályok.
– A jelentkezők többsége eleve elbukik a fizikai alkalmassági vizsgán, s ahogy a rendvédelmi képzésben, úgy a katonaiban is alig lehet feltölteni a keretet sportos, megfelelő állóképességű fiatalokkal – mondta a volt katonai kollégista, aki szerint ezen az sem segítene, ha még több katonasulit indítanának be az országban.
