Matolcsy: Bajok vannak Magyarországon, de nincs „rendszerszerű” válság

A jegybankelnök a járvány ellenére már az idén szerény bővüléssel számol.

Nem állnak össze rendszerszerű válsággá a mai nehézségeink, ezért nem válságot, hanem egymástól elkülöníthető bajokat kell kezelni – írta kedden Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu portálon megjelent írásában a koronavírus-járvány következtében előállt jelenlegi helyzetet „összetett kihívásnak” nevezi, és fel is sorolja: vírus, félelem, zárás, visszaeső ágazatok, munkahelyvesztés. Ezek hazai kezelése Matolcsy szerint jó eséllyel sikeres lehet, és „már 2020-ra is egy szerényen bővülő magyar gazdaságot várhatunk”.

Az MNB vezetője a járvánnyal összefüggő bajok és nehézségek jelenlegi és a továbbiakban várható adataira, a gazdasági visszaesés és munkanélküliség súlyosságára nem tér ki. Optimizmusát a Magyarországot az elmúlt 50 évben ért három válság sikertelen kezeléseiből levont tanulságokra alapozza, legfontosabbként említve a külső eladósodás tilalmát. – Semmilyen körülmények között nem szabad újabb nemzetközi, ezen belül uniós hitelfelvétellel kezelni a mai kihívásokat – fogalmazott. Három fő csoportra bontva tesz javaslatot, nemcsak Magyarországnak, hanem a visegrádi négyekként ismert közép-európai országoknak, sőt egész Európának. Mint jelezte: Az EU és az euró válságával, a déli országok eladósodnak.

A gyakorlati lépések között a foglalkoztatás és a vásárlóerő megőrzését ajánlja: „Most átmenetileg megszűnik néhány százezer munkahely, de ezek többségét még ebben az évben vissza lehet építeni.” Mindennek részletei egyelőre homályban maradnak, annyi azonban bizonyos: míg az államot Matolcsy óvja az eladósodástól, szerinte az állampolgárok eladósítása lényegében a növekedés megalapozója.

– Az elmúlt 10 év sikereinek harmadik forrását is használnunk kell: a hitelt. Azért indulhatott meg a növekedési fordulat 2013-ban, mert a költségvetés rendbetétele után a jegybanki pénzpolitikát is átformáltuk. A hitelállomány csökkenése helyett bővültek a vállalati és lakossági hitelek. Ha kétszámjegyű a hitelállomány bővülése, akkor legalább 2 százalékkal nő a magyar gazdaság. Ma is ez a célunk és az eszközünk – emelte ki.

Az MNB-elnök a „nem rendszerszerű válság”-ból való kilábalás csodafegyverének a beruházást tartja. – Az elmúlt két év kiemelkedő, átlagosan 5 százalékos növekedése mögött a beruházási tevékenység magas szintje áll. Mindkét évben a teljes növekedés 75 százalékát adták a beruházások, ennek közel felét az építési tevékenység – hangsúlyozta Matolcsy György, aki végezetül leszögezte: