Nagyot változtak a járványügyi ajánlások a koronavírus hat hónapja alatt

A biztonságos magatartásra vonatkozó ajánlások akár az ellenkezőjükre is változtak a koronavírus-járvány hat hónapja alatt. A legújabbakat Makara Gábor akadémikus foglalta össze az MTA honlapján.

Ha visszagondolunk, mit hallottunk a járványról február és március folyamán, majd összehasonlítjuk a ma olvasottakkal, előfordulhat, hogy nem értjük, miért változott néhány ajánlás az ellenkezőjére. Az ok: hatalmas változások zajlanak a világban, aminek részeként változott a járvány szakmai megítélése is. Még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes szakmai ajánlásai, például a maszkviselésről vagy a vírustesztelésről szóló is gyökeresen megváltoztak. Még márciusban is az influenzajárványokban szerzett, évtizedekkel korábbi ismeretek domináltak. A kezdeti időszakban a szakmai véleményeket is befolyásolta az egész világon jelentkező hiány, hiszen mint kiderült, sehol nem volt elegendő mennyiség a védekezéshez szükséges eszközökből, vegyszerekből, gyógyszerekből, és a szakértelem is hiányzott – írta Makara Gábor akadémikus az mta.hu-n megjelent összefoglalójában.

A hat hónapja tartó új koronavírus (SARS-CoV-2) elleni küzdelem részeként soha nem látott ütemű tudományos kutatás indult meg, mostanára már tízezernél is több új tudományos közlemény jelent meg, vált szabadon hozzáférhetővé az interneten, és hozott szakértői szemléletváltást fontos kérdésekben. A korábbiakhoz képest eltérő, új ismeretek közül kiemelkednek a tünetmentes fertőzők szerepéről és a levegővel (aeroszollal) való terjedésről szólók, amelyek alapvetően meghatározzák a levegő szerepére, a maszkviselésre, a távolságtartás szabályaira, összességében a biztonságra törekvő magatartás fontosságára vonatkozó legfrissebb nézeteket.

Tünetmentes terjedés

Korábban nem ismert, jelentős különbségeket fedeztek fel az influenza és a Covid-19 megbetegedés terjedése között. Az új koronavírus-fertőzés lappangási ideje hosszabb, mint az influenzáé, a fertőzött egyén pedig mindenfajta tünet nélkül vagy a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal is továbbadhatja a fertőzést. A terjedési láncban vannak nehezen felismerhető közvetítők is. Ez jelentős különbség az influenzához képest, és nagyban megnehezíti az egyéni és a szervezett járványügyi védekezést is.

A betegség észlelésekor már a tünetek megjelenése előtti 2-3 nap kontaktusait is vizsgálni kell, és azonnali cselekvésre lenne szükség, mert már 1-2 napos késlekedés is a fertőzési lánc terjedését okozhatja. Ez az új ismeret lehet az egyik magyarázata annak, hogy ez a járvány észrevétlenül is terjed. Sokkal több embert kell megvizsgálni, köztük tünetmenteseket is, ha célzott intézkedésekkel akarjuk a fertőzési láncot megszakítani.

Az aeroszolok szerepe a fertőzés terjesztésében

A légúti betegségek esetében már korábban is jól ismert volt a köhögéskor, tüsszentéskor keletkező, majd a tárgyakon leülepedő kis cseppek közvetítő szerepe a fertőzés terjedésében, de nem tudtuk, van-e szerepe a nagyon kicsi, öt mikronnál kisebb átmérőjű, a levegőben hosszan lebegő, aeroszolt képző folyadékrészecskéknek. Az utóbbi hónapok kutatásai sok új részletet tártak fel az aeroszolokról. Ezek a részecskék köhögés nélkül, akár kilégzés, beszéd, éneklés során is keletkeznek, és sok méterrel messzebbre jutnak el, mint a nagyobb cseppecskék. Az április óta szaporodó tudományos eredmények szerint a levegőben aeroszollal történő terjedéssel komolyan kell számolni, mivel ezekben az 5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskékben a vírusok még órákig fertőzőek maradhatnak. Hogy könnyebb legyen elképzelni a jelenséget, elég a dohányzás során kifújt füstre gondolnunk, amely távolodva ugyan ritkul, de a szagát a nem dohányosok még sok méter távolságban is megérzik.

