A járvány elleni védekezés részeként rengeteget költ a kormány egy fenntarthatósági világtalálkozóra

Publikálás dátuma
2020.06.03. 09:00

Fotó: Illyés Tibor / MTI
Az eseményre csekély 10 milliárd forintot emészt fel.
Kedd éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely szerint a zöldpártisággal nehezen vádolható Orbán-kormány 2021-ben Budapesti Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót tart. Az Orbán Viktor miniszterelnök nevével fémjelzett határozat szerint az expó előkészítését Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koordinálja. A tárcavezető feladata lesz az is, hogy az esemény fővédnökének felkérje a köztársasági elnököt.
Pintér Sándor belügyminiszternek kell az irányítása alatt álló szervezetek bevonásával gondoskodnia az Expó helyszíne és résztvevői fizikai, illetve műveleti/operatív biztonságáról. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pedig azért felelős, hogy „az irányítása alatt álló Országos Mentőszolgálat bevonásával, illetve a honvédelmi miniszterrel és az irányítása alatt működő Magyar Honvédség Egészségügyi Központ bevonásával, tegye meg a szükséges intézkedéseket az Expó résztvevőinek – szükség szerinti – egészségügyi ellátása érdekében.” 
A rendezvényre egy nagy lendülettel az idei költségvetésből 1,9 milliárd forintot, a jövő éviből 8,1 milliárd forintot ad a kabinet.

A kormány arról is határozott, hogy az expóval összefüggő beszerzéseket mentesítik a központi beszerzési tilalom alól.  Az még kiderült a rendeletből, hogy a helyszín a Hungexpo lesz Budapesten, de ennél több információt egyelőre nem lehet arról találni, hogy pontosan mit takar a tízmilliárdnyi közpénzt igénylő esemény.  (A hvg.hu nyomán.)
Szerző

Meghalt két beteg, 10 újabb koronavírusos fertőzöttet regisztráltak

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:58

Fotó: koronavirus.gov.hu
Továbbra is Budapest, illetve Pest megye a legfertőzöttebb területek az országban.
Újabb 10 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3931 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 2 idős, krónikus beteg, így már 534-en haltak meg a vírus következtében, 2190-en pedig már meggyógyultak - derül ki a kormányzat tájékoztató oldalról. Az aktív fertőzöttek száma 1207, és 41 százalékuk budapesti. Az elhunytak 59 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka szintén fővárosi. Kórházban 414 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 24-en vannak lélegeztetőgépen.  Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy a védekezés második szakaszában vagyunk. Ez nem a járvány végét jelenti, hiszen a járványveszély nem múlt el, ezért továbbra is fontos az általános óvintézkedések, különösen a védőtávolság betartása.
Szerző

„Időzített bombaként” kezelik a várandósokat

Publikálás dátuma
2020.06.03. 08:45

Fotó: Shutterstock
Az Amnesty International legfrissebb magyarországi kutatásában megállapítják: a magyar hatóságok nem tesznek meg mindent az anyák védelmében.
Ha egy munkavállaló bejelenti, hogy várandós, „a munkáltató úgy tekint rá, mint egy időzített bombára, amely előbb vagy utóbb robbanni fog”. Egy munkaügyi szakértő fogalmazott így az Amnesty International legfrissebb magyarországi kutatásában, amely azt térképezte fel, éri-e hátrányos megkülönböztetés a várandós dolgozókat vagy a munkahelyükre visszatérni akaró kisgyermekes anyákat. A válasz annak ellenére egyértelmű igen, hogy az amúgy ezen a téren hézagos hazai jogszabályok is tiltják ezt a diszkriminációt, csak éppen nem büntetik azt a munkahelyet, amely megalapozatlan indokokra hivatkozva, esetleg próbaidő alatt indoklás nélkül elküldi a kismamát, vagy a szülési szabadság után nem veszi őt vissza abba a munkakörbe, amelyben dolgozott. Előbbi esetekben ez a lépés az anya és a gyermek biztonságát veszélyezteti, mert a nők így gyakran elveszítik a jogosultságot egyes gyermekvédelmi támogatásokra és csak az alanyi jogon járó nagyon alacsony juttatásokat kaphatják meg. Láthatóan állapotos nőt pedig nem vesznek fel a munkahelyek. A jelentés azt is megállapítja, hogy a magyar hatóságok nem tesznek meg mindent az anyák védelmében. Az asszonyok ugyan a hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozva fordulhatnak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) vagy a bírósághoz, de egyrészt a legtöbben nincsenek tisztában a jogaikkal, másrészt az elhúzódó pereskedés sokba kerül és – bár a jog szerint a munkahelynek kell bizonyítania, hogy megfelelő indokkal szüntette meg a várandós munkaviszonyát – a napi gyakorlatban a bíróságok mégis a kismamáktól várják az igazuk bizonyítását. Mindehhez hozzájárul a kormányzati kommunikáció hagyományos női szerepeket népszerűsítő hozzáállása – állapítja meg a tanulmány. Tamás-Sáróy Krisztina, az Amnesty International Magyarországgal foglalkozó kutatója határozottan állítja, hogy a válsághelyzet tovább rontotta a nők kiszolgáltatottságát, mert a bezárt óvodák és iskolák miatt sok édesanya kényszerült feladni a munkáját. Valamivel jobb helyzetben vannak azok, akik az elmúlt két és fél hónapban home office-ban tudtak dolgozni, hiszen bebizonyíthatták, hogy otthonról is el tudják végezni munkájukat. Víg Dávid, a nemzetközi jogvédő szervezet magyar igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a járvány után azonnal szabályozni kellene ezt a területet, mert a jogi rendezetlenséggel is könnyen visszaélhetnek a munkaadók. A kormánynak címzett ajánlásaik hosszú listájában az is szerepel, hogy emeljék fel az EBH költségvetését, hogy több szakembert tudjon alkalmazni a panaszok elbírálására.