Ha egy munkavállaló bejelenti, hogy várandós, „a munkáltató úgy tekint rá, mint egy időzített bombára, amely előbb vagy utóbb robbanni fog”. Egy munkaügyi szakértő fogalmazott így az Amnesty International legfrissebb magyarországi kutatásában, amely azt térképezte fel, éri-e hátrányos megkülönböztetés a várandós dolgozókat vagy a munkahelyükre visszatérni akaró kisgyermekes anyákat. A válasz annak ellenére egyértelmű igen, hogy az amúgy ezen a téren hézagos hazai jogszabályok is tiltják ezt a diszkriminációt, csak éppen nem büntetik azt a munkahelyet, amely megalapozatlan indokokra hivatkozva, esetleg próbaidő alatt indoklás nélkül elküldi a kismamát, vagy a szülési szabadság után nem veszi őt vissza abba a munkakörbe, amelyben dolgozott. Előbbi esetekben ez a lépés az anya és a gyermek biztonságát veszélyezteti, mert a nők így gyakran elveszítik a jogosultságot egyes gyermekvédelmi támogatásokra és csak az alanyi jogon járó nagyon alacsony juttatásokat kaphatják meg. Láthatóan állapotos nőt pedig nem vesznek fel a munkahelyek.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a magyar hatóságok nem tesznek meg mindent az anyák védelmében. Az asszonyok ugyan a hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozva fordulhatnak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) vagy a bírósághoz, de egyrészt a legtöbben nincsenek tisztában a jogaikkal, másrészt az elhúzódó pereskedés sokba kerül és – bár a jog szerint a munkahelynek kell bizonyítania, hogy megfelelő indokkal szüntette meg a várandós munkaviszonyát – a napi gyakorlatban a bíróságok mégis a kismamáktól várják az igazuk bizonyítását. Mindehhez hozzájárul a kormányzati kommunikáció hagyományos női szerepeket népszerűsítő hozzáállása – állapítja meg a tanulmány.
Tamás-Sáróy Krisztina, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó kutatója határozottan állítja, hogy a válsághelyzet tovább rontotta a nők kiszolgáltatottságát, mert a bezárt óvodák és iskolák miatt sok édesanya kényszerült feladni a munkáját. Valamivel jobb helyzetben vannak azok, akik az elmúlt két és fél hónapban home office-ban tudtak dolgozni, hiszen bebizonyíthatták, hogy otthonról is el tudják végezni munkájukat. Víg Dávid, a nemzetközi jogvédő szervezet magyar igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a járvány után azonnal szabályozni kellene ezt a területet, mert a jogi rendezetlenséggel is könnyen visszaélhetnek a munkaadók. A kormánynak címzett ajánlásaik hosszú listájában az is szerepel, hogy emeljék fel az EBH költségvetését, hogy több szakembert tudjon alkalmazni a panaszok elbírálására.