Maszkviselés

A februári, márciusi ajánlás szerint az egészséges embereknek nem szükséges maszkot viselniük. Ennek egyik indokaként azt hozták fel, hogy a legtöbb maszk nem ad teljes körű védelmet a viselőjének. Az újabb kutatások kimutatták: a maszkok a viselőjüknek és a többi embernek is védelmet nyújtanak, és megfelelő használat mellett anyaguktól függően változó, de jelentős mértékben akadályozzák a vírus átjutását. Csökkentik a nagyobb cseppecskék és az aeroszol terjedését is. Ezért fontos maszkot viselni minden olyan helyen, ahol többen vannak jelen. Az eredményes védekezés valószínűségét jelentősen növeli, ha mindenki visel maszkot, az is, aki nem tud a fertőzőképességéről, és az is, aki a levegővel terjedő vírus ellen védekezik. Elég arra gondolnunk, hogy számítások szerint már egypercnyi beszéd során ezernél is több vírusrészecskét tartalmazó aeroszol keletkezhet.

A fertőzés terjedésének valószínűsége zárt térben

Az aeroszollal való terjedésnek több fontos következménye is van a védekezésre. A fizikai távolságtartás másfél-két méteres mértékét a nagyobb cseppecskék ülepedési távolsága alapján állapították meg, az aeroszollal való terjedés megakadályozására azonban ez a távolság kevés. Az aeroszol több méter távolságra is eljut, és zárt térben nagyon lassan tűnik el, a lebegő, láthatatlan részecskék órákon át jelen lehetnek. Ha több ember zárt térben tartózkodik, akkor idővel az általuk létrehozott aeroszol összeadódik, és felhalmozódik a légtérben. Az aeroszolban lévő vírus a belélegzés során olyan mélyre is bejuthat a tüdőbe, ahová a nagyobb cseppecskék nem. Egy japán kutatás szerint

Ha a zárt térben légáramlással járó légtechnika (ventilátor, légkondicionáló, légszűrő) is működik, akkor fokozottan kell ügyelni arra, hogy a technikai berendezések eltávolítsák, ne pedig szétterítsék a potenciálisan vírust is tartalmazó aeroszolt. A jelenség jobb megértésében segít, ha elképzeljük, mi történik zárt térben, ha minden ott tartózkodó dohányzik.

Számos további jelenségről már tudjuk ugyan, hogy fontos lehet, de egyelőre még nincs róluk elegendő tudományos ismeretünk. Például nem tudjuk, hogy a levegővel, aeroszollal való terjedés hogyan alakul szabadtéren, utcán, stadionokban, uszodákban és hasonló helyeken. A zárt térben való felhalmozódás veszélyesebb lehet, ha az aeroszolt belső légmozgás szórja szét, ez azonban még további kutatást igényel. A fizikai távolságtartás szükséges mértéke sem friss és szigorú tudományos vizsgálatokon alapul,

a kutatóknak ezen a téren is van még feladatuk. Az otthon készült vagy a lakossági felhasználók számára gyártott, mosható és újrahasználható maszkok minőségével, használatuk időtartamával kapcsolatos kérdések is tovább vizsgálandók.

Minderre azért is szükség lehet, mert senki sem tudja megmondani, meddig tart a pandémiás veszélyhelyzet. Jelenlegi tudományos ismeretek szerint nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a járvány belátható időn belül magától megszűnjön. Ha pedig hónapokig vagy évekig velünk marad, akkor érdemes egyéni és társadalmi szinten is alkalmazkodni a tartós védekezéshez, minimalizálva a fertőzés valószínűségét, kerülve a kisebb vagy nagyobb kockázattal járó viselkedési formákat, a járvány elleni védekezés ismert elemeinek – a maszkviselésnek, a fizikai távolságtartásnak, a gyakori kézmosásnak – pedig mindennapjaink részévé kell válniuk – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.