Mínuszban a lakásépítési kedv

Sokkal kevesebb új lakás épül, főként vidéken zuhant be az építkezési kedv. Az árak tavaly óta tovább emelkedtek, ám a járvány óta stagnálnak.

Jelentősen csökkent a társasházépítési kedv az idén: az év első három hónapjában Budapesten 3217 olyan lakásra adtak ki engedélyt a hatóságok, amelyek háromnál több lakással rendelkező társasházban lesznek. Ez tavalyhoz képest 5, 2018 első negyedévével összevetve pedig 15 százalékos visszaesést jelent. Vidéken még drasztikusabb a zuhanás: a megyei jogú városokban mindössze 417 társasházi lakás kapott zöld utat, ami a tavalyi első negyedévhez képest 64, két évvel ezelőtthöz képest pedig 71 százalékkal kevesebb.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a csökkenés elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa tavalyi kivezetésével magyarázható, de szerepet játszik benne a járvány hatása is, márciusban ugyanis jelentősen csökkent a lakásépítési kedv. Az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest. Az év első négy hónapjában országszerte alig több mint 700 ezer négyzetméternyi lakóépület kapott engedélyt, ez pedig fele az egy évvel korábbinak – tette hozzá.

Ami pedig az árakat illeti: az ingatlan.com adatai szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt. Ez lényegében megegyezik a járvány előtti, februári 850 ezer forintos árszinttel, de tavaly májushoz képest 11 százalékos drágulás. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén így mintegy 60 millió forint volt, miközben egy évvel ezelőtt még 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták őket. A 10 százalék feletti éves drágulás tempósnak tűnhet, a korábbi évek 20-25 százalékos áremelkedéséhez képest azonban már lassuló áremelkedést jelent. A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például tavalyhoz képest 20 százalékkal drágábban, 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették az újlakásokat. Győrben éves szinten szintén 20 százalékkal emelkedtek az árak, ám a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak.

A lakásárak emelkedése egyébként már a járvány előtt megtorpant, azt azonban még nem lehet előre látni, a vírus miatt bekövetkezik-e komolyabb árcsökkenés. A turizmus leállása az ingatlanpiacot is komolyan érintette, hiszen turisták hiányában egyik napról a másikra megszűnt a rövidtávú lakáskiadás. Emiatt a korábban turistáknak kiadott lakások egy részét hosszú távra kezdték el hirdetni, ami lenyomta az árakat. Valószínűleg nem a lakóingatlan befektetés éve lesz 2020, igazán magas hozamot lakáskiadással nem lehet majd elérni – állapítja meg a Fixhozam.hu elemzése. Az ingatlannet.hu statisztikáin alapuló kalkuláció szerint már csak néhány megyeszékhelyen éri meg lakóingatlanba fektetni: jelenleg Salgótarjánban, Tatabányán és Miskolcon lehet 8 százalék feletti bruttó hozamot elérni a lakáskiadással (Budapest nem került bele az elemzésbe). A nógrádi megyeszékhelyen csaknem 14 százalékos hozammal lehet kalkulálni, Salgótarjánban ugyanis olcsón – 153 ezer forintos négyzetméteráron – lehet lakást vásárolni, az albérletárak viszont átlagosak. A legtöbb megyében azonban már a Magyar Állampapír Plusz által kínált nettó 5 százalékos hozam sem érhető el lakáskiadással.