A megfelelő magyar kormányzati akarat megszületését próbálja kivárni egy nemzetközi szervezet

Az azért intő jel lehet, hogy évek óta hanyagolja Magyarország az európai korrupcióellenes szakértői szervezet ajánlásainak teljesítéseit.

Magyarország következetesen nem teljesíti az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői testületének (GRECO) az ajánlásait. A strasbourgi székhelyű szervezet rendre elégtelennek minősíti a javaslataira adott magyar válaszokat, ami miatt az ország immár 2017 óta úgynevezett meg nem felelési eljárás alatt áll.

A GRECO szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentéséből kiderül, hogy Magyarország tavaly ugyanott tartott, mint 2018-ban, vagyis ugyanannyi ajánlást nem teljesített, mint egy évvel korábban. Marin Mrčela elnök a beszámolót bemutató videokonferencián ugyanakkor a korábbiaknál jobbnak minősítette a szervezet és a magyar hatóságok kapcsolatát, miután Budapest hosszú szünet után tavaly végre nyilvánosságra hozta az éves jelentést. “Most arra várunk, hogy meglegyen a megfelelő politikai akarat az ajánlásaink végrehajtására” — tette hozzá lapunk kérdésére.

A szervezet egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a tagállamok mit tesznek a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek körében a korrupció megelőzéséért, illetve visszaszorításáért. Magyarország 18 ajánlást kapott a szervezettől, amelyekből tizet egyáltalán nem, hármat részlegesen teljesített, és csak ötöt hajtotta végre. A legnagyobb elmaradásunk a parlamenti képviselőkre vonatkozó javaslatok megvalósítása terén tapasztalható. A GRECO többek között azt kéri, hogy a jogalkotási folyamat legyen átláthatóbb, szülessen lobbitörvény, fogadjanak el magatartási kódexet és reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert.

Az eredménnyel a 42 értékelt tagállam között Magyarország a 28. helyet foglalja el, többek között Albánia, Montenegró és Románia mögött. Igaz, hogy Ausztria, Belgium és Dánia még ennél is rosszabb teljesítményt tudhat magáénak. 2019 végén az Európa Tanács 15 tagállama — köztük Magyarország — ellen folyt meg nem felelési eljárást amiatt, hogy nem hajtja végre a korrupció-ellenes testület képviselőkre, bírákra és ügyészekre vonatkozó ajánlásait.

A GRECO jelenleg annak feltárásán is dolgozik, hogy a kormánytagok, a magas rangú köztisztviselők és a bűnüldöző szervek tagjai mennyire védettek a korrupcióval szemben. Vizsgálja többek között a nemzeti anti-korrupciós stratégiákat, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozást, a közhatalom tevékenységének az átláthatóságát, a vagyon- és jövedelemnyilatkozatok rendszerét, az elszámoltathatóságot és számonkérést szolgáló rendelkezéseket.

A félidejénél tartó átvilágítás során a GRECO már jónéhány ajánlást küldött a tagállamoknak. Ezekben javasolja például, hogy a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget terjesszék ki a miniszterek és más magasrangú köztisztviselők közvetlen családtagjaira és politikai tanácsadóira. Indítványozza, hogy a bűnüldöző szervek már a korrupció gyanújának felmerülésekor kezdjenek vizsgálatot a magas beosztású köztisztviselőkkel szemben, ne várjanak a megdönthetetlen bizonyítékokra. Szükségesnek ítéli a világos és egyértelmű szabályozást a politika és az üzleti élet kapcsolatairól. A bűnüldöző szervekkel kapcsolatban a GRECO elengedhetetlennek tartja a rendőrök és feletteseik megfelelő felkészítését a korrupció megelőzésére, valamint az összeférhetetlenségi és a feddhetetlenségi szabályok megismerésére. Fontosnak minősíti a belső ellenőrzés megerősítését és azt, hogy vegyék komolyan a hivatalos bejelentők védelmét.

„Senki, egyetlen állam vagy intézmény sem immunis a korrupcióval szemben. A politikusoknak, függetlenül politikai hovatartozásuktól, példát kell mutatniuk. Szolgálniuk kell az embereket, nem uralkodniuk rajtuk”- így kommentálta az éves jelentés közzétételét a GRECO elnöke, Marin Mrčela. A horvát nemzetiségű jogász szerdai videokonferencián arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány növeli a korrupció kockázatát, mivel a tagállamok egy sor felügyeleti és átláthatósági előírást ideiglenes felfüggesztettek vagy egyszerűen figyelmen kívül hagynak.