Előfizetés

Mirkóczki kontra Mirkóczki – Nem véletlen az időzítés

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:00

Fotó: Bernáth Dániel
Elpattant egy erős láncszem az egri ellenzéki együttműködés eddig szorosnak tűnő rendszerében.
A Jobbikot épp tegnap elhagyó polgármester, Mirkóczki Ádám megvált korábbi alpolgármesterétől, a szocialista Mirkóczki Zitától – aki másod-unokatestvére és az MSZP városi elnöke –, majd kinevezte helyette a szintén MSZP-s, de a politikai hadszíntéren kevésbé gyakorlott Farkas Attilát. Úgy tudjuk, annak, hogy Mirkócki Ádám épp tegnap távozott a Jobbikból, köze van az egri ügyekhez. A polgármester lapunknak megerősítette, ezzel a lépéssel akarta üzenni, hogy nincs helye a pártpolitikának ott, ahol egy városért kell dolgozni, ezt pedig már függetlenként hitelesebben tudja képviselni. Az időzítés azért sem lehet véletlen, mert információnk szerint még a héten várhatóan az ellenzéki erőkből összeállt Együtt a városért frakcióülést tart, ahol elemzik majd az alpolgármester felmentése miatt kialakult helyzetet. Heves vita várható, Egerben legalábbis többen úgy vélik, akár időközi választáshoz is vezethet a konfliktus.
Noha a polgármester elvileg nem borította fel az erőviszonyokat, a döntés mégis megbillentette az ellenzéki együttműködést. Főként, mert a „kirúgás” formailag sem volt rendben. Az egri önkormányzat oldalán ugyanis először az jelent meg, hogy Mirkóczki Zita lemondott az alpolgármesteri tisztségéről, később viszont azt jelezte a polgármester: adminisztratív hiba történt, nem lemondás, hanem a megbízás visszavonása szerepelt indokként. Ennek tisztázásra a volt alpolgármester az illetékes kormányhivatalhoz fordult jogorvoslatért.
Arról Mirkóczki Ádám és Mirkóczki Zita sem beszélt lapunknak, hogy mi vezetett a „szakításhoz”, rendre kitérő válaszokat kaptunk. Ugyanakkor a városban tudni vélik, hogy nem egy konkrét ügy vagy vita áll a háttérben, sokkal inkább az: két erős, de különböző személyiségről van szó, akik nem találták a közös hangot.
– Nem most áprilisban érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy nem a megfelelő alpolgármestert választottam a kulturális és szociális ügyek vitelére, ez már tavaly decemberben megfogalmazódott bennem – mondta a Népszavának Mirkóczki Ádám polgármester. Szavai szerint a jó cél érdekében nem esik nehezére konfliktusokat felvállalni: ezzel válaszolt is arra a sok egriben felvetődött kérdésre, miért vett a személycserével a nyakába egy politika balhét, ami ráadásul az ellenzéki összefogást is megrengette.
– Fel vagyok készülve minden eshetőségre és semmiféle pártpolitikai nyomásnak nem fogok engedni. Ugyanakkor bízom a frakció bölcsességében, s abban, hogy a többség megérti a döntésemet – mondta. Hozzátette: nemcsak vészhelyzetben, de „békeidőben” is joga van arra, hogy az alpolgármesterek feladatköreit módosítsa és illetményét csökkentse, most egy személyben gyakorolva a közgyűlés jogköreit döntött arról, hogy visszahívja a pozíciójából az alpolgármestert. – Az egri MSZP elnökeként és önkormányzati képviselőként évekig azért dolgoztam, hogy itt a városban hatékony ellenzéki együttműködés alakuljon ki, amely alkalmas arra, hogy legyőzze a Fideszt. Saját sikeremként is könyveltem el, hogy Egerben ez az egység az országban elsőként jött létre – mondta lapunknak Mirkóczki Zita. Közölte: a „rokoni szál”, – amit a Fidesz a kampányban is szívesen meglovagolt – semmilyen módon nem játszott szerepet a kinevezésében, a két család egyébként sem tartotta a kapcsolatot. Szavai szerint az elmúlt fél évben alpolgármesterként számos kezdeményezést indított el, de a vírus és a kormány által bevezetett rendkívüli veszélyhelyzet átírta a feladatokat. - Ebben a helyzetben tudomásul vettem, hogy a polgármester máshová teszi a hangsúlyokat a feladatmegosztásban is, jómagam pedig a jövőben egyéni körzeti képviselőként, bizottsági elnökként és a 26 éve működtetett vállalkozásomban fogok dolgozni – tette hozzá.
Úgy tudjuk, a korábbi alpolgármester 10 millió forintos kártérítésre perelte be az önkormányzatot a szerinte jogtalan kirúgás miatt. Mirkóczki Zita ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a veszélyhelyzeti rendelkezések meglehetősen pontatlan szabályozása miatt jogi probléma van közte és a önkormányzat, mint korábbi munkáltatója között, amelynek a megoldásán dolgoznak.

Fogynak a Jobbik meghatározó arcai

Jakab Péter elnökké választása óta több jobbikos politikus, országgyűlési képviselő is kilépett a Jobbik frakciójából vagy a pártból: korábban így tett Bana Tibor, Bencsik János budapesti elnök, és Szávay István a párt egyik alapítója is. A múlt héten Sneider Tamás korábbi elnök, Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea távozott a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjából. Mirkóczki Ádám esetében ezért is hangsúlyozták, hogy kilépésének nincs köze ezekhez az eseményekhez, nem politikai döntés született. Mirkóczki lapunknak is megerősítette: nincs harag, egyetért a Jobbik néppártosodásával, elveivel, de számára most Eger az első.

Kövér egy isteni, örök igazságról beszél, szereti az új fegyelmet, és persze a baloldalról is leszedi a keresztvizet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.06.03. 07:47

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
És az országgyűlés elnöke szerint hinni kell az egy isteni örök igazságban.
"A mostani évfordulón a trianoni döntést követő egy évszázad teljesítményére kell koncentrálni. Arra, hogy egy halálra ítélt ország és nemzet nemcsak él, hanem a szétszakított részek külön-külön és együttesen is olyan teljesítményt tettek le a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket", nyit a Magyar Nemzetnek adott interjújában egy, az egész országot méltató képpel Kövér László. Aztán kiderült, mégse az egészre gondolt. A jövőt illetően hinni kell az egy isteni örök igazságban, deklarálta a házelnök, de a kontextusból úgy tűnik: ez az igazság csak a jelenlegi hatalomé lehet. Ugyanis azonnal következett a szokásos panel arról, hogy  a magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. "Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918–1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet", bizonygatja Kövér. (Aki arról nem beszél, hogyha Apponyi Albert trianoni főtárgyalót nem kötelezik arra, hogy kizárólag a történelmi Magyarország egysége mellett érveljen, akkor, az etnikai egység mellett való kiállással esetleg jobb feltételeket lehetett volna kiharcolni, és kisebb részét veszti a haza.) A történelmi példák után aztán az Országgyűlés elnöke a jelenre emeli a tekintetét, mondván: a mai balliberális politikusokban nincs meg a nemzet iráni elkötelezettség. Szili Katalin MSZP-ből való távozásával a nemzeti gondolat képviselete a baloldalon lezártnak tekinthető. (Hogy mit gondol az MSZP Trianonról, azt Hiller István interjújában olvashatja.
Azért Kövér László egy örömöt is talál az ürömben, legalábbis a szerinte méltó parlamenti légkör kapcsán. Amikor a Magyar Nemzet kérdés formájában dicséri a házszabály szigorítását (az ellenzéket szokás szerint a Gyurcsány pártja és szövetségesei kitétellel illetve) a házelnök csak remélni meri, hogy nem kiabálja el, de szerinte az elmúlt időszakban szoros és átvitt értelemben is csökkent a zaj. Ugyanis a patkóban ülők fegyelmezettebben hallgatják a másik oldal képviselőit. És Kövér azt is reméli, hogy ez egy jó tendencia kezdete. (Emlékeztetőül: a házelnököt kedélyét olyan események borzolták, amikor például az MSZP-szervezte obstrukció keretében az ellenzék elfoglalta a pulpitust, vagy Hadházy Ákos táblákkal kommentálta a miniszterelnök szónoklatát.)

Kisajátított múltidézés: csak a kormánypártok hangja hallatszik majd a parlamenti megemlékezésen

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.06.03. 07:40

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nem kapnak szót az ellenzéki képviselők a trianoni szerződés évfordulóján tartott emlékülésen.
Lett volna esély arra, hogy az Országgyűlés politikai törésvonalaktól mentesen tartsa meg emlékülését június 4-én, a trianoni szerződés századik évfordulóján, de végül csak a kormánypártok hangja hallatszik majd.
A csütörtöki megemlékezés részeként Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János köztársasági elnök mond majd beszédet, míg a képviselők elkezdik megvitatni „A nemzetiségi önazonosság védelméről” szóló politikai nyilatkozatot. A holnapi „vitában” ugyanakkor az ellenzéki frakciók nem kaphatnak szót.
A nyilatkozat egyébként megállapítja, hogy „az első világháborút lezáró békekötések keretében az ezer esztendeje európai szülőföldjén élő magyarságot megfosztották nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásától”. A dokumentum szerint „a Magyarországgal szomszédos egyes országokban élő magyar közösségek az elmúlt három évtized során folyamatosan a diszkrimináció számos formájával szembesülnek”. A nyilatkozat ezért – hangsúlyozva, hogy a szomszédállamokkal Magyarország jó viszonyra törekszik – arra hívja fel az érintett kormányokat és az Európai Uniót is, hogy tegyenek meg mindent az ott élő magyar kisebbségek jogainak, önazonosságának erősítéséért.
A szöveg sem a nemzetiségi önrendelkezést, sem az autonómiát nem említi. A nyilatkozat tartalma egyébként nem új: az eredetileg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) által elfogadott állásfoglalást ültették át a beterjesztők, Kövér László, Potápi Árpád, Pánczél Károly és Kocsis Máté fideszes, valamint Harrach Péter és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők. A KMKF-nek – a Demokratikus Koalíciót leszámítva – az ellenzéki képviselőcsoportok is a tagjai, a nyilatkozatot pedig a bizottságban konszenzussal fogadták el. A kormánykritikus frakciókban éppen ezért felháborodást keltett, hogy a Fidesz-KDNP kisajátította a parlamenti benyújtást, aminek következtében az ellenzékiek nem szólalhatnak fel a megemlékezés részeként.
A szocialista Harangozó Tamás a KMKF-konszenzusra hivatkozva be is terjesztett egy napirendi módosító indítványt annak érdekében, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, ezt azonban kedden elutasította a parlament. (Kövér László kézfelemeléses szavazást rendelt el, ez láthatóan megzavarta a képviselőket, így fordulhatott elő, hogy a szocialisták egy része nem emelte fel a kezét, a Fideszben viszont többen igen.)
A Fidesz frakcióban azt a tájékoztatást adták nem hivatalosan, hogy a június 4-i évfordulón csak a parlamenti vita nyitánya lesz, egy hét múlva pedig elmondhatja véleményét az ellenzék is. Igaz, akkor ez már sokkal kevesebb emberhez juthat majd el.
A Párbeszéd javaslatát egyébként, miszerint Budapesthez hasonlóan az egész országban legyen egyperces néma megemlékezés június 4-én, a parlament nemzeti összetartozás bizottságában támogatta a Fidesz, így az napirendre is kerülhet – csak éppen a jövő héten, mert az indítvány sürgősségi megtárgyalásához már nem járult hozzá a kormánypárt.

A parlament ünnepi ülésén kívül nem hirdettek meg más központi megemlékezést. Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téri Trianon-emlékmű avatásán mondott volna beszédet, de mivel a koronavírus-járvány miatt augusztus 20-ra halasztották az átadást, elmarad a kormányfő szereplése is. Június 4-én 16.30 perckor minden református templomban száz másodpercig tartó harangozással emlékeznek az évfordulóra. (A katolikusok és az evangélikusok ezt nem kérték a helyi gyülekezeteiktől, egyházközségeiktől, de nem is tiltották meg.)